N. Rácz Aranka
Gyermekkönyvtáraink helyzete
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
[Bevezetés]
A gyermekkönyvtárügy hazai hagyományai
A gyermekkönyvtár feladata és helye a nevelési intézmények között
A gyermekkönyvtárak fenntartása
Gyermekkönyvtáraink mai helyzete
A gyermekkönyvtár helyiségei
Berendezés, felszerelés
Személyzet
A gyermekkönyvtár állománya
A gyermekkönyvtárak olvasószolgálata
Gyermekkönyvtárosok képzése
Aranka Rácz: Die Lage der Kinderbibliotheken in Ungarn
Bevezetés
Szocialista művelődéspolitikánk egyik legjelentősebb eredménye mai közművelődési könyvtári rendszerünk kiépítése. Ez a művelődéspolitika teremtette meg azt a lakosság minden rétege számára hozzáférhető könyvtári hálózatot, amelyet az előző polgári állam nem tudott tartósan létrehozni. Közművelődési könyvtári rendszerünk ma szerves egységbe foglalja össze a nagyvárosok és a néhány száz lelkes kisközségek könyvtárait, beágyazódott művelődési életünkbe, és fejlődését azok a törvényszerű fejlődési tendenciák határozzák meg, amelyek általában a társadalom egészének fejlődésére jellemzőek. Ma 3800 falusi és 114 járási és városi könyvtárat tartunk számon, amelyeket a 19 megyei könyvtár foglal hálózati egységbe. A számszerűségek mellett jelentős mértékben emelkedett e könyvtárak munkájának színvonala. Hasonló fejlődés következett be a főváros könyvtári ellátásában is.
A fejlődés azonban nem egyenletesen jelentkezik a könyvtári munka minden területén. A közművelődési könyvtárügy egészéhez viszonyítva például a gyermekkönyvtárügy fejlődése kétségtelen elmaradást mutat. Vajon mulasztásról, e fontos könyvtári ág fejlesztésének elhanyagolásáról van-e itt szó? A gyermekkönyvtárak története azt bizonyítja, hogy korántsem. A legfejlettebb gyermekkönyvtárakkal rendelkező országokban is először a felnőttek közművelődési könyvtárait teremtették meg, és csak egy fázissal később került sor a gyermekkönyvtárak létesítésére. Természetes dolog ez, hiszen olvasó felnőttek szükségesek ahhoz, hogy a gyermekek is olvassanak. Ilyen fáziskülönbség jelentkezik a mi könyvtári fejlődésünkben is.
A szocialista művelődéspolitika azonban meggyorsítja a fejlődés ütemét. Egyik oka ennek az, hogy felhasználja mindazokat a tapasztalati ismereteket, amelyek eddig a gyermekkönyvtárakról világszerte kialakultak. A másik ok pedig az, hogy a szocialista művelődési program sokszor megelőzi a jelentkező igényeket, és társadalomnevelő célkitűzései érdekében bizonyos esetekben azért is hoz létre intézményeket, hogy azok a még ki nem fejezett igényeket felkeltsék.
Ez történt sok esetben a falusi könyvtárak létesítésekor is. Még ez a művelődési politika sem tudja azonban a közművelődési és a gyermekkönyvtárügy kialakulása közötti fáziskülönbséget teljesen kiküszöbölni, legfeljebb lényegesen megrövidíti ezt az időszakot. Az a kulturális igény, amelyet a szocialista művelődéspolitika a tömegekben felkeltett, azt eredményezte, hogy a felnőtt olvasók számának igen tekintélyes növekedése mellett, egyre nagyobb tömegben ostromolják a közművelődési könyvtárakat a gyermekek is. Színvonalas, korszerű gyermekkönyvtári szolgálatra azonban fiatal közművelődési könyvtáraink ma még nem készülhettek fel. A fejlődés mai fokán azonban most már elérkezett az ideje annak, hogy a gyermekkönyvtárak fejlesztésének ügye is napirendre kerüljön.