---

Tartalom

BEVEZETŐ TANULMÁNY

BEVEZETÉS
MI AZ ALKOTMÁNY?
ALKOTMÁNY ÉS MAGYAR ÉSZJÁRÁS
A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY EGYES JELLEGZETESSÉGEI
AZ ALAPTÖRVÉNYEKRŐL RÉSZLETESEBBEN
MELYEK VOLTAK AZ ELSŐ ALKOTMÁNYOS ÁLLAMOK?

A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY SAROKPONTJAI
A vérszerződés
Az Aranybulla
A törvényhozó hatalom a Szent Korona-tan jegyében
Az ellenállás és ellentmondás joga, Ius resistendi et contradicendi
Trónöröklési törvények
Vallástörvények
Az ország teste
Jogfolytonosság
Az alaptörvények köre

MELYEK A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY FORRÁSAI?
Szokás
Törvény
A törvények közzététele. Tripartitum és Corpus Juris

ÖSSZEFOGLALÁS

A TÖRTÉNETI ALKOTMÁNY TÖRVÉNYEI ÉS SZOKÁSAI

SZOKÁSJOG
Vérszerződés
Nemes Magyarország szokásjogának hármaskönyve

MAGYARORSZÁG SARKALATOS TÖRVÉNYEI 1848-IG
1222 Az Aranybulla
1231. évi törvénycikkek. Előbeszéd
1231. évi I. tc. a székesfehérvári törvénynapokról
1231. évi II. tc. a főpapoknak eme törvénynapokon való megjelenési kötelezettségéről
1231. évi III. tc. a nádornak e törvénynapokon való felelősségre vonásáról
1231. évi IV. tc. az ország lakóinak személy - és vagyonbiztonságáról
1231. évi V. tc. a jövőben elkövetendő efféle sérelmek teljes jóvátételéről
1231. évi VI. tc. a jogtalan és rendkívüli adók megszüntetéséről
1231. évi VII. tc. a servienseknek és az ő népeiknek mentességéről minden beszállásolás alól
1231. évi VIII. tc. a beszállásolások esetén és más esetekben fizetendő térítésekről
1231. évi IX. tc. azok büntetéséről, akik térítés nélkül visznek el valamit
1231. évi X. tc. azok büntetéséről, akik nem szolgáltatnak igazságot
1231. évi XI. tc. a serviensek birtokainak öröklési rendje
1231. évi XII. tc. a serviensek és az egyházak népeinek mentessége a megyei ispánok bíráskodása alól
1231. évi XIII. tc. a megyei udvari ispánok és a billogosok bíráskodási jogköréről
1231. évi XIV. tc. a népítélet szokása ellen tolvajlások esetében
1231. évi XV. tc. a nemesek és mások hadkötelezettségének újabb szabályozása
1231. évi XVI. tc. ugyanarról: a nemesek és mások hadkötelezettségének újabb szabályozása
1231. évi XVII. tc. a nádor bírósági jogköréről
1231. évi XVIII. tc. ugyanarról: a nádor bírósági jogköréről
1231. évi XIX. tc. a nádor helyetteséről
1231. évi XX. tc. az udvarbíró jogköréről
1231. évi XXI. tc. a poroszlókról és az egyházak hiteleshelyi működéséről
1231. évi XXII. tc. a poroszlók visszatartása ellen
1231. évi XXIII. tc. az idegenek tisztségviselése ellen
1231. évi XXIV. tc. az özvegyek védelméről
1231. évi XXV. tc. a tolvajok és rablók családtagjairól
1231. évi XXVI. tc. megyéknek és országos tisztségeknek eladományozása ellen
1231. évi XXVII. tc. a várjobbágyok és vendégtelepesek szabadságáról
1231. évi XXVIII. tc. a serviensek és egyházak népeinek a vármunkától való mentességéről
1231. évi XXIX. tc. a huszad szedéséről
1231. évi XXX. tc. a serviensek birtokainak mentességéről a legeltetés alól
1231. évi XXXI. tc. A zsidók és szaracénok tisztviselése ellen
1231. évi XXXII. tc. a birtokoknak külföldi személyek részére való adományozása ellen
1231. évi XXXIII. tc. a nyestbőradó pénzben való megváltásáról
1231. évi XXXIV. tc. a királyi és az ispáni jövedelmekről
1231. évi XXXV. tc. az elítéltek birtokairól
1351. évi törvénycikkek. Előbeszéd
1351. évi XI. tc. az ország nemesei ugyanazt az egy szabadságot élvezik
1481. évi X. tc. a dézsmakivetés módjáról és az azt áthágók büntetéséről
1485. évi törvénycikkek. Előbeszéd
1485. évi I. tc. a nádort a királyválasztásnál az első szavazat illeti
1485. évi II. tc. a nádor az ország örökösének gyámja vagy gondnoka
1485. évi III. tc. király nem létében vagy annak gyermekkorában országgyűléseket hirdethet
1485. évi IV. tc. ő a főkapitány
1485. évi V. tc. az egyenetlenségeket tartozik lecsillapítani és elfojtani
1485. évi VI. tc. a király és országlakósok között támadt viszályt ki kell egyenlítenie
1485. évi VII. tc. ki kell hallgatnia a követeket, ha ezt a király nem tehetné
1485. évi VIII. tc. köteles a panaszokat a király elébe terjeszteni
1485. évi IX. tc. ő az ország legfőbb bírája
1485. évi X. tc. a király távollétében ennek helytartója
1485. évi XI. tc. a nádor a kunok bírája; és annak fizetése
1485. évi XII. tc. ő Dalmátia bírája
1606 Bécsi békekötés
1608. évi (k. e.) I. tc. a vallásügyről
1608. évi (k. e.) x. tc. a cancellárság tisztét valamelyik jól érdemesült személynek kell adományozni, és a királyi felség a magyar ügyekben csupán magyar tanácscsal éljen, és a kérvényezők is, a magyar tanácsosokon és titkárokon kivül, mint a kikre tartozik, a kiadványaik érdekében másokhoz ne forduljanak
1608. évi (k. u.) I. tc. elősorolása annak, hogy "karoknak" és "rendeknek" kiket kell nevezni és hogy a közönséges országgyűléseken kiknek legyen helye és szavazata
1647. évi v. tc. a nagyságos erdélyi fejedelemmel, Rákóczy György urral kötött békéről kiállitott királyi oklevelet az ország közönséges törvényei közé iktatják
1687. évi II. tc. a mostani császári és királyi szent felség fenséges finemű örököseinek elsőszülötteit Magyarország s az ahhoz csatolt részek természetes és örökös királyainak nyilvánitják
1687. évi III. tc. fentisztelt ő császári s királyi felsége fiágának magszakadása után következni fognak a fennirt uralkodásban: a mostani felséges spanyol király fi örökösei ugyancsak az elsőszülöttek; csak ezeknek kihalása után nyerjen helyet a karok és rendek ősi, régi, helybenhagyott szokása s előjoga a királyválasztásban
1715. évi I. tc. szent felségét VI. Károly római császárt, Magyarország s ennek kapcsolt részei királyává koronázzák
1715. évi II. tc. az ő császári s királyi szent felsége részéről, szerencsés megkoronáztatása idején, a karoknak s rendeknek adott királyi hitlevet az ország köztörvényeibe iktatják
1715. évi III. tc. bővebb kijelentés a királyi örökletes utódlás s uralkodás felől 268
1723. évi I. tc. az ország s az ahhoz kapcsolt részek karai és rendei ő császári és királyi szent felségének szabadságaik s kiváltságaik atyai és legkegyelmesebb megerősítéseért s a karok és rendek közepette saját legszentségesb személyében megjelenéseért legnagyobb köszönetet mondanak
1723. évi II. tc. ő császári és királyi legszentségesebb felsége fölséges osztrák háza nőágának Magyarország szent koronájában s a régtől fogva hozzákapcsolt részekben való folytonos királyi örökösödéséről
1723. évi III. tc. az ország s kapcsolt részei karainak és rendeinek jogait, kiváltságait és szabadságait megerősítik
1741. évi II. tc. a királyi hitlevél, melyet ő királyi felsége szerencsés fölavatása és megkoronáztatása előtt az ország karainak és rendeinek adott, az ország köztörvényei közé iktattatik
1741. évi VIII. tc. hogy a hitlevél azon záradéka: "a mint azok használata és értelme iránt a király és a karok közös megegyezésével országgyűlésileg megállapodtunk," az ország karainak és rendeinek sarkalatos jogaira, szabadságaira, mentességeire, kiváltságaira, egyáltalában ne legyen kiterjeszthető
1741. évi XI. tc. a magyar dolgoknak és ügyeknek magyarok által való intézéséről
1790/91. évi III. tc. hogy a király fölavatása és koronáztatása minden trónváltozáskor fél éven belül végrehajtassék
1791. évi X. tc. Magyarország és a hozzá kapcsolt részek függetlenségéről
1791. évi XII. tc. a törvényhozó és végrehajtó hatalom gyakorlásáról
1791. évi XVI. tc. hogy a nyilvános ügyek intézésére idegen nyelv ne használtassék, a magyar nyelv pedig megtartassék
1791. évi XVII. tc. az 1741. évi XI. törvénycikk foganatosításáról
1791. évi XIX. tc. a segedelmek és közadóról
1791. évi XXVI. tc. a Vallás ügyéről
1791. évi XXVII. tc. a görög nem - egyesült vallásúakról
1791. évi LVIII. tc. a magyar királyi helytartó - tanács hatáskörének Dalmát-, Horvát és Szlavonországokra kiterjesztéséről
1791. évi LIX. tc. Horvátországnak és a felső szlavonországi három vármegyének adóügyét a magyar országgyűlésen kell tárgyalni
1807. évi IV. tc. Fiume város és kikötő beczikkelyeztetik; a fiumei kormányzónak a főrendek tábláján, fiume város követeinek pedig a kk. és rr. Tábláján ülés - és szavazatjog adatik
1827. évi III. tc. az alaptörvényeknek érvényben való megtartásukról
1844. évi II. tc. a magyar nyelv és nemzetiségről
1844. évi III. tc. a vallás dolgában
1844. évi IV. tc. a nemesi javak bírhatásának nem nemesekre kiterjesztéséről
1848. évi Áprilisi Törvények. Előbeszéd
1848. évi II. tc. Fenséges cs. kir. austriai főherczeg István Magyarország nádorává választatik
1848. évi III. tc. Független magyar felelős ministerium alakításáról
1848. évi IV. tc. az országgyűlés évenkénti üléseiről
1848. évi V. tc. az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról
1848. évi VI. tc. az 1836: XXI. tc. foganatosításáról
1848. évi VII. tc. Magyarország és Erdély egyesítéséről
1848. évi VIII. tc. a közös teherviselésről
1848. évi IX. tc. az úrbér és azt pótló szerződések alapján; eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről
1848. évi XI. tc. azon ügyekről, mellyek eddig a földesúri hatóságok által intéztettek
1848. XVIII. tc. sajtótörvény
1848. évi XIX. tc. a magyar egyetemről
1848. évi XX. tc. a vallás dolgában
1848. évi XXI. tc. a nemzeti színről és ország czímeréről
1848. évi tc. befejezés

ERDÉLY SARKALATOS TÖRVÉNYEI

APPROBATA CONSTITUTIOK
Erdélyország és az ehez kapcsolt magyarországi részek Approbata Constitutioi Első rész Első czím; Harmadik rész Első czim

COMPILATA CONSTITUTIOK
Erdélyországnak és az ehez kapcsolt magyarországi részeknek, az ezerhatszázötvennegyedik évtől a jelen ezerhatszázhatvankilenczedik évig alkotott törvényczikkelyeiből kiszemelt Compilata Constitutioi Második rész Első czím
1691. dec. 4. Diploma Leopoldinum
1744. évi erdélyi II. tc. a fejedelemválasztás jogának eltörléséről
1744. évi erdélyi III. tc. a felséges ausztriai ház mindkét ága örökösödési jogáról és utódlásáról
1744. évi erdélyi VI. tc. az erdélyi fejedelemség és az abba keblezett magyarországi részek három nemzetből álló karai és rendei, úgy egyházi, mint világi dolgokra tartozó kiváltságainak megerősitéséről és az Approbata Constitutiok III. része 1. czímébe foglalt egyesülési czikkely módosításáról
1791. évi erdélyi I. tc. ő szent felségének az erdélyi nagyfejedelemségben való örökletes utódlásáról és az erdélyi rendektől való esküvételnek az ünnepélyességéről
1791. évi erdélyi III. tc. milyen módon kell ő szent felsége utódainak Erdélyben az esküt letenni?
1791. évi erdélyi IV. tc. az alattvalói esküről, melyet Erdély rendeinek kell letenniök
1791. évi erdélyi VI. tc. Erdélynek Magyarországgal való összeköttetéséről és semmi más országnak alá nem vetett Alkotmányáról
1791. évi erdélyi VII. tc. a fejedelemmel és rendekkel közös törvényhozó hatalomról
1791. évi erdélyi VIII. tc. a végrehajtó hatalom törvényes gyakorlásáról
1791. évi erdélyi X. tc. hogy országgyűlést évenkint kell tartani
1791. évi erdélyi XI. tc. az országgyűlés tartásának módjáról és rendjéről
1848. évi erdélyi I. tc. Magyarország és Erdély eggyé alakulásáról
1848. évi erdélyi IX. tc. az Erdélyben bevett vallások teljes jogegyenlőségéről

ALKOTMÁNYOS JELENTŐSÉGŰ TÖRVÉNYEK (1867-1944)

1867. évi I. tc. Fölséges I. Ferencz József Úr Magyarország és társországai királyává avattatik és koronáztatik
1867. évi II. tc. az ő királyi Felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevél és koronáztatásakor letett királyi eskü az ország törvényei közé igtattatnak
1867. évi III. tc. ő császári s apostoli királyi felségének V. Ferdinándnak a trónról, és fönséges császári királyi főherczeg a trónöröklésről még Ferencz Károlynak 1848-ik évben történt lemondásaikról
1867. évi VII. tc. az 1847/8: III. tc. azon intézkedéseinek, melyek a nádor mint királyi helytartó jogkörére vonatkoznak, módosításáról és a nádorválasztás elhalasztásáról
1867. évi VIII. tc. a miniszterium alakitására vonatkozó 1847/8. évi III. tc. 12. § módosításáról
1867. évi X. tc. az 1847/8. évi IV. törvénycikk 6. §-ának módosításáról
1867. évi XII. tc. a magyar korona országai és az ő felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekű viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról
1867. évi XVII. tc. az izraeliták egyenjogúságáról polgári és politikai jogok tekintetében
1868. évi XXX. tc. a Magyarország, s Horvát-, Szlavon és Dalmátországok közt fenforgott közjogi kérdések kiegyenlítése iránt létrejött egyezmény beczikkelyezéséről
1868. évi XLIII. tc. Magyarország és Erdély egyesítésének részletes szabályozásáról
1868. évi XLIV. tc. a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában
1868. évi LIII. tc. a törvényesen bevett keresztyén vallásfelekezetek viszonosságáról
1869. évi IV. tc. a birói hatalom gyakorlásáról
1870. évi XVIII. tc. az állami számvevőszék felállításáról s hatásköréről
1874. évi XXXIII. tc. az 1848: V. tc. és az erdélyi II. tc. módosításáról és kiegészítéséről
1879. évi L. tc. a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről
1881. évi III. tc. a közbiztonsági szolgálat szervezéséről
1881. évi LXVI. tc. a törvények kihirdetéséről
1885. évi VII. tc. a főrendiház szervezetének módosításáról
1886. évi I. tc. az országgyűlés tartamának meghosszabbításáról
1886. évi XXI. tc. a törvényhatóságokról (Részleges közlés)
1895. évi XLII. tc. az izraelita vallásról
1895. évi XLIII. tc. a vallás szabad gyakorlásáról
1917. évi II. tc. Felséges IV. Károly úrnak Magyarország s Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok királyává avatásáról és koronázásáról
1917. évi III. tc. a Király ő felsége által szerencsés felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország részére kiadott királyi hitlevélnek és a koronáztatásakor letett királyi eskünek az ország törvényei közé iktatásáról
1920. évi I. tc. az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről
1920. évi XVII. tc. az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. tc. 13. §- án
1920. évi XXXVI. tc. a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről (Részleges közlés)
1921. évi III. tc. az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről
1921. évi XLVII. tc. IV. Károly ő felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről
1921. évi XLVIII. tc. az Amerikai Egyesült Államokkal 1921. évi augusztus hó 29. napján Budapesten kötött békeszerződés becikkelyezéséről
1926. évi XXII. tc. az országgyűlés felsőházáról
1928. évi XXV. tc. a Szent Korona és a hozzátartozó drágaságok gondviseléséről
1933. évi XXIII. tc. az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről szóló 1920: I. tc. 13. §-ának újabb módosításáról
1937. évi XIX. tc. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról
1937. évi XXVII. tc. az országgyűlés felsőháza jogkörének újabb megállapításáról
1938. évi XXXIV. tc. a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről
1939. évi VI. tc. a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről
1940. évi XXVI. tc. a román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a magyar szent koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről
1941. évi XX. tc. a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről
1942. évi II. tc. a kormányzóhelyettesről
1942. évi XXI. tc. az országgyűlés felsőházáról szóló 1926. évi XXII. törvénycikk módosításáról és kiegészítéséről, valamint a visszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezésekről

JELENTŐSEBB KÖZJOGI TÖRVÉNYEK 1944-IG

Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve
Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve
Szent László Király Dekrétomainak Második Könyve
Szent László Király Dekrétomainak Harmadik Könyve
Kálmán Király Dekrétomainak Első Könyve
Kálmán Király Dekrétomainak Második Könyve
1267. évi VIII. tc. a székesfehérvári törvénynapokról
1267. évi X. tc. az írásbeli kérvényezés megszüntetéséről
1291. évi XXV. tc. az országgyűlésnek évenként leendő megtartásáról
1298. évi XXIII. tc. a király mellett állandóan működő tanács szervezéséről és annak hatásköréről
1351. évi I. tc. hogy a per függőben léte alatt az egyházi férfiak a nemesek ellen egyházi fenyítékekkel fel nem léphetnek
1351. évi II. tc. hogy a főesperesek a meggyilkolt ember eltemetéseért semmit se követeljenek
1351. évi III. tc. a kisebb conventek a birtok dolgát illető oklevelek kiállításával hagyjanak fel
1351. évi IV. tc. az elrendelt kamaranyereségről
1351. évi V. tc. azokról, kik a kamaranyereség fizetésétől fel vannak mentve
1351. évi VI. tc. a kilenczed fizetéséről és behajtásáról
1351. évi VII. tc. az adományozott birtokok tárgyában a kanczelláriában kelt levelek megváltásáról
1351. évi VIII. tc. hogy a szárazföldön igaztalan vámokat nem kell szedni
1351. évi IX. tc. hogy a törvényszéken elmarasztaltakat a bíró fogja el és egyezkedés végett három napig őrizze
1351. évi X. tc. az elmarasztaltaknak bűneiért azok fiait, fivéreit, rokonait, nővéreit és feleségeit nem kell büntetni
1351. évi XII. tc. hogy a Dráva, Száva között lakó, valamint a pozsegai és valkói nemesek is a nyestbőradó fizetése alól mentesek legyenek
1351. évi XIII. tc. a nemesek birtokait, melyekben bányák találhatók, ugyanannyit érő birtokok adása nélkül a király el ne vegye
1351. évi XIV. tc. hogy adományozott birtokok tárgyában folyó peres ügybe a király nevét bele ne keverjék
1351. évi XV. tc. a nemeseket ne kényszerítsék, hogy a vámhelyek felé menjenek
1351. évi XVI. tc. a jobbágyokat ne vegyék el erőszakkal
1351. évi XVII. tc. a nemeseket lakadalom idején ne kényszerítsék a vámhelyeken egy márka fizetésére
1351. évi XVIII. tc. ha a jobbágyok költözni akarnak, régi vétségeikért nem szabad őket letartóztatni
1351. évi XIX. tc. hogy a fiú apja vétkeiért ne bűnhődjék
1351. évi XX. tc. hogy az egyházi férfiak három tanúvallató levéllel nem szerezhetnek birtokokat
1351. évi XXI. tc. a káptalanok és conventek bizonyságairól és azok fizetéséről
1351. évi XXII. tc. hogy királyi ember csak abból a megyéből való lehet, a melyben a végrehajtás történik
1351. évi XXIII. tc. hogy tanúvallatások másképen nem történhetnek, hanemha a nemesek egybegyűjtésével
1351. évi XXIV. tc. hogy békebírságul három márkánál többet nem lehet követelni
1384. évi decretum II. András és I. Lajos királyok végzeményeinek Mária királynő részéről kettős függő pecsét alatt történt megerősítése
1464. évi törvénycikkek előbeszéd
1464. évi I. tc. hogy Magyarország előbbi királyainak decretumai, melyeket Mátyás király már megerősített, megtartandók
1478. évi X. tc. a király tanácsosainak a meghallgatása nélkül senkit se fogjon el vagy száműzzön
1486. évi törvénycikkek (Decretum Maius) (Részleges közlés)
1492. évi X. tc. hogy a birák a törvényszékek tartása alkalmával személyesen legyenek jelen és a törvényszékek tartásának módjáról
1495. évi II. tc. a királynak arról a hatalmáról, hogy a hozzá hű országlakosoknak fekvőjószágokat adományozhat
1500. évi X. tc. hány személynek és a kiknek kell az ország törvényszékein és a király tanácsában jelen lenniök?
1504. évi I. tc. az egyes urak és vármegyék ne otthon vagy magánosan, hanem az országgyűlésen vagy közönséges gyűlésen mindeneknek közös egyetértésével ajánljanak a királynak segélyt vagy adót; és azoknak a büntetése, kik másképen cselekednének
1507. évi V. tc. a hivatalokat a királyi felség az ő tanácsával osztogassa
1514. évi II. tc. a királyi jövedelmeket senkinek se zálogítsa el a király
1526. évi XXII. tc. a nádor tiszte élethossziglan tartson
1545. évi XXXIII. tc. a királynak vagy helytartójának az ország törvényeivel ellenkező levelei a javak visszaadásában meg nem tartandók
1547. évi V. tc. a király az idő nagyobb részén át Magyarországban lakjék, vagy hagyja itt maga helyett a fenséges fejedelmet, Miksa főherczeget
1550. évi LXXVII. tc. Miképen honfiusitsa a király a külföldieket?
1566. évi xxv. tc. a törvényes eljárást királyi parancsokkal ne háborgassák
1569. évi XXXVIII. tc. kérés aziránt, hogy a magyar ügyekben a császári felség a magyarok tanácsával éljen
1608. évi (k. e.) V. tc. a kincstárnokról
1608. évi (k. e.) XVI. tc. a karoknak és rendeknek, a bécsi czikkelyekhez képest, és arról, a maguk kiváltságaikban és szabadságaikban való megtartásáról hogy a mit a közönséges országgyűlésen végeztek, azt ő felsége hitlevelével megerősítse
1625. évi LXII. tc. megfenyítéséről és büntetéséről olyanoknak, a kik a közös ülések és országgyűlések helyén gyalázatosan viselkednek vagy hatalmaskodást követnek el. És arról, hogy azok, a kik személyesen meg nem jelenhetnek, az országgyűlésre milyen állású személyeket küldjenek?
1635. évi XVIII. tc. a törvények és statutumok alkotásának hatalma a királyt és az országot illeti; magánosok rendelkezései semmisek
1635. évi LXXXVIII. tc. a részleges és általános felkelés módját megállapítják
1681. évi XII. tc. az adókivetések, illetékek s bármely azok alapján követelt hátralékok egyszerű eltörlése
1687. évi X. tc. a főrendek üléséről
1715. évi VIII. tc. a felkelésről és adózásról
1723. évi VI. tc. a földesurakat és más nemeseket az adózás alól továbbra is felmentetteknek nyilvánítják
1723. évi VII. tc. az országgyűlések tartásáról
1723. évi XVI. tc. a magyar királyi kamara hatalmáról és a bérlők kihágásainak megszüntetéséről
1741. évi IX. tc. a nádori hivatalról
1741. évi XIII. tc. a magyar királyi udvari kanczelláriáról
1741. évi xiv. tc. a magyar királyi kamaráról
1741. évi XV. tc. az egyházi és világi javadalmak, méltóságok és hivatalok adományozásáról
1790/91. évi IX. tc. a királyi felségnek az országban való személyes lakásáról
1790/91. évi xi. tc. hogy az ország határai el ne idegeníttessenek, és hogy az azokra nézve támadt viták eldöntetvén, az elszakítottakat vissza kell állítani
1790/91. évi XIII. tc. az országgyűlések időszakos tartásáról
1790/91. évi XIV. tc. a magyar királyi helytartó-tanácsról
1791. évi Erdélyi Törvénykönyv XVI. tc. A mi a nemesi jogokat illeti, azokat Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség nemesei és honfiai viszonosan és egyenlően élvezik
1807. évi XXIV. tc. a Magyar Országos Széchényi-Könyvtárról
1827. évi III. tc. az alaptörvényeknek érvényben való megtartásukról
1827. évi IV. tc. az 1790/91: xix. törvénycikk rendelkezésének mindenkor pontos megtartásáról
1827. évi V. tc. hogy országgyűlések minden három évben okvetlenül tartassanak
1827. évi XI. tc. a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról
1836. évi I. tc. Az ő királyi felsége által boldog felavattatása és megkoronáztatása előtt az ország karai és rendei részére kiadott királyi hitlevél az ország közönséges törvényei közé beiktattatik
1836. évi III. tc. a Magyar Nyelvről
1836. évi VI. tc. azokról, melyek a telek haszonvételen felül a jobbágyok hasznai közé tartoznak (Részleges közlés)
1836. évi IX. tc. a községeknek belső igazgatásáról
1836. évi XXVI. tc. egy állandó hídnak Buda és Pest közötti építéséről
1836. évi XLI. t. c. a Pesten országos költségen felállítandó nemzeti játékszínről
1868. évi III. tc. a törvények kihirdetéséről
1868. évi XXXIII. tc. az úrbéri örökváltságokért országos alapból adandó megtérítésről
1868. évi XXXVIII. tc. a népiskolai közoktatás tárgyában
1868. évi XL. tc. a véderőről
1868. évi XLII. tc. a népfelkelésről
1870. évi XII. tc. a közös magyar-horvát törvények kihirdetéséről Horvát- és Szlavonországokban
1870. évi XIII. tc. a törvények kihirdetéséről szóló 1868: III. tc. 4. §-ának módosításáról
1874. évi XXXIII. tc. az 1848: V. törvénycikk és az erdélyi II. tc. módosításáról és kiegészítéséről
1878. évi V. tc. a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Részleges közlés)
1886. évi I. tc. az országgyűlés tartamának meghosszabbításáról
1886. évi XX. tc. a népfölkelésről
1886. évi XXII. tc. a községekről (Részleges közlés)
1889. évi VI. tc. a véderőről (Részleges közlés)
1890. évi V. tc. a honvédségről
1894. évi XXXI. tc. a házassági jogról (Részleges közlés)
1894. évi XXXII. tc. a gyermekek vallásáról
1894. évi XXXIII. tc. az állami anyakönyvekről (Részleges közlés)
1896. évi VII. tc. a honalapítás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról
1898. évi V. tc. az 1848. évi törvények megalkotása emlékének ünnepléséről
1901. évi XXIV. tc. az összeférhetetlenségről
1912. évi XXX. tc. a véderőről (Részleges közlés)
1913. évi XIV. tc. az országgyűlési képviselők választásáról (Részleges közlés)
1914. évi XIV. tc. a sajtóról
1918. évi XVII. tc. az országgyűlési képviselők választásáról (Részleges közlés)
1920. évi II. tc. Nagybányai Horthy Miklós úrnak kormányzóvá történt megválasztásáról
1920. évi XXV. tc. a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról
1921. évi XXXIII. tc. az Északamerikai Egyesült Államokkal, a Brit Birodalommal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal, továbbá Belgiummal, Kínával, Kubával, Görögországgal, Nikaraguával, Panamával, Lengyelországgal, Portugáliával, Romániával, a Szerb-Horvát-Szlovén állammal, Sziámmal és Cseh-Szlovákországgal 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés becikkelyezéséről (Részleges közlés)
1922. évi XXIX. tc. a soproni népszavazás emlékének törvénybeiktatásáról
1925. évi XXVI. tc. az országgyűlési képviselők választásáról (Részleges közlés)
1928. évi XIV. tc. a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról szóló 1920. évi XXV. törvénycikk módosításáról
1930. évi III. tc. a katonai büntetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről (Részleges közlés)
1938. évi XIX. tc. az országgyűlési képviselők választásáról (Részleges közlés)
1938. évi XXXIII. tc. Szent István király dicső emlékének megörökítéséről
1939. évi II. tc. a honvédelemről (Részleges közlés)
1939. évi V. tc. a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939. évi június hava 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába meghívásáról
1939. évi XIII. tc. a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló 1879. évi L. tc. kiegészítéséről és módosításáról

FÜGGELÉK

Szent István intelmei Imre herceghez
Diploma Andreanum (1224)
1440. július 17- i oklevél
Az Onódi országgyűlés határozmányai (1707)
Az 1849- évi magyar országgyűlés határozmányai (1849: VIII. tc., 1848: IX. tc.)
Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (Részleges közlés)

A TÖRVÉNYEK TÁRGYKÖR SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA

A trónörökösödést szabályozó törvények
Törvénybe iktatott legfontosabb királyi hitlevelek és eskük
Az ország törvényes önnállóságáról, függetlenségéről, területének épségéről
Az ország területi épségét és függetlenségét érintő törvények
A törvényhozásról és a király jogairól a törvényhozásnál
A kormányzatról
A hadügyekről és pénzügyekről
A bírák függetlenségéről
A vallásszabadságról
A nemzetiségi egyenjogúságról

TÖRVÉNYEK IDŐRENDI MUTATÓJA

Sarkalatos és közjogi törvények 1848-ig
Alkotmányos jelentőségű és közjogi törvények (1867-1944)
A Szent Koronával kapcsolatos törvények
Dekrétumok (törvénykönyvek) listája
Magyarország 1944-ben hatályos törvényei

---

Bevezetés

Ennek a könyvnek az a célja, hogy szembesítsen számos elhalványult értékkel, fogalommal, gondolkodásmóddal, szokásjogi szabállyal és törvénnyel, Magyarország régi alkotmányával.

A magyarországi közgondolkodásban, kiváltképpen a művelt jogtudó értelmiség körében, különös súlyt kapott a helyes és jó hatalomról, az alkotmányos szabadságról, az ország régi törvényeiről és szokásairól való gondolkodás, a régi szabadságokra hivatkozás. A nemesi nemzet, a natio hungarica tagjainak éltető erőt adott annak tudata, hogy birtokosai és jogosultjai egy ősi szabadságnak, védett és szavatolt jogállamnak. Ez a gondolkodásmód bizonyára nemcsak a nemesi nemzetet jellemezte akkor sem, amikor az viselte a politikai nemzetet illető és terhelő felelősséget, hanem a magyar nép szélesebb tömegeit is, amint ezt tanúsítják a nemzet széles körei által megvívott szabadságharcaink, s amint jelen volt az újkori magyar nemzetet megteremtő 1848-1849. évi szabadságküzdelemben, legújabb kori, világraszóló 1956-os szabadságharcunkban, a nemzeti és emberi méltóság páratlan közösségi megnyilatkozásában. Az így vérben és szeretetben összekovácsolódott közösségben mindig is jelen volt a megújított, kiterjesztett régi szabadság érzése és tudata.

Budapest, 2009. március, kikelet hava
A Szerkesztő

---