---

Tartalom

Elöljáróban: hogyan állt össze e kötet? (Gereben Ferenc)

I. INTERJÚ A ROMAÜGY KÉT JELES SZEMÉLYISÉGÉVEL
Interjú Hofher József jezsuita szerzetessel (Lukács Ágnes)
Interjú Landauer Attilával (Lukács Ágnes)

II. KIEMELKEDÉS: HONNAN, HOGYAN, HOVÁ?
Lukács-Németh Alexandra: Tények és módszertani megfontolások a cigánykutatásban
Lukács Ágnes: Roma diplomások kiemelkedésének útjai
Péceli Melinda: A vallási közösség mint a cigányintegráció egyik lehetséges terepe
Lukács Ágnes: A tuzséri Kegyelem cigány baptista gyülekezet példája

III. HELYZETKÉP A CIGÁNY FIATALOK KÜLÖNBÖZŐ RÉTEGEIRŐL
Morauszki András: Roma tanulók az általános iskolákban (Területi elkülönülés és teljesítménybeli lemaradás)
Lukács-Németh Alexandra: Roma fiatalok életminősége az Ifjúság 2008 kutatás tükrében
Takács Veronika: A Romaversitas szerepvállalása a roma értelmiség kialakulásában
Lukács Ágnes: "Most rajtunk a világ szeme, mi most mindent jobbá tehetünk" (Szemelvények a Jezsuita Roma Szakkollégium hallgatóival folytatott beszélgetésekből)

IV. KIEMELKEDŐK - INTERJÚK TÜKRÉBEN
"Én az életemet arra tettem föl, hogy a gyermekeimnek megadjam azt, amit én nem kaphattam!" Interjú egy cigány édesanyával (Teklovics Boglárka)
"Tulajdonképpen két csoport közé szorulva élünk..." Interjú egy roma egyetemi hallgatóval (Gulyás Attila)
"De azt mégse várhatja senki, hogy majd egyszer felemel minket valami varázslat!" Interjú egy egyetemi hallgatóval (Sütő Dániel)
"Nagyon tetszik az embereknek, hogy közvetítjük a család erejét" Interjú egy rendhagyó cigány zenésszel (Bede-Fazekas Kinga)

V. FÜGGELÉK
Hídszerepek (Könyvismertetés) (Péceli Melinda)
A kötet szerzői

---

Fülszöveg

Fiatal szociológusok cigánysággal foglalkozó tanulmányait és interjúit gyűjti egybe a kötet, amely arra törekszik, hogy kiegészítse a hazai romakutatás gazdag, de nem hiánytalan spektrumát - főleg a roma vallásosság megjelenési formáinak, a megtérések életvitel-módosító hatásának, a cigányság felzárkózási motivációinak bemutatásával, de a cigány-nem cigány viszony árnyaltabb megjelenítésével is. Némi leegyszerűsítéssel úgy lehetne érzékeltetni ennek a hiánypótló szándéknak a szemléleti alapját, hogy a romakérdést nemcsak emberjogi, hanem emberbaráti, úgy is mondhatjuk: felebaráti kérdésnek tekintjük; ugyanakkor a cigányok és magyarok kapcsolatát olyan kölcsönös viszonynak, amelyben mindkét félnek megvan a lehetőségeihez mért felelőssége, és megvannak a kötelezettségei. A kötetben szereplő írások - objektivitásra törekvő tudományos elkötelezettségük mellett - e szemléletet és felelősségérzetet tükrözik.

Összegyűjtésüknek még egy célja volt: a Párbeszéd Házában működő Fiatal Vallás- és Értékszociológusok köre, az úgynevezett FIVÉSZ-műhely szellemi profiljának kiegészítése. Korábbi tanulmánykötetei után a FIVÉSZ szeretné hallatni jobbító szándékú hangját a romaügyben is, amely Magyarország (és az egész közép-európai térség) egyik legfeszítőbb társadalmi problémája. A kötet összeállítása során az a remény ösztönzött minket, hogy valós élethelyzetek és új kutatási eredmények feltárásával, pozitív példák felmutatásával valamelyest hozzájárulhatunk a cigányintegráció ügyének előmozdításához.

---