Zsigmond Ferenc
A magyar irodalom története kérdésekben és feleletekben
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Mi az irodalom és az irodalomtörténet?
KÖZÉPKOR
Latin nyelvű írott emlékek az Árpádok korában
Magyar nyelvű írott emlékek az Árpádok korában
Latin irodalom a vegyesházbeli királyok korában
Magyar irodalom a vegyesházbeli királyok korában
Összefoglalás
A REFORMÁCIÓ KORA
A reformáció. Vallásos és tudományos irodalom
Vitázó irodalom
Költészet
Balassa Bálint
Összefoglalás
A KATOLIKUS VISSZAHATÁS KORA
Vallásos irodalom. Pázmány Péter
Tudományos irodalom. Szenci és Apácai
Zrínyi Miklós gróf
Gyöngyösi István
A barokk
Kisebb költők. Kuruc költészet
Dráma
Széppróza
Összefoglalás
A HANYATLÁS KORA
Tudományos irodalom
Mikes, Faludi, Amade
A rokokó
Összefoglalás
A MEGÚJHODÁS KORA
Franciás írók. Bessenyei
Deákos írók
Németes írók
Magyaros írók
A nyelvújító harc. Kazinczy Ferenc
Csokonai Vitéz Mihály
Kisfaludy Sándor
Berzsenyi Dániel
Kölcsey Ferenc
Kisfaludy Károly
Katona József
Klasszicizmus - romanticizmus
Összefoglalás
NEMZETI KÖLTÉSZETÜNK FÉNYKORA
Bevezetés
Vörösmarty Mihály
Bajza József
Az Aurora és az Athenaeum korának kisebb írói
I. Szépprózaírók
II. Eposzírók
III. Drámaírók
IV. Lírikusok
V. Népköltészet
Jósika Miklós
Eötvös József
Szigligeti Ede
Petőfi Sándor
Arany János
Tompa Mihály
Kemény Zsigmond
Jókai Mór
Madách Imre
AZ ABSZOLUTIZMUS KORÁNAK KISEBB ÍRÓI:
I. A Petőfi-utánzók. - Vajda János
II. Elbeszélők
III. Drámaírók
Toldy Ferenc - Gyulai - Szász Károly
Összefoglalás
MODERN KOR
Bevezetés
I. Verses epika
II. Szépprózai elbeszélők
Idealizmus, reálizmus, naturalizmus
III. Drámaírók
IV. Lírikusok
Impresszionizmus - expresszionizmus
IRODALMUNK A VILÁGHÁBORÚ UTÁN
I. Széppróza
II. Verses epika, dráma, líra
III. A megszállott terület irodalma
NÉVMUTATÓ
Előszó
Ezt a könyvet a gyakorlat hozta létre a gyakorlat számára.
Minden fejezet egy-egy tanuló munkája és két év egy-egy magyar irodalomtörténetórájára készült abból a célból, hogy a tanulók egymásközötti megbeszélés útján tudatosítsák és elmélyítsék irodalmi élményüket. A VIII. osztály végére előttünk áll így a magyar irodalom története kérdésekben és feleletekben.
Amint a könyv létrejöttének indítéka is az volt, hogy a tanuló tankönyve elméleti részének úgyszólván minden mondatát feloldja és megvilágítsa, tehát értelmileg magáévá tegye, a kész munka kiadásának sem az a célja, hogy felmentse a diákot a tanulás alól, hanem éppen, hogy a tanulás legméltóbb formáját, a gondolkozva és megértve tanulást lehetővé tegye és biztosítsa. Nem "puska" ez a könyv, hanem az ismeretek próbája.
Ha az egyéni tanulásnak és ismétlésnek is a gondolkodás természete szerint a párbeszéd, a kérdés-felelet a legmegfelelőbb formája, ugyanilyen, sőt külső megnyilvánulásában sokkal nagyobb mértékben áll ez a kérdező tanár (vizsgáztató) és a számotadó diák közötti belső gondolatösszefüggés létrejövetelére. Ennek is, mint az egyéni gondolkodásnak is, örök feltétele és formája a dialógus.
A világháború utáni kor feldolgozásához az alapul vett tankönyvön kívül Baránszky Jób László, Barta János, Juhász Géza, Oláh Gábor és Szondy György tanulmányai és kritikái szolgáltak forrásul.
Budapest, 1940. május
Dr. Bácsy Ernő
a VIII. oszt. magyar irodalmi tanára