---

Tartalom

BEVEZETÉS
A MAGYAR KÖNYVTÁRÜGY ETIKAI KÓDEXE
MAGYARÁZATOK, KOMMENTÁROK, KIEGÉSZÍTÉSEK
ELŐSZÓ

I. KÖNYVTÁROSI ETIKA
1. A könyvtárosi szakma és hivatás
2. Az etikai kódex
3. Az etikai kódex célja
4. A címzettek

II. ALAPÉRTÉKEK
1. Az értékekről
2. Az információ szabadsága
3. Vezérelvek
4. Értékek ütközése, kompromisszumok
5. A társadalmi haladás szolgálata
6. Elfogulatlanság az eszmék iránt
7. Alapozó dokumentumok

III. KÖNYVTÁROSI HIVATÁS
1. Felelősség a társadalom és a használó előtt
2. Jogkövető magatartás
3. Szakmai felkészültség
4. Szakmai autonómia és integritás
5. A szakma tisztelete
6. A könyvtáros magánszférája
7. A társadalmi megbecsülés elvárása
8. A könyvtáros személyes haszna

IV. A GYŰJTEMÉNY GONDOZÁSA
1. Állományépítés, gyűjtőköri szabályzat
2. Kétséges tartalmú művek
3. Cenzúra az állományépítésben
4. A gyűjtemény hozzáférhetősége. A használat korlátozása
5. A megőrzés felelőssége

V. A KÖNYVTÁRHASZNÁLÓK SZOLGÁLATA
1. A szolgálat etikája
2. Az olvasás szabadsága
3. Kapcsolat a használókkal
4. A magánszféra tisztelete és védelme
5. Megkülönböztetés nélküli szolgálat
6. A gyerekek szolgálata
7. Ingyenes és térítéses szolgáltatások

VI. AZ INFORMÁCIÓ KÖZVETÍTÉSE
1. Az informálás etikai alapjai
2. Az információ szolgáltatása
3. Az információ teljessége
4. Az információ hitelessége
5. Az információt kérő és adó viszonya
6. Az internet és a számítógépes hálózatok használata
7. Térítés az információért

VII. KÖNYVTÁROSI SZAKMAI KÖZÖSSÉG
1. Szakmai szolidaritás
2. Könyvtárközi együttműködés
3. Egyesületi tagság

VIII. A KÖNYVTÁR MINT MUNKAHELY
1. A könyvtáros és munkáltató (fenntartó) viszonya
2. Könyvtáros a nem nyilvános könyvtárban
3. A könyvtáros személyi integritása
4. Kollegiális kapcsolatok a könyvtárban
5. Beosztott és vezető
6. Szakértői tevékenység
7. Munkahelyi környezet

IX. TÁRSADALMI KAPCSOLATOK
1. A társadalmi környezet
2. Közszereplés, pártkapcsolatok
3. Kapcsolatok más szakmákkal
4. Szerzői jog

X. AZ ETIKAI KÓDEX ÉRVÉNYESÜLÉSE
1. A szakmai elfogadás
2. A társadalom tájékoztatása
3. A kibocsátók és aláírók
4. Az etikai kódex alanyai
5. A szankcionálás kérdése
6. Etikai bizottság
7. Kapcsolódó dokumentumok

TÁRGYMUTATÓ
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA, 2004-2006
SUMMARY

---

Bevezetés

A magyar könyvtárügy jelentős eredményeként könyvelhetjük el, hogy 2005 végére elkészült a magyar könyvtárosság etikai kódexe. Létrehozását a könyvtári terület 2003-2007 közötti stratégiai céljai alapján a NKÖM Könyvtári Főosztálya által létrehozott, "A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele" elnevezésű stratégiai bizottság kezdeményezte a Magyar Könyvtárosok Egyesületének támogatásával és a Könyvtári Intézet szervezésében. A kódexet előkészítő bizottság elnöke Papp István volt, a bizottság tagjai pedig az egyes könyvtártípusokat és a könyvtáros szakmai szervezeteket képviselték. A bizottság 2004 júniusában kezdte munkáját, 2005 októberéig összesen nyolc ülést tartott, melyek során nem csak az etikai kódex tervezetét, hanem az ahhoz kapcsolódó járulékos anyagok egy részét is elkészítette. Az anyagok publikálására a könyvtáros szakfolyóiratok - Könyvtári Figyelő; Könyv, Könyvtár, Könyvtáros; Tudományos és Műszaki Tájékoztatás; Könyvtári Levelező/lap és a vidéki szaklapok - biztosítottak lehetőséget.

Az etikai kódexszel kapcsolatos dokumentumok piramisszerűen épülnek fel. A csúcsot maga a kódex képezi, amely voltaképpen két, de egymással szorosan összefüggő részből áll. A római számokkal megjelölt rész nevezhető az erkölcsi parancsnak, amelyet egy kifejtő rész követ (e két rész együtt olvasható kötetünk első részében). A második szintet alkotják - elkészültük után - az egyes szervezetek, egyesületek, intézmények, könyvtártípusok, könyvtárosi munkakörök stb. etikai szabályzatai. A harmadik szintet a kódexhez kapcsolódó magyarázatok, kommentárok, kiegészítések jelentik (az ezeket összefoglaló tanulmány adja kötetünk gerincét). S végül a negyedik szintbe tartozik valamennyi, az etikai kódexszel, de általában a könyvtárosi etikával kapcsolatos, publikált vagy szűk publicitású, bármilyen formátumban hozzáférhető dokumentum, kutatási jelentés, bibliográfia (kötetünkben ilyen az utolsó részben közölt bibliográfia, amely az etikai kódex szerkesztésének idején nyomtatásban megjelent, illetve a bizottsághoz "kéziratként" eljuttatott írások adatait gyűjti össze).

A magyar könyvtárosság etikai kódexének társadalmi hátterét és hitelességét kellőképpen biztosítják a 2005. év folyamán lezajlott vidéki és fővárosi tanácskozások, fórumok, viták, a gödöllői vándorgyűlés szekció-előadásai és az egyéni hozzászólások hosszú sora, valamint az, hogy ezek nyomán az összeállítással megbízott testület az elhangzott észrevételeket messzemenően figyelembe vette és felhasználta. A bizottság hasonlóképpen fontosnak tartotta, hogy megismerje és a szakmai etika értékeinek rögzítése során figyelembe vegye a szenior könyvtárosok gazdag élettapasztalatokon alapuló véleményét.

Az etikai kódex kibocsátója a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség. A munkabizottság javaslatára a kibocsátók az etikai kódex elfogadásával és kibocsátásával egyidejűleg testületet (etikai bizottságot) bíznak meg, amely a kódex érvényesülésének és hatásának nyomon követésével és előmozdításával foglalkozik majd. Az aláírók (azaz az elfogadók, címzettek) között egyaránt vannak és lehetnek testületek (nemcsak a magyarországi, de a külföldi magyar könyvtárosokat tömörítő szervezetek is), intézmények - közöttük feltétlenül a könyvtárosképzéssel foglalkozók - és magánszemélyek, akik magukénak ismerik el a kódexben foglalt értékeket és követelményeket. A magyar könyvtárosság etikai kódexét 2006. január 17-én a Magyar Könyvtárosok küldöttközgyűlése ünnepélyes keretek között fogadta el; a dokumentumot a kibocsátók, elfogadók és címzettek képviselői aláírásukkal hitelesítették.

Hangodi Ágnes

---