Tartalom

Előszó

E könyvecske megjelenésének ideje - Jókai századik születési évfordulójának előestéje - nyilvánvalólag magán hordozza az alkalomszerűség jegyét. De a könyv tartalma jóval régebben született meg, teljesen függetlenül a Jókai-centennárium alkalmától. Nem állhatom meg, hogy ezt a körülményt föl ne említsem. Az alkalmi írásműveknek Goethe ítélete óta mindig rossz volt a hírük s méltán; de soha még nem volt olyan korszak, amikor az igazságok is annyira alkalmiakká váltak volna az emberek kezén, mint a mi legfrissebb jelenünkben. A centennáriumok alkalma is mindinkább csak arra való kezd lenni nálunk is, másutt is, hogy az évfordulói véletlenségtől felszínre vetett név vagy eszme körül birokra keljenek egymással a gyűlölködő pártok és felekezetek, a kibékíthetetlenül ellentétes világnézetek. Ezelőtt az alkalomszerűség szempontját legfeljebb az émelygős dicséretek egyoldalúsága tette unalmassá... Ezek az egyhangú idők megszűntek. Például a Jókai-centennárium alkalmi hozsánnái még el sem kezdődtek, már fölhangzott az egyik táborból a "feszítsd meg!" A nagy évforduló küszöbén az első szó a rosszaló megbotránkozás szava volt, mely visszaútasítván Jókainak, a költőnek "illetéktelen és tapintatlan beavatkozásait a katholikus vallás ügyeibe", sietett az ünnepi alkalom elé beharangozni azzal a végső kijelentéssel, hogy "mindenesetre nincs okunk lelkesedni azért vagy pártolni azt, aki legszentebb meggyőződéseinket s intézményeinket ily gyakran arculütötte". (Magyar Kultúra, 1924. évi 5., 6. sz.)

A higgadtabb és lelkiismeretesebb ember megdöbbenve kérdezi önmagától: mit lehet tenni ilyen végletesen kiéleződött helyzetben? Talán próbáljam alkalmi magasztalással túlkiáltani az ünneprontó közbeszólásokat? Ép úgy nem akarok érteni az egyikhez, mint a másikhoz. A felekezeti szenvedély sehol sincs kevésbbé helyén, mint a tudományban. Az ellentétektől robbanásig feszült mai helyzet az igazi tudomány álláspontját gyökerében kezdi veszélyeztetni. Lelkiismeretemet megnyugtatja az a tudat, hogy egy hat évvel ezelőtt készült vázlatot bocsátok itt most közre Jókairól, egy szónyi változtatás nélkül.

1924. augusztus hó