Tétel adatlapja
VisszaCÍMLAP

Hol tartunk?

az MSZT oktatásszociológiai szakosztályának és a WJLF neveléstudományi tanszékének konferenciája Kozma Tamás 80. születésnapjára

TARTALOM, BEVEZETÉS


Tartalom


KOZMA, MEGINT
PROGRAM

REZÜMÉK:
BAJOMI IVÁN: A kutatási expanzió évtizedei és kutatások terének leszűkítése / Decades of research expansion and reducing of space for research on education
BORECZKY ÁGNES: A modern tánc kialakulása Európában és Magyarországon / The Makers of Modern Dance in Europe and Hungary
BENEDEK ANDRÁS: A magyar duális szakképzés szelleme / The spirit of Hungarian dual vocational education
BIRÓ ZSUZSANNA HANNA: Pedagógiai paradigmák / Paradigms in Education
BUDA ANDRÁS: Digitálisan újragondolt nevelésszociológia / Sociology revisited from the digital perspective
CSEPELI GYÖRGY - MURÁNYI ISTVÁN: Kooperációs tanulási kísérlet az iskolai osztályteremben / Cooperative learning in the classroom: an experimental study
DARVAI TIBOR: Szocialista neveléslélektanok a hatvanas években / Socialist Psychologies of Education in the Sixties in Hungary
FEHÉRVÁRI ANIKÓ - SZEMERSZKI MARIANNA: Tanulási utak regionális különbségei / Regional differences in the learning paths in Hungary
HRUBOS ILDIKÓ: Helyzetkép az európai szociológusokról / A Profile of European Sociologists
JANCSÁK CSABA: A screenager generáció és történelemtanítás értékvilága / The screenager generation and the value education in history teaching
JUHÁSZ ERIKA: Kultúra és tanulás / Culture and education
KERÜLŐ JUDIT - JENEI TERÉZ: Kísérlet a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók előítéletének csökkentésére / An experiment to decrease the prejudices of the students taking part in teacher training
LUKÁCS PÉTER: Elkerülhető-e az akadémiai kapitalizmus és a felsőoktatás expanziója? / Can the expansion of academic capitalism and higher education be avoided?
LÜKŐ ISTVÁN: Fenntarthatóság és a digitális átállás kihívásai az oktatásban / Sustainability and the challenges of digital switchover in education
MIKA JÁNOS: Környezeti nevelésünk frissítése az OECD (2018) Jelentése alapján / Updating environmental education based on the OECD (2018) Report
MOLNÁR GYÖRGY: Változott-e az ezredforduló iskolája - "Kié az egyetem" egy tanulmány aktualitása / Has the school of the Millenium changed? Who does the university belong to? A current relevance of a study.
NAGY ÁDÁM : Ablak a világra - Margón kívülről / Window to the world - from the outside of the margin
NAGY PÉTER TIBOR: Dinamikus regionalitás / Dynamic regionality
POLÓNYI ISTVÁN: Felsőoktatás és munkaerőpiac / Higher education and the labor market
SÁSKA GÉZA: A konzervatív szakma és pártpolitika képviselőinek ütközése a reform-szocializmus képviselőivel a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején Magyarországon / Fifth Congress of Education 1970, Congress of the Hungarian Socialist Party 1970, Statement of the Socialist Party on Education 1972
TRENCSÉNYI LÁSZLÓ: A tudós tisztessége - egy konferencia krónikája / The honesty of a scholar

VIDEOBOOK



Bevezetés

Az 1868-os népoktatási törvény lényegileg évtizedekig érvényben volt, s mindig megemlékeztek róla a kerek évfordulókon. Történt pedig, hogy egyszer a felkért megemlékező - nyilván már unta a feladatot, hiszen tíz évvel korábban is ő kapta azt a Magyar Paedagogiai Társaságtól - nem arról beszélt (s írt), hogyan született a törvény, vagy miért jelentős, hanem arról, hogy a tízedik, huszadik stb. évfordulókon kik és hogyan emlékeztek meg róla. Megállapította - ami azóta közhely -, hogy az egyes időszakok oktatáspolitikai viszonyait legalább annyira jellemzi, mire és miképpen emlékeznek és emlékeztetnek, mint az, ami az eredeti törvény hatásából tartós maradt.

Ha egy tudós elég hosszú ideig él, s nemcsak biológiai értelemben, hanem viszonylag fiatalon jól látható munkásságának jelentősége, s még jóval nyugdíjkorhatár után is fontos tudományos pozíciókat tölt be, fontos tudományos műveket alkot, óhatatlan, hogy több születésnapi rendezvényt él meg. Tamás is így van ezzel.

Volt egy "Kozma Tamás 65" című összejövetelünk, még az oktatáskutató kollektív "kivégeztetése" előtt. Kötet nem lett belőle, de az Iskolakultúra című folyóirat hozta az anyagok egy részét. Öt évvel később a debreceniek csináltak egy "Kozma 70" kötetet, és a vezető tudósokat felléptető összejövetelen kívül a PhD hallgatók is csináltak egy konferenciát, majd az új idők szellemében elektronikus kötetet a 75.-re. Az Educatio a "Kié az oktatáskutatás" kötet címlapját hozta le, üdvözlendő alapító főszerkesztőjét.

Most is több ünnepi mozgás van, megint lesz debreceni kötet például, sőt, volt egy másfajta "Kozma80" is, a "Társadalomtudósok három rendszerváltás idején" beszélgetéssorozat részeként, ahol Lukács Péterrel faggattuk ugyanebben a teremben az ünnepeltet, mivel a nyilvánosságot (s különösen az életműbe csak mostanság bekapcsolódókat) a tiszteletére hozott előadásoknál talán jobban érdekli, mit kellene tudni Kozma Tamásról. E konferenciákon Tamás csak hozzászólóként kap szerepet - persze ez is nagyon hasznos, hiszen Tamás intellektusa legalább annyira tükröződik abban, ahogyan mások munkáihoz hozzászól, mint amikor saját kutatásairól beszél. Az életéről és pályájáról tudni vágyók számára összefüggő narratívát azonban csak az emlékirata, s a vele készült néhány interjú nyújthat. Amikor vidéken rendeznek ilyen konferenciát, mindenki jelen van, aki az adott régióban a neveléstudomány környékén mozog, amikor Budapesten, sokkal erősebb a paradigmatikus üzenet. A születésnapi konferenciák szervezésének van egy titkos szakasza, amikor nincs nyilvános felhívás, az ünnepelt nem tud róla, de egy csomó ember már összeáll. Így történt ez most is - de amikor e konferencia terve nyilvános lett, az előadók száma mindössze tíz százalékkal növekedett, azaz a "Kozma paradigmához" tartozásról alkotott becsléssel 90%-ban "be lehetett lőni", kinek van igénye Kozmát ünnepelni. Nyilván, nem véletlen a születésnapi rendezvények helyszíne sem: múltkorában a Professzorok háza, a Debreceni Akadémiai Bizottság épülete, most pedig a Wesley.

A Wesley Neveléstudományi tanszékének létrehozásában Tamás semmilyen módon nem vett részt - de az összes magyar neveléstudományi tanszék közül itt vannak a legmagasabb arányban Kozma-környéki emberek. A főállásúakat tekintve ez még egy éve száz százalékban így volt! A közelmúltban elhunyt kollégánk, Csákó Mihály, Tamás felkérésére lett Tamás utódja az Educatio vezetését tekintve, Lukács Péter a daliás időkben volt Tamás helyettese, majd utódja az Oktatáskutató Intézet vezetését tekintve, Biró Zsuzsanna Hannának opponense volt, (s BZSH szerkesztette Forray R. Katalin és Kozma Tamás közös kötetét), engem Tamás az előző rendszerváltás idején hívott az Oktatáskutatóba - s e közös döntésünk olyan jól sikerült, hogy még egy rendszerváltás kellett, hogy eltávolítsanak onnét.

A Társadalom és oktatás sorozat huszonötödik évfordulóját köszöntő Magyar Tudomány szám számára kiszámoltam, hogy a magyar oktatásszociológia - különféle tudománymetriai objektivációk szerint - tíz legjelentősebb képviselője közül nyolcan tagjai a "Társadalom és oktatás" csoportnak. Ugyanezen objektivációk szerint - nem pontosan ugyanazok -, de a Kozma köré rajzolható tudományszociológiai körhöz is hozzátartozik tízből nyolc. Tamás az oktatásszociológiai szakosztály alapító elnöke, még a neveléstudomány perifériáján ugyan, de már akkor is közelebb a neveléstudományhoz, mint az oktatással foglalkozó korábban fellépő szociológusok a KSH vagy a Társadalomtudományi Intézet környékéről. Az "oktatáskutatás" - a hetvenes években alakult nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - komplex társadalomtudományi és döntéselőkészítő tevékenység, de Tamás környezetében mégis nagyszámban szereznek neveléstudományból fokozatot az 1990-es évek fiatal és középkorú társadalomtudósai. A "Kozmás" arculat az ezredforduló környékén kezd izmosodni a neveléstudományi felsőoktatásban, s 2010 körül a neveléstudományi tanszékek vezetői már jelentős részben Tamás egykori tanítványai, munkatársai. Kozma Tamás művei részben bibliográfusok munkálkodásának eredményeképpen, részben az MTMT jóvoltából könnyen tanulmányozhatók, s a több ezer oldalnyi oktatásszociológia, oktatáspolitikai, oktatásszervezettani elemzés jó részét már most el tudjuk helyezni a magyar társadalomkutatás palettáján, az utóbbi évtized műveit a következő évtizedek elemzői érdemben besorolják majd. A tudományszervező (s ezen belül például az Educatio négyévenkénti mérleg számát szerkesztő, vagy a "Szabad legyen vagy kötelező" című alapkötetet társszerkesztő) munkásságának jelentőségéről és objektivációról majd nyilván kellene írni egy hosszabb tanulmányt. Kollektív köszöntőnk viszont e konferencia, melynek írásos dokumentuma a jelen program- és absztraktfüzet.

Nagy Péter Tibor


×