---

Tartalom

ELŐSZÓ
  SZEMLÉLETEK
  TÉVES NÉZETEK
  A TARTALOMRÓL

I. RÉSZ. HÁTTÉR

1. A TRIANONI SOKK
1.1 MI TÖRTÉNT VELÜNK?
1.2 KORREKCIÓRA SZORULÓ SZEMLÉLET
1.2.1 A tisztánlátás hiánya
1.2.2 Korlátosan egyoldalú felfogás
1.2.3 Történelem-felfogásunk öröklött bajai
1.2.4 Szemléletünk újabb gyerekbetegségei
1.3 TRIANON HAMIS INDOKAI
1.3.1 Világháborús szerepünk
1.3.2 A Tanácsköztársaság
1.3.3 A nemzetiségek elnyomása
1.3.4 Az elvetendő érvek összegzése
1.4 TRIANON VALÓDI MOZGATÓRUGÓI

2. PÁR ALAPVETŐ FOGALOM
2.1 TÖRTÉNELMI-FÖLDRAJZI FOGALMAK
2.2 ETNIKAI FOGALMAK
2.3 POLITIKAI NEMZET ÉS NEMZETÁLLAM
2.4 BIRTOKLÁSI JOGALAPOK
2.4.1 A hódítási jog
2.4.2 Anonymus, mint forrás
2.4.3 A folytonosság joga
2.4.4 Az otthon joga

3. A HONFOGLALÁSIG (-895)
3.1 KÉPTELEN VÁDAK ÉS TÁJÉKOZATLANSÁG
3.2 A RÉGMÚLT ESEMÉNYEI
3.3 NEMZETI IDEOLÓGIÁVÁ VÁLT NÉZETEK
3.3.1 A folytonossági nézetekről általában
3.3.2 Dák-latin-román folytonosság
3.3.3 Kinek és milyen szláv folytonossága?
3.3.4 Horvát hatalmi vágyak
3.3.5 Munkácsi "hercegség"
3.3.6 Álhírek és megtévesztések
3.4 ETNIKAI KÖRKÉP A HONFOGLALÁS ELŐTT
3.5 MIRŐL VITATKOZUNK?

II. RÉSZ. ETNIKAI ÉS HATALMI VÁLTÁSOK

4. TERJESZKEDÉS (896-1301)
4.1 MAGYARRÁ VÁLT KÁRPÁT-MEDENCE?
4.2 HONFOGLALÁS ÉS BERENDEZKEDÉS
4.2.1 Honfoglalás
4.2.2 Berendezkedés
4.2.3 Erdély megtelepedése
4.2.4 Élet a honfoglalás után
4.3 KALANDOZÁSOK ÉS ÁLLAMSZERVEZÉS
4.3.1 Kalandozások
4.3.2 Komplikált államalapítás
4.3.3 Király és hercegek
4.3.4 Közigazgatás és lakosság
4.4 TERÜLETI HÓDÍTÁSAINK
4.5 FOGADD BE AZ IDEGENEKET!
4.6 HÍVJAD BE AZ IDEGENEKET?
4.7 TATÁRJÁRÁS ELŐTTI ETNIKAI KÖRKÉP
4.8 A TATÁRJÁRÁS UTÁN

5. "ARANYKOR" (1302-1520)
5.1 NEM MINDEN ARANY...
5.2 A KÉT ANJOU
5.3 OLÁH BEÖZÖNLÉS ÉS EGYÉB VÁLTOZÁSOK
5.4 FENSÉG ÉS TEHETETLENSÉG
5.5 A KÉT HUNYADI
5.6 ETNIKAI KÖRKÉP A HÓDOLTSÁG ELŐTT
5.7 "VIRÁGOS KERT VALA..."

6. HÓDOLTSÁG (1521-1718)
6.1 TISZTÁZANDÓ ALAPOK
6.2 MOHÁCS ÉS BUDA
6.2.1 Magyarország külső és belső állapota
6.2.2 Mohács előjátéka
6.2.3 Mohács
6.2.4 Kettős királyválasztás
6.2.5 Buda átadása a töröknek
6.3 A SZÉTDARABOLT KÁRPÁT-MEDENCE
6.3.1 Magyar királyság
6.3.2 Erdélyi fejedelemség
6.3.3 Hódoltsági terület
6.3.4 Horvátország és Szlavónia
6.4 KÁRPÁT-MEDENCEI HATALOMVÁLTÁS
6.5 ETNIKAI VÁLTOZÁSOK A HÓDOLTSÁG SORÁN
6.5.1 A Kárpát-medence elnéptelenedése
6.5.2 A Kárpát-medence elmagyartalanodása
6.6 KORAI ETNIKAI ELLENTÉTEK

7. NEMZETTÉ VÁLÁS (1719-1847)
7.1 MEGHATÁROZÓ KORSZAK
7.2 NEMZETI ÉRLELŐDÉS
7.3 MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLTA
7.3.1 Horvátok
7.3.2 Szerbek
7.3.3 Románok
7.3.4 Szlovákok
7.3.5 Németek, ruténok és kisebb népek
7.4 ÉRTELMISÉG, SAJTÓ, MŰVELŐDÉSI KÖRÖK
7.5 KÉT VÉRES EPIZÓD
7.6 ETNIKAI KÖRKÉP A FORRADALMAK ELŐTT
7.7 NYELVKÉRDÉS ÉS MAGYAROSÍTÁS
7.7.1 A hivatalos nyelv kérdése
7.7.2 Magyarosítási szándék és elmagyartalanodás
7.8 SZAKÍTÓPRÓBA ELŐTT

8. FORRADALMAK (1848-51)
8.1 SABLONOK ÉS SZEMLÉLETVÁLTÁS
8.2 "NÉPEK TAVASZA"
8.2.1 Szerb erőszak
8.2.2 Horvát elszakadás
8.2.3 Román sokszínűség
8.2.4 Szlovák nemakarom
8.2.5 Hazai németek, erdélyi szászok
8.3 OSZTRÁK AUTOKRÁCIA, MAGYAR ÁLMOK
8.4 BÜNTETÉS ÉS JUTALOM
8.5 A KIEGYEZÉS (1867)
8.6 HÍRÜNK A VILÁGBAN

9. MAGYAROSODÁS - MAGYAROSÍTÁS
9.1 INDOKLÁS ÉS CÉL
9.2 MAGYAROSODÁS A VALÓSÁGBAN
9.2.1 Megfelelő értékelési alap
9.2.2 Számításba nem (jól) vett tényezők
9.3 A MAGYARSÁG ASSZIMILÁCIÓS NYERESÉGEI
9.3.1 Német magyarosodás
9.3.2 Zsidó asszimilálódás
9.3.3 A többiekről általában
9.3.4 Szlovák beolvadás
9.3.5 Növekedési mérlegünk
9.4 EGYÉB ASSZIMILÁCIÓS JELENSÉGEK
9.4.1 Keresztasszimiláció
9.4.2 Analfabetizmus, nyelvtudás, városiasodás
9.5 MAGYAROSÍTÁS
9.5.1 Ártalmatlan magyarosítási vágyak
9.5.2 A magyarosítás kiváltó oka
9.5.3 A magyarosítás eredménytelensége

III. RÉSZ. NEMZET (ÖN)GYILKOSSÁG

10. A TRIANONI ÚT (1918-20)
10.1 A NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK OK
10.2 HELYZET A HÁBORÚ VÉGÉN
10.2.1 Ballépés vagy árulás?
10.2.2 Ködösítés
10.2.3 Várt és váratlan ellenségek
10.3 LEFELÉ A LEJTŐN
10.3.1 Hervadt őszi rózsa
10.3.2 A hármas trükk
10.3.3 "Ártatlan" franciák
10.3.4 "Jószándékú" Károlyi?
10.4 A VÉGKIFEJLET
10.4.1 Jegyzékek és hatalomváltások
10.4.2 Szabadrablás és menekültek
10.4.3 A konszolidáció kezdete
10.5 ELHALLGATÁS ÉS MEGTÉVESZTÉS
10.5.1 Elhallgatás
10.5.2 Megtévesztés
10.5.3 Váratlanul igazságtalan Trianon?

11. VERGŐDÉS (1920-)
11.1 A TRIANON UTÁNI "RENDEZÉS"
11.1.1 Területi veszteségeink és az utódállamok
11.1.2 Trianon közvetlen etnikai következményei
11.2 TÁRSADALMI ÁLLAPOTOK (1920-44)
11.3 FÉLIG SIKERÜLT KORREKCIÓK (1938-41)
11.4 ÚJABB MEG NEM ÉRDEMELT BÜNTETÉS
11.4.1 Magyar-német viszony
11.4.2 Kettős megítélés
11.4.3 Angol-orosz csiki-csuki
11.5 ETNIKAI VÁLTOZÁSOK PÁRIZS UTÁN
11.6 ÖNÁLTATÁS
11.7 MERRE TOVÁBB?

FÜGGELÉKEK ÉS MELLÉKLETEK

A. FÜGGELÉK: KÁRPÁT-MEDENCEI TÁJAK
A.1 ÉSZAKI TÁJAK
A.2 KELETI TÁJAK
A.3 DÉLI TÁJAK
A.4 NYUGATI TÁJAK
A.5 HORVÁTORSZÁG-SZLAVÓNIA
A.6 FIUME

B. FÜGGELÉK: ROKON NÉPEK
B.1 A SZÉKELYEK EREDETE
B.1.1 A mitikus változat
B.1.2 Magyar-székely viszony
B.1.3 Egy hihető verzió
B.1.4 A Székelyföld kialakulása
B.2 CSÁNGÓK
B.3 KABAROK ÉS PALÓCOK
B.4 BESENYŐK ÉS ÚZOK
B.5 KUNOK ÉS JÁSZOK
B.6 ETNIKAI GAZDAGSÁG

C. FÜGGELÉK: NYELVÉBEN ÉL A NEMZET
C.1 MIÉRT VAN SZÜKSÉG ETNIKAI STATISZTIKÁRA?
C.2 MI LEGYEN AZ ETNIKAI STATISZTIKA ALAPJA?

D. FÜGGELÉK: VALLÁSI KÖRKÉP
D.1 FELEKEZET ÉS ETNIKUM
D.2 VALLÁSSZABADSÁG?
D.3 VALLÁSI UNIÓ ÉS FELEKEZETI PANORÁMA

E. FÜGGELÉK: A "SZLOVÁK KÉRDÉS"
E.1 A FELVETÉS INDOKLÁSA
E.2 MEGFONTOLANDÓ TÉNYEZŐK
E.2.1 A szlovák nép gyökerei
E.2.2 Etnikai "tévedések"
E.3 A NÉPESSÉG ALAKULÁSÁNAK TÉNYEZŐI
E.3.1 Természetes szaporodás
E.3.2 Kivándorlás
E.3.3 Egy kis matematika
E.3.4 Kiegészítő megjegyzések

I. MELLÉKLET: A MAGYAROK EREDETE
I.1 TÉVESZMÉK ÉS CÉLOK
I.1.1 Előzetes megjegyzések
I.1.2 Értelmetlenül és értelmesen
I.1.3 Téveszmék
I.1.4 Célok
I.2 A VIZSGÁLAT ESZKÖZEI
I.2.1 DNS-vizsgálat
I.2.2 Tárgyi leletek
I.2.3 Írásos források
I.2.4 Mondák és hagyományok
I.2.5 Beszélt nyelv
I.3 A SZIKLASZILÁRD KIINDULÓPONT
I.4 A HUN-MAGYAR VISZONY
I.5 KIEGÉSZÍTŐ ISMERETEK

II. MELLÉKLET: MAGYAR TÖMBÖK ÉS TÁJAK
II.1 ETNIKAI TÖMBÖK
II.1.1 Alapok
II.1.2 Etnikai mércék
II.2 IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK
II.3 A MAGYAR VIDÉKEK KATEGÓRIÁI
II.4 MAGYARORSZÁG ÉS PEREMVIDÉKEI
II.5 SZÉKELYFÖLD ÉS PEREMVIDÉKEI
II.6 A MEZŐSÉG MAGYAR VIDÉKEI
II.7 A MAGYAR TÖMBÖK ÖSSZESÍTÉSE

FORRÁSOK

---

Fülszöveg

Trianonnak mindenképpen be kellett következnie a Kárpát-medencének a tatárjárás óta tartó elmagyartalanodása, a hódoltságot hosszan követő feldaraboltsága és a nemzetiségek elszakadási törekvései miatt. A történelmi kérdés ezért nem az, hogy miért történt meg velünk Trianon, hanem az, hogy miért éppen ez a Trianon várt ránk.

---