---

Tartalom

BEVEZETÉS
I. AZ ORVOSTUDOMÁNYI INFORMÁCIÓ SZOLGÁLTATÁS ELSŐ ELŐFELTÉTELE: AZ ORVOSTUDOMÁNYI INFORMÁCIÓFORRÁSOK GYŰJTÉSE ÉS TÁROLÁSA
1. Orvostudományi könyvek és könyvtárak a világban
2. Orvostudományi könyvek és könyvtárak Magyarországon
3. Az orvos-egészségügyi könyvtárak szerepe a magyar könyvtárügyben a rendszerváltozástól napjainkig
4. Időszaki kiadványok az orvostudományban
5. Tudománymetria: a gyűjtött információforrások értékelése

II. AZ ORVOSTUDOMÁNYI INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS MÁSODIK ELŐFELTÉTELE: A GYŰJTÖTT ORVOSTUDOMÁNYI INFORMÁCIÓK FORMAI ÉS TARTALMI FELTÁRÁSA
1. Orvostudományi szakbibliográfiák mint az orvostudományi dokumentáció kezdetei
2. A kezdeti dokumentációs tevékenység másik formája: a referálás
3. A hazai orvostudományi dokumentáció történeti összefoglalása
4. A hagyományos szakirodalmi dokumentáció és a gépi feldolgozására tett kísérletek egymás mellett élésének szakasza

III. A SZÁMÍTÓGÉPEK ALKALMAZÁSA AZ ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKIRODALMI INFORMÁCIÓK INFORMÁCIÓS RENDSZERRÉ SZERVEZÉSÉBEN
1. Beköszönt az informatika korszaka
2. A számítógépes könyvtári információs rendszerek megjelenése az orvos- és egészségtudományi információ feldolgozásában és szétsugárzásában
3. A szakterületi adatbázisok jellemzői: bibliográfiai adatbázisoktól a Resource Centerekig
4. Elektronikus dokumentumok
5. Konzorciumok: az elektronikus információforrások gazdaságos használatának tervezése, minősítésük, kiválasztásuk

IV. AZ INFORMÁCIÓS VILÁGHÁLÓZAT KIALAKULÁSA ÉS HASZNÁLATA A TUDOMÁNYOS KOMMUNIKÁCIÓBAN
Ma: úton a korlátlan lehetőségek felé

V. TRENDEK ÉS PROGNÓZISOK AZ ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI KÖNYVTÁRI INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS JÖVŐJÉHEZ
Az orvos- és egészségtudományi könyvtári információszolgáltatás jövőképe a világban és itthon

NÉVMUTATÓ
TÁRGYMUTATÓ

---

Bevezetés

Az utóbbi években örvendetesen megnövekedett azoknak a hazai könyvtár- és információtudományi műveknek a száma, amelyek a tudományterületet egyetemesen és átfogóan kívánják bemutatni vagy valamely részterületet ismertetnek alaposabban.

Ez a mű annyiból kíván csatlakozni ehhez a vonulathoz, hogy szintén egy részterület, az orvos- és egészségtudomány könyvtári információs rendszerét kívánja áttekinteni, felvázolva egyúttal fejlődéstörténetét is.

A téma alapvető megközelítési módja a könyvtár információs rendszerként való kezelése, azaz a könyvtári tevékenység modellezése az információs rendszerek működési folyamata alapján.

A könyv szerkezete is tükrözi ezt, számbaveszi az orvos és - majd a későbbiekben a differenciáció során kialakuló - egészségtudományi információ

- gyűjtését
- tárolását
- feldolgozását
- keresését
- szolgáltatását.

Mi az információ? A kutatók több mint 400 meghatározást fejtettek eddig ki. Különféle megközelítésekben definiálták tudati kategóriaként, dologként, forrásként, termékként, társadalomformáló tényezőként, adatként, ismeretként. Az információ latin eredetű szó, amely ma az alábbi öt leggyakoribb jelentéstartalommal használatos a köz- és tudományos nyelvben:

1. felvilágosítás, tájékoztatás;
2. hírközlés;
3. értesülés, adat;
4. híranyag, a közlés tárgya;
5. elektronikus úton továbbított jel: hír.

A könyvben minden értelmében előfordul a kifejezés, de többnyire - a témának megfelelően - az adat és az elektronikus úton továbbított jel az adekvát értelmezés.

Bár a tudományos információs szolgáltatások nagyarányú kibontakozása az utóbbi évtizedekben következett be, mégsem tárgyalhatok történeti fejlődési előzményeik nélkül.

A címadás is ezt a folyamatot igyekszik érzékeltetni, elfogadva a Fülöp Géza által megfogalmazott fejlődési csomópontokat az információ öt forradalmáról.

Az első információ közlésmód a beszéd kialakulásához köthető, mintegy ötvenezer évvel ezelőtt. Ennek közléstartalma akkor nem rögződhetett a megfelelő technika híján, ezért az információrögzítésről i.e. 4000-ig nem beszélhetünk. A sumér ékírás kialakulása után a képírás, majd a fogalomírás, a szó, illetve a szótagírás, s végül i.e. 1500 körül az ósemitáknál a betűírás jelent meg. Ezek tették lehetővé a közösségek számára a legfontosabb mérvadó szabályok, számlálások, megfigyelések rögzítését valamilyen időtálló anyagra, kezdetben leggyakrabban kőtáblára, melyek kezelése meglehetősen nehézkes volt. Az információért a rögzítés és tárolás helyére kellett menni, továbbítása, megsokszorozása körülményesen volt lehetséges.

A legjelentősebb fejlődési csomópontnak a könyvnyomtatás feltalálása bizonyult, a sokszorosítás és mobilizálhatóság kitágította az információhoz való hozzáférés lehetőségét. Az új kommunikációs eszköz felhasználásával lehetőség nyílt a tudományos élet szervezeti struktúrájának, tudás és tudósbázisának - egyetemi kutatóhelyek, tudományos társaságok, önálló kutatóintézetek - kialakítására. A kapcsolattartás, tájékozódás szükségleteként megjelennek az első publikációk.

A két további fejlődési csomópont - a távközlés és az elektronikus információ feldolgozás kezdetének időbeli távolsága - alig ível át 75 évet (a telefontól a tranzisztoros számítógépig és a globális kommunikációt lehetővé tevő műholdas - Szputnyik: 1957 - távközlés megjelenéséig), míg az előző fejlődési csomópontok között ezredévek teltek el. "A számítástechnika fontossága abban a tényben rejlik, hogy első alkalommal készítettek információ létrehozására és szolgáltatására alkalmas gépet."

Ez az emberalkotta intellektuális alkalmas gép - a számítógép - az információkezelés olyan egyedülálló tulajdonságaival rendelkezik, mint

- az információ teljes tárgyiasításának
- a bonyolult kognitív információ létrehozásának
- a szerkezetileg egységes információs hálózatok kialakításának képessége.

A számítógép megjelenése tehát katalizálta, felgyorsította a telekommunikációt, modernizálta és globalizálta a tömegkommunikációt.

Az információs rendszerben való gondolkodás teszi lehetővé, hogy történetiségében is annak működési folyamata szerint szemléljük a fennmaradásra érdemesített tudományterületi információhordozókat, információforrásokat, azaz az írásbeliség, könyvnyomtatás korától kezdve kialakult jellemző dokumentum típusokat.

A kezdeti időszakban a dokumentumok viszonylag kis száma az egyes gyűjteményekben lehetővé tette, hogy feldolgozás nélkül áttekinthesse azokat a tudós kutató. Ekkor tehát az információszolgáltatási igény egyet jelentett a dokumentum - jellemzően könyv, folyóirat - kézbevételével, áttanulmányozásával. Ezért a könyv első része a gyűjteményre, és annak gyűjtő, tároló helyére, a könyvtárra helyezi a hangsúlyt, bemutatva a folyóiratok és elektronikus információ források számbeli növekedésének törvényszerűségeit is.

A dokumentumok számának növekedése, majd az egyre fejlődő, differenciálódó tájékozódási, kutatási igények alakították ki a tudományos információforrások számbavételének, tartalmi feltárásának analitikus vagy szintetikus módon történő szükségességét.

...

---