---

Tartalom

Részletes tartalom
Rövidítések és mozaikszavak jegyzéke

Előszó az iratokról
Bevezetés

DOKUMENTUMOK
I. A szovjet csapatok kivonása, a Varsói Szerződés
  A magyar-szovjet kapcsolatok
II . Az euroatlanti integráció
  II /1. A magyar-amerikai kapcsolatok
  II /2. A magyar-német kapcsolatok
  II /3. Magyar-francia kapcsolatok
  II /4. Európa Tanács, Európai Közösségek, NATO
III. A szomszédos államok és a határon túli magyarok
  III /1. Magyar-cseh és szlovák kapcsolatok
  III /2. Magyar-román kapcsolatok
  III /3. Magyar-délszláv kapcsolatok
  III /4. A határon túli magyarok
IV. Magyarország és a Pentagonale, valamint a formálódó Visegrádi Együttműködés
  IV/1. A Pentagonale
  IV/2. A Visegrádi Hármak szerveződése

MELLÉKLET
Az Antall-kormány miniszterei 1990. május - 1990. december
A Külügyminisztérium vezető tisztviselői 1990. május - 1990. december
Források jegyzéke
Fotók és fakszimilék
Summary
Névmutató

---

Előszó

Kötetünkben arra vállalkoztunk, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bemutassuk az Antall József vezette kormány első hét hónapja (1990. május - 1990. december) külpolitikájának és diplomáciájának ívét. A Magyarországon zajló belpolitikai változások és a hidegháború után az átalakuló Európában hogyan állították át a vágányokat a magyar külpolitika és diplomácia irányítói?

Köszönöm a hasznos tanácsait Jeszenszky Géza miniszter úrnak, Nagy József Zsigmondnak, a Külügyminisztérium volt főtisztviselőjének és Zinner Tibornak, a VERITAS Történetkutató Intézet 1945 utáni kutatócsoport vezetőjének. Köszönet illeti a gépelési munkában nyújtott segítségért Kis Nórát és Hausel Bencét.

Az iratok gyűjtésében a külpolitikai döntéshozatal két szintjére, a miniszterelnökre és a külügyminiszterre, illetve ezzel szoros összefüggésben a két apparátusra (a Miniszterelnöki Hivatalra és a Külügyminisztériumra) helyeztük a hangsúlyt. Így Antall József irathagyatékát és a Külügyminisztérium dokumentumait kutattuk. A miniszterelnök iratainak egyik része a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban (OTM), a másik része a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárban (MNL OL) található meg. A Külügyminisztériumban keletkezett dokumentumok nagyobbik része minősített irat volt, amelyek a visszaminősítés okán ma már kutathatókká váltak. Emellett az összefüggések bemutatásához felhasználtuk a Magyar Külpolitikai Évkönyvben megtalálható forrásokat is.

Az iratok közlésekor az esetleges elütéseket, az előforduló helyesírási hibákat korrigáltuk, mert azok gyakran és jelentősen zavarták volna az olvasást és az értelmezést. Emellett az idegen nevek esetében az adott ország helyesírási szabályait alkalmaztuk, kivételt képeztek az orosz és az ukrán nevek, amelyeket latin betűvel és fonetikusan írtunk le.

Egyes iratok esetében (pl. utasítás vagy összefoglaló) az akkori gépíró különböző módon emelte ki - vagy nem emelte ki - azok címét (pl. szaggatott vonalú, egyenes vonalú aláhúzással vagy kurzív betűvel). Ezek esetében elhagytuk az aláhúzásokat vagy más kiemeléseket az egységes szövegkép érdekében. Ha volt az iraton kézzel írt megjegyzés vagy aláírás, azokat a lábjegyzetben feltüntettük. A közlés során az iratokat megszámoztuk és címmel láttuk el, megadva az irat dátumát. Kapcsos zárójelekbe kerültek a dokumentum tartalmát kiegészítő megjegyzéseink. Kurzív betűvel jeleztük az iratban a kézzel írottakat.

A lábjegyzetek az iratokhoz nyújtanak segítséget, információt és ezekben adott esetben rögzítettük a levéltári jelzet mellett a kötetben szereplő dokumentum számát is. Abban az esetben, ha a szövegkörnyezetből egyértelmű az adott személyek beosztása vagy titulusa, eltekintettünk a lábjegyzettől, más esetben pedig a főszövegben az első említésnél, a vizsgált időszakra - 1990. május és 1990. december közötti - vonatkozó adatokat adtunk meg. Nem volt betekintésünk a magyar Külügyminisztérium munkatársainak személyi adataiba, ezért eltekintettünk ezek ismertetésétől. Felhasználtuk az Antall- és a Boross-kormány tisztségviselői almanachja 1990. május 23. - 1994. május 8. Budapest, Miniszterelnöki Hivatal Kiadása, 1994. című munkát, amelyből a vonatkozó információkat átemeltük. A lábjegyzetekben kurzív betűvel jeleztük a napilapok, periodikák, illetve a levéltári dokumentumok és a kötetben szereplő iratok címét.

A 134 darab iratot négy nagyobb szerkezeti egységbe soroltuk, ezzel is jelezve az új magyar kormány külpolitikai célkitűzéseit: I. A szovjet csapatok kivonása, a Varsói Szerződés. A magyar-szovjet kapcsolatok; II. Az euroatlanti integráció (magyar- amerikai kapcsolatok, magyar-német kapcsolatok, magyar-francia kapcsolatok, az Európa Tanács, az Európai Közösség, a NATO ); III . A szomszédos államok és a határon túli magyarok (magyar-cseh és szlovák kapcsolatok, magyar-román kapcsolatok, magyar-délszláv kapcsolatok, határon túli magyarok); IV. Regionális együttműködések (a Pentagonale, a Visegrádi Hármak szerveződése). Az iratokat az adott fejezetben és alfejezetben kronológiai sorrendben rendeztük el. A bilaterális kapcsolatok bemutatásakor összefoglaló jelentést vagy feljegyzést az adott fejezet első dokumentumaként mutattuk be, hogy az olvasó számára keresztmetszetet adjunk az adott helyzetről. A határon túli magyarok elválaszthatatlan részét képezik Magyarország és a szomszédos államok relációs rendszerének, ezért tárgyaltuk együtt a harmadik fejezetben a két témát.

A Melléklet tartalmazza az Antall-kormány tagjainak névsorát és megbízatását 1990. május és 1990. december között, a magyar Külügyminisztérium szervezeti egységeit és annak vezetőit. A források jegyzéke a visszakereshetőség és a további kutatások számára nyújt támpontot. A rövidítések és mozaikszavak jegyzéke és a névmutató további segítséget ad a kötet tartalmához.

Szeged-Budapest
2015 februárja

---