---

Tartalom

I. BEVEZETŐ

II. ÉLETÉRTÉKEK ÉS ÉLETCÉLOK
1. Életértékek
2. Életcélok - országos adatok tükrében
3. Az interjúk az életcélokról
4. Az interjúk tartalomelemzése
5. Az életcélok "szerkezete"

III. A VALLÁSOSSÁG TÍPUSAI
1. Az interjúk tanúsága az "egyházias" vallásosságról
2. Mit jelent az, hogy a "maga módján" vallásos?
3. Az istenhit változatai
4. A vallásosságról és az istenhitről szóló nyilatkozatok tartalomelemzése
5. A vallásosság "szerkezete"
6. Vallási életutak

IV. HITEK ÉS VALLÁSGYAKORLÁSI SZOKÁSOK
1. "Hisz-e Ön..."
2. Imaélet és a vallásgyakorlás egyéb módjai
  a.) Imádkozási szokások
  b.) Biblia-olvasás
  c.) Istentiszteletek, szertartások látogatása
  d.) Egyházi (civil) tevékenység

V. EGYHÁZKÉP
1. "A Katolikus Egyház olyan intézmény..."
2. Az egyházkép szerkezete
3. Az egyház funkciói
4. A kor kihívásai és az egyház válasza

VI. MILYEN A JÓ LELKIPÁSZTOR?
1. "Szerintem a jó lelkipásztor..."
2. A lelkipásztor-kép elemei
3. A lelkészkép szerkezete

VII. A VALLÁSOSSÁG ALAKULÁSA EGY CSALÁD HÁROM GENERÁCIÓJÁNÁL (Írta: Kelemenné Torma Erzsébet)
1. A családtagok bemutatása
  a.) Nagymama
  b.) Apa
  c.) Anya
  d.) Unoka
2. Vallásosság, vallásgyakorlat
3. Egyházkép
4. Lelkipásztor-kép

VIII. FÜGGELÉK (INTERJÚK)
1. Bevezető sorok az interjúkhoz
2. "Vallásos vagyok, egyházam tanítását követem"
3. "Vallásos vagyok a magam módján"
4. "Nem tudom megmondani, hogy vallásos vagyok-e vagy sem"
5. "Nem vagyok vallásos"
6. "Nem vagyok vallásos, mert más a meggyőződésem"
7. Utószó

HIVATKOZOTT IRODALOM

---

Bevezető

Ebben a kötetben arra teszünk kísérletet, hogy - a vallásosság témakörében - párba állítsuk az emberi történetekre, vélekedésekre alapuló interjús műfajt a tudományos analízissel, a sokszor intimnek mondható vallomásokat az egzaktságra törekvő szociológiai adatelemzéssel. Mindezt azért tesszük, mert plasztikusabb, árnyaltabb képet remélünk a kétfajta módszer együttes alkalmazásától. Vizsgálódásunk empirikus alapját 80 (irányított) beszélgetés képezte.

A Jézus Társaság Magyarországi Rendtartománya keretében működő, András Imre S.J. által alapított Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet 1997 őszén és 1997/98 telén végzett felmérést a vallásossággal, egyházzal kapcsolatos hétköznapi magatartásformák és vélekedések feltárása és elemzése céljából. Vizsgálatunk félstrukturált interjúkkal dolgozott: kérdőívünk néhány kérdéskör esetében magnóval rögzített beszélgetéssé alakult át. A 80 vizsgált (felnőtt) személy kiválasztásánál - a meginterjúvoltak társadalmi jellemzőit tekintve - a lehető legnagyobb változatosságra törekedtünk, de csak a laikusok körén belül: lelkipásztort, teológust nem interjúvoltunk meg, mivel ők a vizsgált kérdésekkel "hivatalból", professzionális szinten foglalkoznak. Ebből következően - s ezt hangsúlyoznunk kell - az alábbi interjús szövegek nem teológiai, hanem köznapi megnyilvánulások, s elemzésük sem teológiai, hanem szociológiai jellegű.

A megszólítottak válaszadói hajlandóságát jelentősen befolyásolta az a tény, hogy volt-e olyan gondolata a vallásosság, hit, egyház stb. kérdéskörről, amelyet hajlandó volt megosztani egy rokonszenves és korrekt, de többnyire mégis csak idegen interjúkészítővel. Az együttműködési hajlandóság általában az iskolázottság mértékével egyenes, az életkorral viszont fordított arányban növekedett, így az interjúalanyoknak az össztársadalmi arányoknál jóval nagyobb hányada volt érettségizett (34%) és diplomás (45%), valamint 18-30 év közötti (39%). De azért nem hiányoztak az alacsony (akár 8 általánosnál is kevesebb) végzettségű, az idős (akár 70 év feletti), és a fizikai foglalkozású (15%) vagy nyugdíjas (25%) válaszadók sem. Az interjúk egyharmada készült a fővárosban, egynegyede pedig 10 ezernél kisebb lélekszámú településeken, a többi kisebb- nagyobb vidéki városban, az ország legkülönbözőbb tájain. Szóval - a tanultabb rétegek túlsúlya ellenére - meglehetősen széles társadalmi bázissal rendelkeznek azok a vélekedések, amelyeket kérdőívvel és magnetofonnal felszerelt interjúkészítőink rögzítettek. Az interjúk elkészülte óta ismertté váltak olyan reprezentatív országos felmérési eredmények, amelyek megbízható és széleskörű információs hátteret nyújtanak a szűkebb társadalmi bázist képviselő, ugyanakkor az egyedi élethelyzeteket és véleményeket részletesen megvilágító interjúk reálisabb értelmezéséhez. Ami kutatási eredményeink közlési rendjét illeti, először a főbb vizsgálati témáinkra vonatkozó adatokkal és azok elemzésével ismertetjük meg az olvasót. Az interjúk szövegéből (tartalomelemzéses módszerrel és egy speciális matematikai eljárással) tendenciákat, általánosabb - hipotetikus - tanulságokat igyekszünk levonni, másrészt viszont - ahol lehet - az interjúkból nyert adatokat tágabb összefüggésrendszerbe (szélesebb körű vizsgálatok információs hálózatába) kapcsoljuk be. Már ebben az első részben is közlünk - illusztrációként – rövidebb-hosszabb interjúrészleteket. A kötet első részéhez csatlakozik egyik interjúkészítőnk, Kelemenné Torma Erzsébet összeállítása, amely - interjúk alapján - egy család három generációinak eltérő vallási viselkedéséről ad képet.

A kötet második - terjedelmesebb - felében viszont maguk az interjú-szövegek a főszereplők. Ebben arra törekedtünk, hogy egy-egy interjúalany lelki habitusa, vallással, egyházzal stb. kapcsolatos véleményrendszere viszonylag részletesen, a maga egyedi vonásaival együtt bontakozhassék ki. Ez utóbbi részt kordokumentumnak szánjuk, azt kívánjuk szemléltetni, hogy a magyar társadalom különböző tagjai - a "kemény" és "puha" egyházüldözés és az ateista propaganda évtizedei után, az ezredforduló küszöbén, hogyan gondolkodtak Istenről, hitről, vallásról, egyházról.

Ami az interjú-szövegek közlésének tipográfiáját illeti, a kérdező szövegét dőlten szedtük; a magnós visszajátszás során érthetetlennek bizonyult, vagy rövidítési céllal kihagyott szövegrészek helyét (...) jellel jelöltük. A három pont önmagában a befejezetlen gondolatmenet jelölésére szolgál. Az érthetőség kedvéért a szerkesztő által betoldott szövegrészeket [szögletes] zárójelbe tettük, ugyanakkor a lehető leghűbb szövegközlésre törekedtünk, és ezért - főleg a kiadvány második felében található hosszabb összefüggő interjúrészletek közlése során - a szövegekben redundáns nyelvi elemek is találhatók.

---