Zsigmond Ferenc
Jókai
TARTALOM, ISMERTETÉS
Tartalom
ÉLETE
ÍRÓI PÁLYÁJA
I. Ifjúkor
II. A szabadságharc hatása
III. Uralomra jutása regényirodalmunkban
IV. Írói népszerűségének fénykora
V. Fin du siėcle
VILÁGNÉZETE ÉS A KÖLTŐI MOTIVÁCIÓ
REGÉNY-HŐSEI
HUMORA
ELŐADÓ MŰVÉSZETE
JÓKAI ÉS A KRITIKA
Ismertető
Alig van magyar költő, ki annyi ünneplésben részesült volna, mint Jókai, mindazáltal az ünnepelt regényíró egyéniségének s költészetének valója világhíre ellenére is nagyrészt homályban maradt. Az a kétkötetes mű is, melyben Mikszáth rajzolta meg Jókai életét és korát, inkább eltakarta, mint megoldotta a csodás lelkivilág rejtélyeit. Annál inkább számot tarthat a M. T. Akadémia elismerésünkre azért, hogy Jókai születésének századik évfordulója alkalmából a nagy regényíró művészetének idáig legteljesebb és legmélyrehatóbb elemzését, Zsigmond Ferencnek Jókai című tanulmányát, a magyar olvasóközönség kezébe adta.
A M. T. Akadémia kötete évekre terjedő kutatások eredményét foglalta össze. Benne Zsigmond Ferenc tulajdonképen azokat a tanulmányait egészítette ki, melyeknek legnagyobb része 1916-tól fogva az Irodalomtörténeti Közleményekben látott napvilágot. Már itt feltűnt az értekezőnek széles látóköre, nagy világirodalmi tájékozottsága, nyugodt, biztos ítélőereje s előadásának egyéni színe. Mindez azt a meggyőződést keltette az olvasóban, hogy a tanulmányok írója sikerrel fogja megoldani azt a feladatot, melyet maga elé tűzött. Az eredmény, Jókai költői egyéniségének jellemző képe, teljesen igazolta a jogos várakozást.
Zsigmond Ferenc munkája három részre oszlik. Az első, Jókai életének vázlata, háttérül szolgál a rendkívüli költői értékek megállapításához. Az írói terv szűk korlátok közé szorítja ugyan a gyakorlott jellemrajzoló tehetséget, de az életrajzi adatok elmés csoportosítása nemes ízlésről s a lélektani ismeretek gazdagságáról tanúskodik. A találó körvonalakból legfeljebb a nagy gyermekről szóló Mikszáth-féle felfogás maradhatott volna ki. Ez a jelző nagyban enyhíti Jókai jellemének fogyatkozásait, de inkább illik Mikszáth valamelyik novellájába, mint az irodalomtörténetbe, s lealázóbb Jókaira nézve, mint az a kérlelhetetlen szigorúság, mely Gyulait vezette Jókai egyéniségének bírálatában.
Leginkább meglátszik a szeretettel való elmélyedésnek minden jele Jókai írói pályájának megrajzolásán. Ez a munka főrésze. Az irodalomtörténeti kutatásnak káprázatos gazdagsága bontakozik ki abban a három fejezetben, melyek közül az első Jókai ifjúkori költészetét, a második a szabadságharc hatását, a harmadik Jókainak a regényirodalomban való uralomra jutását állítja elénk. A romantikus költői képzelet fejlődésének alig van mozzanata, mely a kutató figyelmét elkerülte volna. Éles tekintete biztosan csap le a magyar vagy világirodalmi hatásokra, melyek Jókai költői egyéniségét alakították. Ily módon a hatáskutatás nem lesz henye játék vagy üres fitogtatás, hanem a fejlődéstörténetnek szerves alkotórésze.
Mennyi körültekintéssel kíséri nyomon Zsigmond Ferenc a francia romantikának, főkép Hugo és Sue műveinek hatását Jókainak ifjúkori műveiben! Nem elégszik meg a konkrét reminiszcenciákkal, hanem tanuságtételre hívja fel a korszak romantikus irodalmának eszmevilágát és frazeológiáját is; sőt Vajda Péterben és Kuthy Lajosban rámutat az uralkodó irodalmi divat hazai közvetítőire is. Hasonló gondos elemzés eredménye az a megállapítás is, mely szerint Jókai a szabadságharc előtt romantikus volt divatból, a szabadságharc után romantikus maradt a nagyszerű élettapasztalatok hatása alatt.
Kipróbált kutató módszerrel jelölte ki Zsigmond Ferenc a szabadságharc után is Jókai képzeletének útvonalát. Az egyik útjelző mérföldkő a hazafias romantika, melyben Vörösmarty képzelete adja meg a fejlődés irányát; a másik az érzelmes romantika, mely annyira vonzotta az elnyomatás korának olvasóközönségét; a. harmadik a Jósika nyomán írt két magyar történeti regény; a negyedik a két török tárgyú regény, Kelet romantikája; az ötödik Fáy András és Vas Gereben hatásának kapcsolódása, a két magyar társadalmi regény: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zoltán, melyekben Jókai hirtelen fölemelkedett tehetségének és népszerűségének zenitjére.
Minél rohamosabban tárja ki Jókai költői egyénisége 1854-ig összes értékeit, annál bensőségesebb érdeklődéssel figyeli Zsigmond Ferenc a tüneményes lelkiéletnek örökös hullámzását, a legkisebb habfodrot épúgy, mint az égig érő fényes hullámhegyeket. Ezen az időponton túl azonban a kutatás iránya megváltozik, s a kutató - saját szavai szerint - bármennyire szeretné közelről megfigyelni a költői képzeletnek alkotó munkáját, csak madártávlatból egy-egy pillantással tekinti át Jókai költészetének rengeteg birodalmát, így határolja Jókai írói népszerűségének fénykorát az 1854-ik és 1875-ik évvel, hogy a század utolsó negyedében mind nagyobb szakadékot fedezzen fel a nagy romantikus költő és közönsége között.
...
A mű összefoglaló részében a szerzőnek írói egyénisége újra ugyanazokkal a jelentős vonásokkal áll előttünk, mint azokban a fejezetekben, melyekben Jókainak írói pályáján tekintett végig. Itt is, ott is az elemzésnek gyakorlott mestereként mutatkozik be, ki szinte keresve-keresi a bonyolultat, hogy elemeire bontsa. Jókai világnézetének fejtegetésében sem elégíti ki Jókai erkölcsi elveinek megállapítása; a költői léleknek mélyebben fekvő rétegeibe száll alá, hogy a romantikus képzeletnek rejtettebb és nemes ércben gazdagabb ereit fedezze fel. Így teremt érdekes kapcsolatot Jókainak a rejtelmesebb lelki erőkbe vetett hite és egész költészetének eszmevilága, főkép a kivételeket hajhászó költői indokolás között. Az elemzésnek még eredetibb és jellemzőbb eszközeivel találkozunk a Jókai előadó művészetéről szóló fejezetben. Itt is a leggondosabb kutatás tárja fel előttünk azokat az elfeledt forrásokat, melyekből Jókai regényírói stílusának hatalmas folyama ered. E szerint Vajda Péter költői prózájának, Osszián modorának s Dumas hatásának egyaránt része van Jókai előadásmódjának kialakulásában, s Jókai még a szabadságharc után is követi hazai és külföldi mintaképeit gyakran modoros kifejezéseikben is.
...
Papp Ferenc
Forrás: Irodalomtörténeti közlemények
https://epa.oszk.hu/00000/00001/00126/pdf/