---

Tartalom

ELŐSZÓ (Marácz László)

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK
  Kiss Gy. Csaba: Magyarország 1945-1990

"MAGYARORSZÁG!" (Szépirodalmi szemelvények)
  Kölcsey Ferenc: Himnusz
  Vörösmarty Mihály: Szózat
  Petőfi Sándor: Nemzeti dal
  Vörösmarty Mihály: Elősző
  Tompa Mihály: A gólyához
  Arany János: A walesi bárdok
  Ady Endre: A magyar jakobinus dala
  Ady Endre: Üdvözlet a győzőnek
  Babits Mihály: Örökkék ég a felhők mögött (Részlet)
  József Attila: Thomas Mann üdvözlése
  József Attila: íme, hát megleltem hazámat
  Radnóti Miklós: Nem tudhatom...
  Radnóti Miklós: 4. Razglednica
  Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról
  Márai Sándor: Halotti beszéd
  Déry Tibor: Szerelem
  Füst Milán: Zokogni szeretnék
  Németh László: Emelkedő nemzet
  Camus, Albert: A magyarok vére
  Tamási Áron: Gond és hitvallás
  Pilinszky János: Harmadnapon
  Nagy László: Ki viszi át a szerelmet
  Örkény István: Budapest
  Petri György: Nagy Imréről
  Nagy Gáspár: Öröknyár: elmúltam 9 éves
  Esterházy Péter: Egyé', apa, egyé' csak...
  Kányádi Sándor: Krónikás ének
  Utassy József: Magyarország!

A VÁLTOZÁS TÜKRE
  A közmegegyezés hajszálerei (Tóth Gábor interjúja Pozsgay Imrével)
  Felhívás (röplap)
  Ismét becsaptak minket (röplap)
  A hatalom legjobb szándékai is erőtlenek (Szendrei Lőrinc interjúja Tamás Gáspár Miklóssal)
  Független szervezetek megemlékezései (1989. március 15-én)
  Mit vár a többpártrendszertől?
  A patthelyzet megoldása: A hatalmi központ áthelyezése (Mélykúti Attila interjúja Lengyel Lászlóval)
  Miért szakadtak meg a tárgyalások? (Javomiczky István beszélget Sólyom Lászlóval és Tölgyessy Péterrel)
  Aláírás a parlamentben
  Valahol utat vesztettünk (Bihari Mihály)
  Kikiáltották a Magyar Köztársaságot (1989. október 23. krónikája)
  Múlt és jövő (Lőcsei Gabriella interjúja Antall József miniszterelnökkel)
  Demokratikus Charta '91 (röplap)
  A szabadgondolkodás kényszere (Tőkéczki László)
  Legyen békesség köztünk mindenkor! (Az IGEN Mozgalom röplapja)
  Beszélgetés Antall József miniszterelnökkel (Bencsik András)
  Sajtószabadság és sajtóhatalom Magyarországon (Katona Tamás)
  Elhunyt Antall József
  Horn Gyula (Lengyel László)
  A meglelt történelmi alkalom (Kopátsy Sándor)
  Kudarc és esély (Schlett István)
  A "szakértői" kormány (Debreczeni József)
  Én nem tudom... (Kristóf Attila)
  A politikai hatalom két forrása (Pokol Béla)
  Az elit nem vész el, vagy mégis? (Kovács Judit beszélget Szelényi Ivánnal)
  Mi történik itt? (Tőkéczki László)

A MÚLT FELDOLGOZÁSA
  Beszéljünk Pócspetriről! (Lőcsei Gabriella beszélget Ember Judittal)
  Hová lett kétszázezer ember? (Stark Tamás)
  Történelem és igazságtétel (Komor Vilma interjúja Vásárhelyi Miklóssal)
  Emelkedett gyásszal búcsúzott az ország 1956 vértanúitól
  Gyászjelentés; Kádár János életrajza
  Urbánusok és népi(es)ek nálunk (Czigány Lóránt - Péter László)

NEMZETISÉG, KISEBBSÉG, DIASZPÓRA
  Mai politikánk és a nemzetiségi kérdés (Szokai Imre - Tabajdi Csaba)
  Kisebbségek vesszőfutása (Józsa György Gábor beszélget Föglein Gizellával)
  A kisebbségek fönnmaradása európai érdek (Juhász Bence interjúja Kiss Gy. Csabával)
  Hallgattassák meg az erdélyi magyarság is! (Fülöp Mihály)
  Sütő András levele Sinkovits Imréhez
  "Románia zsidóivá minősülünk ..." (Tőkés László és Raj Tamás levélváltása)
  Autonómiákról, háromnyelvűségről Romániában (Bodor Pál beszélgetése Király Károllyal)
  Folytatódnak a magyarellenes vandál akciók Erdélyben
  Paskai László bíboros lelkipásztori útja Kárpátalján (Szeghalmi Elemér - Tóth Sándor)
  Miről is szólnak a benesi dekrétumok? (Vígh Károly)
  "Legyen szellemi abroncs az abroncstalanságban" (Petrőczi Éva)
  Kisebbségi tudat (Gereben Ferenc)

MAGYARORSZÁG ÉS KÖZÉP-EURÓPA
  A "vasfüggöny" vége?
  Ezer szó (Timothy Garton Ash - Kis János - Adam Michnik)
  Közvetítés Közép-Európában (Megyeri Dávid interjúja Kiss Gy. Csabával)
  Hogyan lehet a recesszióból kilábalni? (Szabó Iván pénzügyminiszter előadása)

MAGYARORSZÁG ÉS KERESZTÉNYSÉG
  "Csak a hűség remélhet aratást" (Kristóf Attila interjúja Seregély István egri érsekkel)
  A keresztények részvétele a társadalmi megújulásban (A Magyar Katolikus Püspöki Kar nyilatkozata)
  Kereszténység az új Közép-Európában (Taxner-Tóth Ernő)
  Kereszténydemokrácia és liberalizmus (Andorka Rudolf)
  Hogyan politizálnak a keresztények? (Kunszabó Zoltán beszélgetése Tomka Miklóssal)

A KÖTET SZERZŐI ÉS A NYILATKOZÓ SZEMÉLYEK
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

---

Előszó

1989 fontos év volt a világtörténelemben. A megdönthetetlennek vélt Szovjetunióból irányított kommunista rendszer összeomlott. Ennek következtében felszabadult Kelet-Közép-Európa is, ahol szovjet katonai csapatok segítségével mindenütt kommunista, elnyomó rendszerek kerültek hatalomra a második világháború után. A térség államai fél évtizede elindultak a demokratikus államforma, a szabad piacgazdálkodás útján. A nyolcvanas években Magyarország úttörő szerepet játszott a kommunizmus lebontásában. De mi is történt pontosan? Kik játszottak szerepet a rendszerváltozásban? Mi volt a politikai szereplők - Pozsgay Imre, Csurka István, Antall József, Kis János, Horn Gyula - titkos, nyílt programja? Mit vállalt e folyamatban az MSZMP reformszárnya, mit vállaltak a demokratikus ellenzék különböző: liberális, radikális, népi, keresztény csoportosulásai? Milyen Magyarországot akarnak ezek az új, időközben politikai párttá alakult csoportok kialakítani?

Azzal, hogy Magyarország elindult a demokratikus jogállam útján, lehetőség adódik a kommunista diktatúra által okozott sebeknek, sérelmeknek a nyílt megvitatására is. Ahhoz, hogy demokratikus jogállammá váljon, minden elnyomott nemzetnek erkölcsileg meg kell újulnia, fel kell dolgozni saját történelmét. Tisztázni kell a múltat: hol hibáztunk? Kik milyen bűnöket követtek el? Kik voltak az áldozatok? Milyen jóvátételre számíthatnak a kárvallottak? Ezen a téren az új Magyarország kis lépésekkel előre haladt az elmúlt években. Tudjuk azonban - a nyugat-európai országok második világháborús tapasztalatai alapján -, hogy a múlt feldolgozása hosszú és fájdalmas folyamat, sokáig foglalkoztatja a közvéleményt. De elengedhetetlen ahhoz, hogy kiegyensúlyozott társadalom alakuljon ki. Először a tények feltérképezésére van szükség.

A Szovjetunió hatalma megszűnt Kelet-Közép-Európa felett, s ez a helyzet új viszonyt teremtett az e térségben elhelyezkedő kis államok, népek számára. A kommunizmus bukásával szétestek az első és második világháború után alkotott államok is. A térségben új országok jöttek létre: Ukrajna, Szlovákia, Kis-Jugoszlávia, Horvátország, Szlovénia. A közép-európai magyarság így ma már hét országban él. Felvetődik a kérdés: mennyire sikerül Magyarországnak a kapcsolatait rendezni a szomszédos országokkal? És hogyan fog a magyarországi magyarság viszonya alakulni a határon túli magyar nemzeti közösségekkel? A diktatúra idején a közép-európai magyarság megosztottsága, sok-sok gondja tabu-témának számított. A határon túli magyar nemzeti közösségek státusza döntően befolyásolja Magyarország és a szomszéd országok viszonyának a rendezését. Milyen státuszt fognak élvezni a magyar nemzeti közösségek a szomszéd országokban? Autonómiát esetleg, vagy áldozatul esnek a délszláv térségben zajló etnikai tisztogatások őrületének? Fel kell készülni arra, hogy a magyar nemzeti közösségek körüli huza-vona is hosszú, nehézkes folyamat lesz. A dél-tiroli osztrák-németek autonómiáról az olasz és osztrák kormány több mint negyven évig tárgyalt, míg a dél-tiroliak helyzete rendeződött. Az etnikai, nemzeti konfliktusoktól terhelt Közép-Európának sikerül-e valamilyen középeurópai együttműködést kialakítania? E század történelme világosan mutatja, hogy a német és orosz tömb között elhelyezkedő kisebb közép-európai országok egymásra vannak utalva, ha nem akarnak függő viszonyba kerülni a nagyhatalmaktól. És ha Magyarország Európához akar csatlakozni, akkor mennyire fog érvényesülni az a tény, hogy Magyarország hosszú évszázadokon keresztül a nyugati keresztény kultúrvilágnak a része volt?

Ezek a témák, kérdések, problémafelvetések állnak a szakértők: jelenkor-történészek, politológusok, szociológusok, régiókutatók, nemzetközi kapcsolatokat kutatók érdeklődésének a középpontjában. Minden jel arra mutat, hogy a kommunizmus bukása, a magyar rendszerváltozás által előidézett új lehetőségek, gondok hosszú távon foglalkoztatják majd a szakértőket, a közvéleményt. E szöveggyűjtemény az átmeneti korszak (1987-1994) színvonalas publicisztikájából (szükségszerűen hézagosán) válogatva a fenti tudományos diszciplínák egyetemi oktatásához kíván közvetett segítséget nyújtani. Tehát nem szakcikkek, tudományos közlemények, könyvrészletek összegyűjtése volt a cél, hanem egy olyan válogatás összeállítása, amely különböző dokumentumok, újságcikkek, interjúk, újságban megjelent tanulmányok alapján ad útmutatást a magyarországi rendszerváltozáshoz, annak következményeihez. Mivel kiadványunkat elsősorban hungarológiai segédkönyvnek szánjuk, a "változás tükrét" jelentő publicisztikai írásokat történelmi és nemzeti perspektívákba helyeztük. így került bele a válogatásba Kiss Gy. Csaba eredetileg németül publikált történeti vázlata, amely az 1945 utáni korszakról ad áttekintést. Az irodalmi válogatás - amely a magyar irodalomtörténet néhány reprezentatív alkotását vonultatja fel - talán érthetőbbé teszi, honnan volt a magyar nemzetnek szellemi, lelki ereje a totalitárius rendszer felszámolásához.

Az 1989-es rendszerváltozás nemcsak a közép-európai térségben járt messzemenő, jelenleg még beláthatatlan következményekkel, hanem Nyugat-Európát is arra készteti, hogy átértékelje viszonyát Közép-Európához. Az Amszterdami Egyetem Kelet-Európa Intézete 1989-ig majdnem kizárólag a Szovjetunióval foglalkozott. Az új európai konstellációban egyre jobban érvényesül a nyugat-európai körökben az a nézet, hogy a szuverenitásukat visszanyert közép-európai országokat már nem lehet egységes tömbként bemutatni a diákságnak. Az érintett országok politikai helyzetét, történelmét, kultúráját, külpolitikáját külön-külön kell elemezni, kutatni és oktatni. 1992-ben létrejött ezért az Amszterdami Egyetem Kelet-Európa Intézetében a hungarológiai program, mint egyetemi főszak. E program Magyarországot a közép-európai térség részeként fogja fel. A program működtetéséhez hiányoztak az oktatói segédkönyvek. Ezért alakítottunk ki kapcsolatokat olyan magyar intézményekkel, melyek a program beindításához segítséget tudtak nyújtani. Magyar partnerként számításba jött az új Teleki László Alapítvány keretében működő Közép-Európa Intézet. Partneri kapcsolatunk kialakulása egybe esett a Holland és Magyar Oktatásügyi Minisztérium között kibontakozó együttműködési programmal, így lehetőség adódott arra, hogy anyagi támogatásban is részesüljenek a két intézet közös projektumai, többek között a hungarológia oktatásához szerkesztendő segédkönyv kiadása is. Reméljük, a Magyar Tükör - bár teljességre természetesen nem törekedhetett - differenciált képet ad a magyarországi rendszerváltozás folyamatáról, s haszonnal forgatják majd a szakemberek és az érdeklődők.

Amszterdam, 1995. január
Marácz László

---