---

Tartalom

ELŐSZÓ

GEREBEN FERENC: ÉRTÉKREND, IDENTITÁSTUDAT, OLVASÁS (Felmérés három ország felnőttkorú magyarsága körében)
Előzmények
A felmérésről
A minta összetétele
Néhány szociológiai jellemző
Érték- és életszemlélet
  Nevelési értékelvek
  Vallásosság
  "Van-e valami, amire Ön különösen büszke?" Nemzeti önszemlélet, nemzeti jövőkép
Nyelvhasználat
A szabadidős művelődési tevékenységek
Rádióhallgatás, televíziózás
A sajtótermékek olvasása
Könyvolvasás gyakorisága
Miket és kiket olvasnak?
  Kedvelt olvasmányfajták
  Az utóbbi idők olvasmányai
  Olvasmányszerkezet
"Kedvencek" és ízléstípusok
Az olvasmányok beszerzése

NAGY ATTILA: OLVASÁSI KULTÚRA ÉS NEMZETI AZONOSSÁGTUDAT (Középiskolások hármas tükörben)
Kiket kérdeztünk?
Folytonosság vagy megszakítottság?
  Szabadidő
  Értékek
  Versek
Olvasási szokások
  Indítékok és példák
  Gyakoriság és beszerzés
  Olvasmányszerkezet és ízlés
A nemzeti azonosságtudat pillérei

VIDRA SZABÓ FERENC: "MOST VAN SZÜKSÉG JÓ TANÁROKRA...!"
Szociológiai jellemzők
Pályamotivációk, pedagógiai értékek
Gyermekkor, nyelvhasználat

LŐRINCZ JUDIT: A BENNÜNK ÉLŐ KÖNYVEK
A gyerekkori olvasmányok elkísérnek?
Mit olvastak 1990-91 fordulóján a pedagógusjelöltek?
  A múlt példa
  Kortársai vagyunk-e magunknak?
  Olvasmányszerkezet

ANGOL NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓ - SUMMARY

---

Előszó

1991 májusában és júniusában 1100 db kérdőív kitöltésével felmérést végeztünk Székelyföld, Csallóköz és kontrollként Magyarország egy-egy meghatározott körzetében, hogy az olvasási szokások tükrében vizsgálat tárgyává tehessük a nemzeti kultúrához való kötődés, a nemzeti azonosságtudat aktuális állapotát az adott terepeken.

Helyszíneink voltak Romániában: Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc), Zetelaka (Zetea), Zeteváralja (Sub Cetate/Harghita); Szlovákiában: Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Nyárasd (Topolníky), Kisudvarnok (Malé Dvorníky), Nyitra (Nitra); Magyarországon: Hatvan, Hort, Rózsaszentmárton és Jászberény.

Alapvetően három réteg vizsgálatára vállalkoztunk: felnőtt lakosság, leendő pedagógusok (tanítóképzős hallgatók) és középiskolások.

A sajtó- és könyvolvasási szokásokon kívül vizsgáltuk a művelődési, könyvbeszerzési szokásokat is, valamint a nyelvhasználat, a nemzeti identitástudat kérdését és az értékrendet.

Erőnket és pénzügyi lehetőségeinket meghaladó feladat lett volna a helyzet globális feltárására törekednünk. Ezért választásunk most a szigetszerűen, egy tömbben élők vizsgálatára esett, tudván tudva, hogy a szórványban, az adott településen belül is a kisebbséghez tartozók helyzete sokkal nehezebb.

A felmérés ötlete a romániai változások után, 1990 tavaszán merült fel először az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ Olvasószolgálati Kutató osztályán. Pályázatunk elfogadását követően, 1991. április 29-én léptük át a határt Biharkeresztesnél.

Minden helyszínen magunk is dolgoztunk, de az adatfelvétel jelentős részét helybéli könyvtáros, pedagógus kollégák végezték. Segítségükért, illetve a szervezési feladatokat vállaló Barabás Béla, Hodossy Dezső, Kocsis István, László Béla, Lukács István és Tőkés Zsolt munkájáért nem múló hálával tartozunk.

Ezúton is köszönetet mondunk a kutatás anyagi fedezetét nagyvonalúan megteremtő Juhász Gyula akadémikusnak, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának, a magyarságkutatási program vezetőjének és Diószegi László programiroda-vezetőnek.

---