---

Tartalom

Bevezető

Bűnbánat nélkül nincs megtisztulás. "Az önökkel való együttműködés nélkülözhetetlen, de értelmetlen, mert sem személyi biztonságot, sem egyházi perspektívát nem ad." Dr. Benyik György teológiai tanár esete az állambiztonsággal

Kisegyházak, szekták, vallási közösségek és az állami, állambiztonsági szervek a jelentések tükrében
  Kisegyházak, szekták, vallási közösségek és az állambiztonság
  Kisegyházak az állambiztonság célkeresztjében
  Egyházi elhárítás
  A hírszerzés és az egyházak
  Állami Egyházügyi Hivatal
  Hogyan lett törvényesen elismert vallásfelekezet a Hit Gyülekezete?
  Állambiztonsági jelentések az egyházi elhárítás és a hálózati személyek köréből
  Napi Operatív Információs Jelentések (NOIJ)
  Az egyházi elhárítás tisztjeinek feljegyzéseiből
  A Heves megyei RFK ÁB szerve III/III. Osztályának jelentése 1986-ban: "A kisegyházak, felekezetek, szekták területén végzett állambiztonsági munka tapasztalatairól és a további feladatokról"
  Az állambiztonsági szervek munkabeszámolóiból 1989 decemberében

FÜGGELÉK
Fejezetek a magyar állambiztonság szervezeti és intézménytörténeti rendszeréből, különös tekintettel a politikai rendőrségre

Dr. Ilkei Csaba eddig megjelent munkái az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárában

---

Bevezetés

Két, 2019-ben publikált állambiztonsági tanulmányomat találja e kötetben a Tisztelt Olvasó.

"Bűnbánat nélkül nincs megtisztulás. "Az önökkel való együttműködés nélkülözhetetlen, de értelmetlen, mert sem személyi biztonságot, sem egyházi perspektívát nem ad." Dr. Benyik György teológiai tanár esete az állambiztonsággal." http://www.utolag.com/Ilkei/DrBenyikGyorgy/DrBenyikGyorgy.htm

"Kisegyházak, szekták, vallási közösségek és az állami, állambiztonsági szervek a jelentések tükrében." http://www.utolag.com/Ilkei/Kisegyhazak/Kisegyhazak.htm

...

A hazánkban működő szabadegyházak, kisegyházak legtöbbje a XIX. században alakult, jobbára a reformáció által létrehozott protestáns egyházakból szakad ki, kezdetben ellenzéki csoportosulásként, majd vallási szektaként, később önálló egyházként. Két összefüggésben fejtettek ki ellenállást a történelmi vagy a megreformált egyházakkal szemben:

- A kereszténység lényegétől eltérőnek minősítették az egyházi hierarchiát, intézményrendszert, különösen annak hatalmi megnyilvánulásait.

- Kiábrándulva az osztálytársadalomból, gyakorlatilag a "bűnös világtól" elfordulva, a kisközösségeket, a hívek és a papok (prédikátorok) egyenjogúságát, a gyülekezetek önálló önkormányzaton alapuló életét tartják fontosnak.

Erőteljes térnyerésük a XIX. - XX. században következett be, amikor a Nyugatot járt céhlegények, mesteremberek, illetve az ideérkező vendégmunkások behozták az országba a Bibliához ragaszkodó tanításaikat. Elterjedésük éppen ezért elsősorban a legszegényebb vidékeken volt tapasztalható. 1945 előtt megalázó megkülönböztetésben részesültek a történelmi egyházaktól és az állami szervektől. Ezért is volt rájuk jellemző az elzárkózás, a befelé fordulás, az illegális működés.

A II. világháború befejezése után a Kommunista Párt, élén Rákosi Mátyással a magyar nép ellenségeinek zömét az egyházak palástja mögé bújva vélte felfedezni, ezért megkezdte felszámolásukat az államvédelem legdrasztikusabb módszereivel.

1950-ben a Szabadegyházak Szövetsége átalakult a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsává. A szabadegyházakról - kisegyházak, szekták, önálló felekezetek, vallási közösségek, csoportok, stb. - ezt követően hosszú éveken át csak a jelentések szintjén esik szó az úgynevezett klerikális reakció elleni harcban, az ellenséges tevékenység operatív felderítése, elhárítása során. Az állambiztonság kísérletet sem tesz átfogó, rendszerszemléletű értékelésre, összefüggésben a társadalmi mozgásokkal, a jogi és politikai háttérrel, beéri alkalmi csoportosításokkal, elnagyolt és felszínes információkkal és következtetésekkel, a pártos ítélkezés ateista közhelyeivel és sablonjaival.

Az 1990-es rendszerváltást megelőző négy évben lesz elkerülhetetlen az elmélyültebb szembenézés a szabad vallásgyakorlás korlátaival, a hitüket másképp megélni akarók alkotmányos törekvéseivel. Az állambiztonság rákényszerül a valósághoz közelítő elemző munkára, a kisegyházak megkülönböztetések nélküli számbavételére, tevékenységük valós értékelésére, törekvéseik jobb megértésére, s egyúttal felkészülve a reformok megkívánta párbeszédre és együttműködésre. De még így is hiányzik a körültekintő és tapintatos hozzáállás, a magas fokú empátia készség mások eltérő hitelvei, vallásos szokásai és liturgikus gyakorlata iránt.

A tanulmány a kisegyházak, felekezetek, szekták, vallási közösségek és az állami, állambiztonsági szervek kapcsolatát vizsgálja 1945 és 1990 között az egyházi elhárítás és a hálózati személyek jelentéseinek tükrében. Helyenként a korabeli államvédelmi, állambiztonság illetékeseinek szemszögéből láttatja az eseményeket és a mindenkori hivatalos álláspontnak megfelelő értékeléseket idéz.

A tanulmány nem érinti a rendszerváltás utáni eseményeket, az egyházpolitikai, vallástörténeti, hitéleti és személyi vitákat, tartózkodik a szélsőséges véleményektől. A dokumentumok túlnyomó többsége az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárából, a tudományos kutató munka helyszínéről származik. Az ÁBTL csak a fenti időszak iratait őrzi.

Budapest, 2019. december havában
A Szerző

---