---

Tartalom

I. Középkor
II. A renaissance
III. A nemzeti ujjászületés
IV. A szinpad
V. Dugonics András
VI. A szinpad föléledése
VII. Katona József
VIII. Bánk bán
IX. Kisfaludy Károly
X. Kisfaludy követői
XI. Szigligeti Ede
XII. Szigligeti hatása
XIII. Csiky Gergely
XIV. A mai dráma

---

Előszó

Ez a tanulmány a magyar drámaírás történetének új adatait nem tartalmazza.

Nem is az a célja, hogy ennek a viszontagságos fejlődésnek eddig még nem ismert részleteit kutassa s azokról számot adjon. E tanulságos történetet lelkiismeretes, gondos és részletes kutatásaik révén minden aprólékos mozzanatában feltárták már irodalmi életünk kitünő búvárai, különösen nagyérdemű tudósunk: Bayer József.

A már ismert adatok csoportosításával, összefoglalásával és egymásra hatásuknak vizsgálatával keresi a rúgókat, melyek különböző korokban drámánkat mozgatták, az akadályokat, melyek lendületében gátolták, a szellemet, mely irányította.

Nem részletez, hanem - a hol lehet - inkább általánosít a Bacon praerogativa instantia módszere alapján s igyekszik minden kornak valamely egységes irányát kikutatni. A fejlődés minden fokán szemmel tartja ugyanazon idők külföldi drámájának állapotait, vizsgálja virágzásának termő talaját, vagy hanyatlásának sorvasztó körülményeit s az összehasonlítás révén, a tanulságok levonásával próbálja évszázados szomorú elmaradásunk okait megvilágítani.

A megítélésnek itt-ott talán új szempontjából nézi egyes korok mozgató eszméit, hangulatát, vágyakozásait, miveltségi állapotát, irodalmi életét és művészi törekvéseit, szóval azt a talajt, a melyből a dráma fakad.

Kolozsvár, 1907. szeptember havában.
Janovics Jenő.

---