---

Tartalom

Részletes tartalom
Mozaikszavak és rövidítések jegyzéke
Bevezetés
Angol nyelvű bevezető
Arab nyelvű bevezető

I., DOKUMENTUMOK
1. A kairói magyar követség jelentése a magyar Külügyminisztériumnak Egyiptom nemzetközi kapcsolatairól és helyzetéről 1956 elején, 1956. január 9.
2. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba Szudán függetlenségének elismerése tárgyában, 1956. január 27.
3. Mohamed Sarífnak, Egyiptom budapesti ügyvivőjének hivatalos látogatása Kárpáti Józsefnél, a magyar Külügyminisztérium miniszter-helyettesénél, 1956. február 17.
4. Rubin Péternek, a magyar Külügyminisztérium főosztályvezetőjének látogatása Egyiptom budapesti ügyvivőjénél, 1956. március 14.
5. Csatorday Károly, a Protokoll Osztály ideiglenes vezetője javaslatot kér Zágor György egyiptomi magyar követtől Gamel Abden-Nasszer egyiptomi miniszterelnök magyarországi látogatásának programjára, 1956. március 15.
6. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Szaúd-Arábia kormányának köszönete a magyar kormánynak a magyarországi zsidók emigrációjának megakadályozására tett, vélt intézkedéseinek megtétele tárgyában, 1956. április 12.
7. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. A magyar kormány jó kapcsolatokra törekszik Szaúd-Arábiával, 1956. április 14.
8. Náfe Zádének, Egyiptom budapesti követének bemutatkozó látogatása a Külügyminisztérium Protokoll Osztályán, 1956. április 16.
9. Zágor György kairói magyar követ feljegyzése Boldoczki János külügyminiszter részére arról, hogy Gamel Abden-Nasszer egyiptomi miniszterelnök magyarországi látogatása során ipari létesítményeket kíván megtekinteni, 1956. április 19.
10. Náfe Záde, Egyiptom budapesti követe átadja megbízólevelét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének, 1956. április 19.
11. Náfe Záde egyiptomi követ látogatása Hegedüs Andrásnál, a Minisztertanács elnökénél, 1956. május 17.
12. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Líbia kereskedelmi egyezményt kíván kötni Magyarországgal, 1956. június 5.
13. Rostás Istvánnak, a Külügyminisztérium II. Politikai Főosztálya vezetőjének közlése Zágor György kairói magyar követnek a Magyar- Egyiptomi Társaság alapításának előkészítéséről, 1956. június 6.
14. Zágor György kairói magyar követ feljegyzése Gamel Abden-Nasszer elnök magyarországi látogatásának időpontjáról, 1956. június 30.
15. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba Gamel Abden-Nasszer elnök utazásának tervezett Prága-Budapest- Bukarest útvonaláról és időpontjáról, 1956. július 2.
16. Zágor György kairói magyar követ feljegyzése Gamel Abden-Nasszer elnök magyarországi látogatásának programtervezetéről, 1956. július 19.
17. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba Gamel Abden-Nasszer elnök tervezett moszkvai, budapesti és bukaresti látogatásáról, 1956. július 25.
18. Gamel Abden-Nasszer elnök beszéde az 1952. évi hatalomváltás negyedik évfordulója alkalmából. A Szuezi-csatorna államosítása, 1956. július 26.
19. Náfe Záde egyiptomi követ látogatása a magyar Külügyminisztériumban, ahol bejelentette, hogy az egyiptomi kormány ellenőrzi a Szuezi-csatornán zajló szállítást és az ebből származó bevételeket, 1956. július 27.
20. Náfe Záde egyiptomi követ jegyzék kíséretében átadta a Szuezi-csatorna államosítását kimondó törvényt Rubin Péternek, a magyar Külügyminisztérium főosztályvezetőjének, 1956. július 30.
21. Medhat al-Fár, Egyiptom pekingi kereskedelmi képviselőjének feljegyzése a Kínai Népköztársaság Egyiptomnak nyújtandó lehetséges pénzügyi segítségéről, 1956. augusztus 5.
22. A budapesti egyiptomi követség jegyzéke a magyar Külügyminisztérium számára a Szuezi Tengeri Csatorna Általános Társaság államosításáról, 1956. augusztus 6.
23. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Zágor György kairói magyar követ javaslata a nyugati nagyhatalmakkal szemben szervezendő konferenciára vonatkozóan, 1956. augusztus 6.
24. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Gamel Abden-Nasszer elnök nem kíván részt venni a londoni konferencián, 1956. augusztus 8.
25. Náfe Záde egyiptomi követ látogatása a magyar Külügyminisztériumban, és a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatos kérései a magyar kormányhoz, 1956. augusztus 9.
26. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. A Szovjetunió álláspontja, hogy Nasszer elnök vegyen részt a londoni konferencián. A magyar kormány nyilatkozata a londoni konferenciáról ne mutassa, hogy Budapest Moszkva utasítására cselekszik, 1956. augusztus 11.
27. Gamel Abden-Nasszer elnök nemzetközi sajtótájékoztatója a Szuezi-csatorna államosítása ügyében és az egyiptomi kormány állásfoglalása, 1956. augusztus 12.
28. Az Arab Államok Ligája Politikai Bizottságának határozata a Szuezi-csatorna állami kézbe vételéről, 1956. augusztus 14.
29. Feljegyzés Náfe Záde egyiptomi követ látogatásáról Szarka Károly miniszter-helyettesnél a magyar Külügyminisztériumban az Arab Államok Ligájának határozataival kapcsolatban, 1956. augusztus 15.
30. Feljegyzés Náfe Záde egyiptomi követ látogatásáról Szarka Károly miniszter-helyettesnél a magyar Külügyminisztériumban, hogy az arab származású lakók Budapesten tüntethessenek a gyarmati elnyomás ellen, 1956. augusztus 17.
31. Mód Péternek, a magyar Külügyminisztérium osztályvezetőjének körlevele a moszkvai, varsói és prágai magyar képviseletek vezetőinek Gamel Abden-Nasszer elnök tervezett látogatásával kapcsolatban, 1956. augusztus 17.
32. Havasi Béla kairói magyar követségi attasé feljegyzése a magyar Külügyminisztérium illetékes szervezeti egységei számára a Szuezi-csatorna államosításának következményeiről, 1956. augusztus 28.
33. A kairói magyar követség időrendi összefoglalója a Szuezi-csatorna államosításától a magyar Külügyminisztérium számára az 1956. augusztus 25-i eseményekig, 1956. augusztus 28.
34. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Az egyiptomi kormány képviselői találkoznak az Ötös Bizottság tagjaival, 1956. augusztus 28.
35. Musztafa Huszein, Egyiptom indiai nagykövetének feljegyzése, hogy a szuezi válság várhatóan hogyan befolyásolja India, az arab országok, a nyugat-európai államok, a Szovjetunió és az Egyesült Nemzetek Szervezete vezetőinek külpolitikai döntéseit, 1956. augusztus 31.
36. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Gamel Abden-Nasszer elnök taktikázása a nyugati hatalmak felé, 1956. szeptember 3.
37. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Gamel Abden-Nasszer elnök diplomáciai időhúzása a szuezi válságban, 1956. szeptember 4.
38. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Az Amerikai Egyesült Államok nem vesz részt Egyiptom elleni támadásban, 1956. szeptember 6.
39. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Gamel Abden-Nasszer elnök elvetette a Dulles-tervet és javasolta negyvenöt állam konferenciájának megrendezését, 1956. szeptember 6.
40. Az egyiptomi kormány jegyzéke a magyar kormány részére az egyiptomi Külügyminisztériumon és a kairói magyar követségen keresztül a szuezi krízis megoldására, 1956. szeptember 10.
41. Náfe Zádének, Egyiptom budapesti követének látogatása a magyar Külügyminisztériumban Szarka Károly miniszter-helyettesnél a szuezi krízis megoldása ügyében, 1956. szeptember 12.
42. Szarka Károly miniszter-helyettes feljegyzése Horváth Imre külügyminiszternek Náfe Záde egyiptomi követ látogatásáról. Az egyiptomi követnek átadta a válaszjegyzéket, amely szerint a magyar kormány támogatja Nasszer elnököt a szuezi válság során kialakult helyzetben, 1956. szeptember 12.
43. Aláírás nélküli feljegyzés Náfe Záde egyiptomi követ látogatásáról a magyar Külügyminisztériumban. Az egyiptomi kormány újabb kérései, hogy a magyar kormány továbbra is támogassa Egyitomot. Az Amerikai Egyesült Államok álláspontja a szuezi válságban, 1956. szeptember 14.
44. Szarka Károly miniszter-helyettes feljegyzése Jurij Vlagyimirovics Andropov szovjet nagykövetet látogatásáról a magyar Külügy- minisztériumban. Andropov véleménye a szuezi válságról, és a magyar Külügyminisztérium vezetése milyen lépéseket tegyen ebben az ügyben, 1956. szeptember 15.
45. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Az egyiptomi vezetőket miként befolyásolják az indiai, jugoszláv és szovjet nagykövetségek munkatársai, 1956. szeptember 25.
46. A kairói magyar követség időrendi összefoglalója a szuezi válság eseményeiről, 1956. szeptember 24.
47. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Gamel Abden-Nasszer elnök szerint a nyugatiak fő célja az arab egység lazítása, 1956. október 2.
48. Aláírás nélküli feljegyzés Zágor György kairói magyar követnek. Jurij Vlagyimirovics Andropov budapesti szovjet nagykövet javaslatára egy magyar külügyi vezető uzsonnán látta vendégül Náfe Záde egyiptomi követet és feleségét, 1956. október 3.
49. Haszan Ragab, Egyiptom pekingi nagykövete és a kínai pénzügyminiszter tárgyalása Egyiptom és a Kínai Népköztársaság közötti gazdasági együttműködés lehetőségeiről, 1956. október 20.
50. A magyar Külügyminisztérium nyílt távirata valamennyi magyar külképviselet részére. A magyar Minisztertanács feloldotta a Budapesten akkreditált diplomáciai képviselőkre vonatkozó utazási korlátozást Magyarország területén, 1956. október 23.
51. Az egyiptomi Külügyminisztérium Politikai Főosztály Európai Osztályának jelentése. A Szovjetunió álláspontja Középés Kelet-Európára vonatkozóan, 1956. október 25.
52. Ahmed Huszein, Egyiptom washingtoni nagykövetének rejtjeltávirata az egyiptomi Külügyminisztériumba. Titkosszolgálati forrásokra hivatkozva jelezte az izraeli támadás veszélyét, 1956. október 27.
53. Hadijelentések az egyiptomi katonai erők és az izraeli, brit és francia csapatok közötti összecsapásokról és a veszteségekéről, 1956. október 29. - november 15.
54. A magyar Külügyminisztérium nyílt távirata Szabó Jánosnak, a New York-i magyar ENSZ-képviselőnek. Nagy Imre miniszterelnök október 31-i beszédében kijelentette, hogy győzött a magyar forradalom, 1956. november 1.
55. Náfe Záde, egyiptomi követ jelentése az egyiptomi Külügyminisztérium államtitkárának Magyarországról és a magyar forradalom véltelőzményeiről, 1956. november 2.
56. Gamel Abden-Nasszer elnök beszéde az egyiptomi néphez az al-Azhar mecsetből az Egyiptom elleni támadásról és az egyiptomi nép ellenállásáról, 1956. november 2.
57. A magyar Külügyminisztérium utasítása Szabó Jánosnak, a New York-i magyar ENSZ-képviselőnek. Kérje az ENSZ Közgyűlés tagországait a magyar semlegesség védelmére, 1956. november 2.
58. Szabó János, a New York-i magyar ENSZ-képviselő telextávirata Budapestre. Az ENSZ rendkívüli közgyűlése napirendjén a szuezi válság és a magyar ügy, 1956. november 2.
59. Nagy Imre miniszterelnök és külügyminiszter utasítása Szabó Jánosnak, a New York-i magyar ENSZ-képviselőnek. Szabó János közölje Dag Hammarskjöld ENSZ főtitkárral, hogy a hozzá és az ENSZ-hez intézett táviratok, levelek, üzenetek és az azokban foglalt információk a magyar kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, 1956. november 3.
60. Telexüzenetek a magyar Külügyminisztérium és a New York-i magyar ENSZ képviselet tagjai között, 1956. november 3.
61. Rejtjeltávirat Egyiptom damaszkuszi nagykövetétől az egyiptomi Külügyminisztériumba. A szovjet kormány kész repülőgépeket, fegyvert és kiképzőket küldeni Egyiptomba, 1956. november 5.
62. Az egyiptomi Külügyminisztérium Politikai Államtitkárság Nyugateurópai Főosztályának feljegyzése, hogy az egyiptomi kormány szóvivője vizsgálatot követelt a brit-francia expedíciós csapatok által használt NATO fegyverek ügyében, 1956. november 6.
63. Az egyiptomi kormány felhívása a világ országaihoz, hogy fegyverekkel és önkéntesekkel támogassák az egyiptomi hadsereget, 1956. november 6.
64. Huszein Rusdinak, Egyiptom belgrádi nagykövetének feljegyzése az egyiptomi Külügyminisztériumnak. Az 1956. októberi és novemberi magyarországi események hatása a jugoszláv kormányra, 1956. november 8.
65. A magyar Külügyminisztérium nyílt távirata valamennyi magyar külképviseletnek, Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Marosán György államminiszternek 1956. november 7-én a Kossuth Rádióban elmondott beszédeiről, 1956. november 9.
66. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. 1956. november 9-én megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt egyiptomi szervezete a kairói magyar követségen, 1956. november 12.
67. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Zágor György követ szerint a magyar kérdést háttérbe szorította a szuezi ügy, 1956. november 15.
68. Náfe Zádének, Egyiptom budapesti követének beszámolója az egyiptomi Külügyminisztérium államtitkárának az 1956-os magyarországi eseményekről, 1956. november 15.
69. Rejtjeltávirat a magyar Külügyminisztériumból a kairói magyar követnek. Az ENSZ főtitkára, Dag Hammarskjöld ne látogasson Magyarországra, a magyar kormány képviselőivel Rómában találkozzon, 1956. november 16.
70. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Gamel Abden-Nasszer elnök presztízse megnőtt a Közel-Keleten, 1956. november 17.
71. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára nem látogat Budapestre, 1956. november 18.
72. Egyiptomi jegyzék Dag Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának arról, hogy Nagy-Britannia és Franciaország nem veszi figyelembe az inváziós erők kivonására és a tűzszünetre vonatkozó ENSZ-határozatokat, 1956. november 18.
73. Abdel-Hamíd Kadrinak, a moszkvai egyiptomi nagykövetség tanácsosának jelentése az egyiptomi Külügyminisztériumnak az 1956-os magyarországi eseményekről, 1956. november 22.
74. Náfe Záde budapesti egyiptomi követ összefoglaló jelentése az októberi és novemberi magyar eseményekről, 1956. november 24.
75. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Egyiptomban nagy az érdeklődés Nagy Imre és társai eltűnése iránt, 1956. november 26.
76. Mahmúd Fauzi egyiptomi külügyminiszter válasz-nyilatkozata Izrael Állam ENSZ-képviselőjének az ENSZ Közgyűlésében elmondott beszédére, 1956. november 29.
77. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. A brit és a francia csapatok további lehetséges célja, hogy fellépjenek az arab és afrikai felszabadító mozgalmakat támogató Egyiptommal szemben, 1956. december 3.
78. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Zágor György kairói magyar követ tájékoztatása, hogy egyes vélemények szerint a szuezi ügyben az Amerikai Egyesült Államok közvetítőként kíván fellépni az ellenséges felek között, 1956. december 3.
79. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Jevgenyij Dimitrijevics Kiszeljov volt budapesti nagykövet közlései Rákosi Mátyásról, 1956. december 6.
80. Zágor György kairói magyar követ jelentése a magyar Külügyminisztériumba. A kairói "baráti" diplomaták véleménye az 1956-ban Magyarországon és Lengyelországban történtekről, 1956. december 7.
81. Havasi Béla kairói követségi attasé feljegyzése a magyar Külügyminisztériumnak. Havasi Béla előadása az egyiptomi magyarok számára és az azt követő vita az 1956. október 23-i eseményekről és a magyar politikai helyzetről, 1956. december 7.
82. Havasi Béla kairói magyar követségi attasé összefoglaló jelentése a magyar Külügyminisztériumnak az Egyiptom elleni katonai támadásról és annak következményeiről, 1956. december 7.
83. Havasi Béla kairói magyar követségi attasé időrendi összefoglalója a magyar Külügyminisztériumnak a szuezi válsággal kapcsolatos nemzetközi eseményekről (1956. szeptember 24. és október 2. között), 1956. december 7.
84. A magyar Külügyminisztérium utasítása a magyar külképviseleteknek a külképviseleteken eddig végzett munka felülvizsgálatáról és a jövőbeli irányelvekről, 1956. december 11.
85. Náfe Záde budapesti egyiptomi követ összefoglaló jelentése az egyiptomi Külügyminisztérium államtitkárának az 1956-os magyar események után a magyar közvéleményről, a munkásokról, a kivándorlásról, Kádár János kormányáról, Kádár János álláspontjáról a Nagy Imre vezette kormányról és a sztrájkról, 1956. december 13.
86. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. A brit és a francia erők távoznak Port-Szaídból, 1956. december 13.
87. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba. Gamel Abden-Nasszer céljai a brit és a francia csapatok távozása után, illetve washingtoni pénzügyi kölcsön lehetősége Egyiptom számára, 1956. december 13.
88. Egyiptom moszkvai nagykövetségének jelentése az egyiptomi Külügyminisztérium államtitkárának a Szovjetunióról és a Varsói Szerződésről, 1956. december 17.
89. Rejtjeltávirat a kairói magyar követségről a magyar Külügy- minisztériumba. Zágor György követ javaslata a szorosabb magyar-egyiptomi kapcsolatokra, 1956. december 19.
90. Náfe Záde budapesti egyiptomi követ jelentése az egyiptomi Külügyminisztérium államtitkárának az 1956-os magyarországi eseményekről, 1957. január 5.
91. Abdel-Hamíd Kadri moszkvai egyiptomi nagykövetségi tanácsos jelentése a szovjet-jugoszláv kapcsolatokról a magyarországi eseményekkel összefüggésben, 1957. január 15.
92. Fathi Ahmed Haszannak, Egyiptom líbiai nagykövetének jelentése a tripoli kormány álláspontjáról a szuezi válsággal kapcsolatban. Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia líbiai politikájáról, 1956. augusztus 13.
93. Abdel-Hamíd Kadrinak, Egyiptom moszkvai nagykövetsége ügyvivőjének jelentése a magyar és a szovjet kormány közötti megállapodásról, a szovjet csapatok magyarországi jelenlétéről, 1957. május 29.
94. Abdel-Hamíd Kadrinak, Egyiptom moszkvai nagykövetsége ügyvivőjének jelentése az egyiptomi külügyi államtitkának. A szovjet kormány véleménye a magyarországi eseményekkel kapcsolatos ENSZ jelentésről, 1957. július 9.

II., MELLÉKLETEK
Térképek
  1. számú térkép A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai 1956-ban
  2. számú térkép Hadmozdulatok a Szuezi-csatornánál 1956-ban
Névmutató

---

Bevezetés

Kötetünkben arra vállalkoztunk, hogy a rendelkezésre álló magyar és egyiptomi dokumentumok alapján bemutassuk az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, illetve a szuezi válság időben egymással párhuzamosan zajló eseményeit. Legendák, mítoszok, találgatások és szóbeszéd övezték - és övezik ma is - a magyarországi és az egyiptomi események közötti összefüggéseket, a washingtoni és moszkvai vezetés vélt "paktumát" Budapest és Szuez kapcsán. Hogyan zajlottak az egymással párhuzamos események Magyarországon és Egyiptomban? Hogyan látták, láttatták a magyar forradalmat és szabadságharcot 1956-ban, Egyiptomban? Hogyan látták a szuezi válságot ugyanekkor Magyarországon? Mindezeken a kérdéseken túl a közölt iratok alapján betekintést nyerünk a magyar-egyiptomi kapcsolatokba, az arab országok megnyilvánulásaiba és véleményébe az 1956-ban Magyarországon történtekről és a szuezi válságról. Emellett láthatjuk, milyen módon és eszközökkel kívánták megoldani a szuezi krízist. A közölt dokumentumok rávilágítnak a nemzetközi diplomácia működési mechanizmusára, a kulisszák mögött zajló egyeztetésekre is.

A két eseménnyel kapcsolatban összesen kilencvennégy darab magyar és egyiptomi, kizárólag diplomáciai iratot közlünk. Az 53. számú dokumentum azonban hadijelentéseket tartalmaz a szuezi válságról. A magyar Külügyminisztérium iratait a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) őrzik. Az egyiptomi külügyi tárca iratai az Egyiptomi Országos Levéltárban (EOL) és az egyiptomi Külügyminisztérium Könyvtárában (EKK) lelhetőek fel. A rendelkezésre álló arab nyelvű iratok egy része ugyanarra a témára vonatkozik, ebben az esetben eltekintettünk a közlésüktől. 1956-ban a kairói magyar követségről a magyar Külügyminisztériumba küldött rejtjeltáviratokból harmincnégy található meg, amelyeket teljes terjedelmükben, időrendi sorrendben közlünk. Áttekintettük a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fellelhető, Izraelre vonatkozó, 1956-ban keletkezett külügyi forrásokat, amelyek között a témában nem találtunk iratokat.

Az esetleges elütéseket, az előforduló helyesírási hibákat javítottuk, mert azok gyakran és jelentősen zavarták volna az olvasást és az értelmezést. Emellett az idegen nevek esetében a magyar nyelv helyesírási szabályait alkalmaztuk. Egyes iratok esetében (pl. utasítás vagy összefoglaló) az akkori gépíró különböző módon emelte ki - vagy nem emelte ki - azok címét (pl. szaggatott vonalú, egyenes vonalú aláhúzással vagy kurzív betűvel). Ezek esetében elhagytuk az aláhúzásokat vagy más kiemeléseket az egységes szövegkép érdekében. Ha volt az iraton kézzel írt megjegyzés vagy aláírás, azokat a lábjegyzetben feltüntettük. A kézírásos áthúzásokat és javításokat az iratban vagy lábjegyzetben jeleztük. Kurzív betűvel jeleztük a kézzel írottakat. Arab nyelvről magyar nyelvre fordítás esetében a szövegkörnyezet döntötte el a tegező és a magázó forma alkalmazását, mert az arab nyelvben nem tesznek különbséget a kettő között.

A közlés során a kilencvennégy iratot megszámoztuk, címmel láttuk el, megadtuk a keletkezésük dátumát. Kapcsos zárójelek között tüntettük fel a dokumentum tartalmát kiegészítő megjegyzéseinket.

A lábjegyzetek az iratok megértéséhez nyújtanak segítséget, kiegészítő információt, és ezekben adott esetben a levéltári jelzet mellett rögzítettük a kötetben szereplő dokumentum számát is. Ha a szövegkörnyezetből egyértelmű az adott személyek beosztása vagy titulusa, eltekintettünk a lábjegyzettől, más esetben pedig a főszövegben az első említésnél adtuk meg a vonatkozó adatokat.

Nem közlünk teljes életutakat, hanem csupán a legjellemzőbb adatokat, a hatvanas évtized elejéig. Ettől csupán egy-két esetben térünk el.

A Melléklet két térképet tartalmaz, amelyeket Gesztesi Zsolt készített. Az egyik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete és a Varsói Szerződés tagállamait mutatja be, a másik a szuezi válság hadi eseményeiről nyújt tájékoztatást. A források jegyzéke a visszakereshetőséget szolgálja, és a további kutatások számára nyújt támpontot. A név- és helységnévmutató szintén a kötetben való tájékozódást segíti.

A lábjegyzeteket Dévavári Zoltán, Sáringer János és Soós Viktor Attila készítette.

A lábjegyzetek összeállításában közreműködött Zimonyi István és Abdalláh Abdel- Ati Abdesz-Szalám Mohamed.

Külön köszönöm Marinovich Endrének, Zinner Tibornak és Kecskés D. Gusztávnak a kötethez nyújtott segítséget!

---