A hírszerzés és kémkedés története
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ KÖTET
Ő FENSÉGE VITÉZ JÓZSEF KIRÁLYI HERCEG TÁBORNAGY BEVEZETŐ SORAI
ELŐSZÓ
A KÉMKEDÉS ÉS HÍRSZERZÉS AZ ÓKORBAN
I. A kémkedés közegei
II. A híradás eszközei
III. Adatok az ókori kémkedés történetéhez
A KÉMKEDÉS VIRÁGKORA
A KÉMKEDÉS ÉS HÍRSZERZÉS A MAGYAR HADVISELÉS SZOLGÁLATÁBAN
1. A honfoglalás és a vezérek kora
2. Az Árpádházi királyok kora
3. A vegyesházbeli királyok kora
4. A török hódoltság kora
1. A katonai kémkedés és hírszerzés
2. A magyar diplomácia fénykora
5. A kuruc-labanc világ kémei
6. Kémek a száműzött Rákóczi körül
7. Az 1848/49-i magyar szabadságharc kémei
KÉMKEDÉS ÉS HÍRSZERZÉS NAGY FRIGYES IDEJÉBEN
KÉMKEDÉS ÉS HÍRSZERZÉS I. NAPÓLEON IDEJÉBEN
KÉMKEDÉS ÉS HÍRSZERZÉS AZ 1870/71. ÉVI NÉMET-FRANCIA HÁBORÚBAN
KÉMKEDÉS ÉS HÍRSZERZÉS AZ OROSZ-TÖRÖK, AZ ANGOL-BÚR S AZ OROSZ-JAPÁN HÁBORÚKBAN
1. Orosz-török háború (1877-1878)
2. Angol-búr háború (1899-1901)
3. Orosz-japán háború (1904-1905)
A KÉMKEDÉS ÉS HÍRSZERZÉS TÖRTÉNETE AUSZTRIA-MAGYARORSZÁGON
1. Általában
2. Kémkedési esetek a XVIII. században
3. Kémkedési esetek a XIX. században
KÉPEK ÉS VÁZLATOK AZ I. KÖTETHEZ
MÁSODIK KÖTET
A HÍRSZERZÉS ÉS KÉMKEDÉS KIFEJLŐDÉSE A VILÁGHÁBORÚT MEGELŐZŐ ÉVTIZEDEKBEN
1. Általában
2. A hírszerzés és kémkedés rendszere
3. Nyilvános és titkos hírszerzés
4. A diplomaták
5. A katonai attasék
6. Hírszerző tisztek
7. Titkos ügynökök
8. A kémhálózat
9. A hírszerzés központi szervei
10. Törvényhozás
11. Az angol "Intelligence Service"
12. A kémkedés nevezetesebb esetei
A HÍRSZERZÉS ÉS KÉMKEDÉS A VILÁGHÁBORÚBAN
1. Általános részek
2. A hadszínterek hírszerző- és kémszolgálatának különféleségei
3. A hírszerző- és kémszolgálat Ausztria-Magyarországon
A HÍRSZERZÉS ÉS KÉMKEDÉS ESZKÖZEI A VILÁGHÁBORÚBAN
AZ EURÓPAI SEMLEGES ÁLLAMOK SZEREPE A VILÁGHÁBORÚ KÉMKEDÉSÉBEN
1. Svájc
2. Hollandia
3. Az északi államok
KÉPEK JEGYZÉKE
HARMADIK KÖTET
A NŐK A KÉMKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN
AZ IPARI, GAZDASÁGI ÉS A KERESKEDELMI KÉMKEDÉS ÉS A SZABOTÁZS
1. Az ipari kémkedés
2. A gazdasági és kereskedelmi kémkedés
3. Védekezés az ipari kémkedés ellen
4. A szabotázs
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK HÍRSZOLGÁLATA A VILÁGHÁBORÚBAN
A PROPAGANDA, A VÉRTELEN VILÁGHÁBORÚ
A SAJTÓ ÉS A CENZÚRA A HÍRSZERZÉS SZOLGÁLATÁBAN
AZ OROSZ ÁLLAMHATALOM TÁMASZAI
A REJTJELZÉS A HÍRSZERZÉS ÉS KÉMKEDÉS SZOLGÁLATÁBAN
A KÉMELHÁRÍTÁS
KÉPEK JEGYZÉKE
FORRÁSOK
Előszó
Mi indított bennünket, a szerzőket, a hírszerzés és kémkedés történetének megírására?
Elsőbben is az a körülmény, hogy a külföldön szinte nyakra-főre jelentek meg az utóbbi időben olyan kisebb és nagyobb művek, amelyek ezzel a rendkívül érdekes kérdéssel foglalkoztak, a legtöbb esetben azonban sajnos, a dolog lényegének lelkiismeretes ismertetése nélkül, avagy a nélkül, hogy a hírszerzés és kémkedés történetét és célját becsületesen megvilágították volna. A legtöbb ilyen könyv eseményanyaga túlzás volt, de mindenesetre igen jó üzletnek bizonyult a kiadó számára.
A mozgóképszínházakban is egymást érték azok a darabok, amelyek regényes történetekkel fűszerezetten a kémkedést is belekapcsolták eseményeik keretébe, azonban az esetek többségében, itt is hamis, tehát el nem fogadható formákban.
Mi olyan állami, szorosabban véve azonban inkább katonai szolgálati ágazat általános működésére akarjuk felhívni a közönség figyelmét, amellyel eddig, valljuk meg az igazat, nem igen foglalkozott behatóbban a magyar irodalom és így a közönség csak azt tudta, hogy létezik a háttérben, a sötétben, hogy furfanggal, ravaszsággal, elszántsággal, hazugsággal, lopással, betöréssel, méreggel, tőrrel, bombával, szerelemmel stb. is dolgozik. Azt azonban már nem igen tudta, mert nem is igazolta be neki senki, hogy a hírszerzés és kémkedés a hadvezetőség legfontosabb segítőeszköze és arra való, hogy a felesleges vérontás ellen küzdjön azáltal, hogy kellő időben leleplezi az ellenség szándékát és féltve őrzött gyilkos eszközeit.
Ilyen alapokon tehát könyvünk célja ismeretterjesztő is.
...
Három kötetre terjedő művünk általános célja az, hogy a közönség megismerje a diplomáciai és katonai szolgálatnak egyik igen érdekes ágazatát, mely egyben állambiztonsági kérdés is, és - amint már előbb is jeleztük - a hadviselésnek is nélkülözhetetlen támasza és rendkívül fontos segítőszolgálata.
Elismerjük azonban, hogy művünknek hézagai is vannak.
Ennek elsősorban az az oka, hogy anyag hiányában nem adhattunk évezredekre terjedő összefüggő és tökéletes leírásokat. Ebben a hely hiánya is nagy szerepet játszott.
A reánk maradt töredékes anyagból csakis egyes érdekesebb eseteket, körülményeket és alapelveket ragadhattunk ki. Mert hiszen érthető, hogy aki kémkedett, az, a múlt sajátságos felfogása folytán is, nem igen kérkedett ebbeli működésével és mindenesetre kézzel-lábbal ellenállott annak, hogy nevének emlegetésével és fényképének nyilvánosságra hozatalával ország-világ előtt bemutassák.
Eddig még senki sem jegyezte fel őszintén töviről-hegyire a kémesetek számát és a hírszerzés és kémkedés évezredekre terjedő történetének apró-cseprő részleteit. Könnyen érthető okokból még ma is titkolódznak nemcsak az emberek, hanem a hivatalos tényezők is.
Fejezeteink átolvasása után meg fogja érteni az olvasó azt is, hogy miért semmisítették meg például a világháború után Ausztria-Magyarország kémkedésére vonatkozó okmányainak legfontosabb és mindenesetre legérdekesebb anyagát: a katonai hírszerzőiroda, az "Evidenzbüro" majdnem egész irattárát.
Hivatkozunk a német Berndorffra is, aki lehetetlennek tartja, hogy valaki olyan könyvet írhasson, amely pontosan felfedi a nagyhatalmak és kisebb államok titkos mesterkedéseit. Senki sem tudja teljes egészükben áttekinteni ezeket az izgalmas és szövevényes fondorkodásokat, mert egyes mozzanataikra a legtöbb esetben a titokzatosság sűrű fátyola borul.
...
Budapest, 1936 október hava
A szerzők