---

Tartalom

MONDÁK A KURUC KORBÓL
Kölcsön kölcsönért
Rákóczi és Esze Tamás
"Kerekhegyem, Kalmárom"
Kadacs vitéz (I)
Kadacs vitéz (II)
Kuruc kincsek a Kelemen-hegyben, avagy Vitéz Nagy János fiára hagyott testamentuma
A szántóvas mint mérték
Rákóczi virágai
A kis Rákóczi és a térkép
Rákóczi munkácsi alagútja
Isnyétei kurucok
A lakodalmazó kurucok
Az elevenen befalazott lány
A Lemácskin
Esze Tamás és az újlaki sóhivatal
Esze Tamás a tiszai átkelés
Rákóczi ezredese
Rákóczi turulmadara
A pálfüzesi kurucles
Rákóczi kémje
Farkasfalvi Farkas Fábián kurucvezér mondája
Rákóczi bökényi fája
Rákóczi utolsó országgyűlése
Mikes kútja
Rákóczi menekülése
Kurucok a huszti várban
Mulatság a huszti várban
A máramarosi Bovcár-kút
A fejedelem utolsó éjszakája
A pudpolóci asztal
Száldobos

ADALÉKOK A TÖRTÉNETI MONDÁKHOZ
BEREGSZÁSZI JÁRÁS
  Bene
  Beregszász
  Mezővári
  Rafajnaújfalu
  Sárosoroszi
ILOSVAI JÁRÁS
  Dolha
MUNKÁCSI JÁRÁS
  Barkaszó
  Beregszentmiklós
  Beregrákos
  Izsnyéte
  Munkács
SZOLYVAI JÁRÁS
  Szolyva
VOLÓCI JÁRÁS
  Zavadka
  Vezérszállás
  Volóc
UNGVÁRI JÁRÁS
  Csap
  Ungvár
NAGYSZŐLŐSI JÁRÁS
  Forgolány
  Salánk
  Tiszabökény
  Tiszakeresztúr
  Tiszaújlak
FELSŐ-TISZA-VIDÉK
  Huszt

MONDATÖREDÉKEK A KURUC KORRÓL
Rákóczi életéről, családjáról, vagyonáról és cselekedeteiről
Bujdosás
A kuruc idők visszavárása
Emlékhelyek
Kutak, források
Rákóczi és kuruc fák
Szépasszony dombja (domb, halom, kuruchalom)
Hiedelmek
Kincsek
Kuruc és Rákóczi-emlékhelyek

JEGYZETEK
A KURUC KOR ÉS A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC FONTOSABB MŰEMLÉKEI, EMLÉKHELYEI, -TÁBLÁI ÉS SZOBRAI KÁRPÁTALJÁN
UTÓSZÓ
FELHASZNÁLT, ILLETVE AJÁNLOTT iRODALOM

---

Utószó

Napjainkban, amikor a globalizáció döngeti a kultúra kapuit, amikor a felnövekvő nemzedék tagjai számára a nemzeti hagyományok ápolása egyre inkább távolba tűnő feladattá válik, a kisebbségi létbe szorult értelmiség egyik feladata, hogy összegyűjtse azokat az értékeket, amelyek lassan már feledésbe mennek. Hiszen amiről nem beszélünk, ami nem kerül fel a világhálóra, az napjaikban szinte már nem is létezik. A régmúlt értékeihez való ragaszkodást érdemes már kisgyermek korban megerősíteni, amikor játékos formában még hajlamosak átvenni a kulturális hatásokat.

Az egyedülálló "kárpátaljai" magyar identitás nem lehetett volna meg a régmúlt mondái és legendái nélkül. Az egyszerű emberek a rideg valóság helyett sokszor a mesék és csodás történetek világába menekültek, ahol a jó mindig győz és az egyszerű ruszin béresgyerekből is lehet koronás magyar király. Az "igazságos Mátyás király" mellett II. Rákóczi Ferenc az a másik történelmi személyiség, aki a népi folklór világában is otthonra lelt.

Újváry Zoltán professzor szerint, aki II. Rákóczi Ferencnek a néphagyományban való megjelenésével foglalkozik, olyan motívumok is előkerültek, amelyek az ókori mitológiákban, illetve Észak-Európa népeinek hagyományaiban fordulnak elő: a hőst nem fogja a kard, a golyó; az alagúton való menekülés; a fordított patkó a lovon az ellenség megtévesztésére; a csodás jelek; jósálmok; álruhában való igazságtevés stb. Az ugocsai néphagyományban ehhez csatlakozik még a táltos paripa, illetve a hős Turulmadár is mint a fejedelem segítője.

A Beregben és Ugocsában fennmaradt történeti mondahagyomány azt mutatja, hogy ezeken a területeken a nép történetében különösen jelentős, a folklórban is mély nyomot hagyó idő volt a kuruc kor, a Rákóczi-szabadságharc, maga Rákóczi, akinek az alakja köré lényegében mítosz teremtődött és személye történelemfelettivé vált. Itt áll Munkács vára, ahol a hős Zrínyi Ilona védte gyermekeit és a hazát, Huszt vára, ahonnan máramarosi furfanggal "kikúrálták" a labanc kapitányt vagy Rákóczi fejedelem turulmarada - mind-mind ennek a nemzeti mitológiának a része.

A néphagyományban a legnagyobb erő rejlik, különösképpen akkor, ha azzal egy ország lakosságának többsége (esetünkben a magyarok, ruszinok, románok) azonosul, és ha az egyéni és közösségi igényt elégítik ki. Rákóczi alakja több volt, mint mondahős, népdalaink, népművészetünk ihletője. Személyisége mind a magyarság, mind a közös hazában élő más népek többsége számára jelképpé vált, a szabadság jelképévé. Történelemkönyvek, szónoklatok nélkül is azon tudatformáló erőt képvisel, amely a társadalom széles rétegeinek nemzeti identitását határozta meg nemcsak a nemzethatárainkon belül, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek.

A Rákóczi-emlékév egyik fontos feladata ennek a nemzeti mitológiának a tovább éltetése. Nagy szükség van nemzeti és történelmi kapaszkodókra, hiszen a herderi jóslat - miszerint mi, magyarok pusztulásra vagyunk ítéltetve itt a Kárpát- medencében - még mindig itt lóg a fejünk felett. A XIX. századi magyar irodalom és történetírás nagy alakjai sokat tettek azért, hogy ezt a jóslatot megcáfolják. Nagyon szomorú, hogy a magyarság elfeledte e jóslatot, pedig napjainkban sem vesztette el aktualitását. Elég csak körülnézni kishazánkban, és magunk is megtapasztalhatjuk az emberek tudatlanságát a magyar múlttal kapcsolatban.

Sajnos ez a tudáshiányos állapot az iskolákban is tetten érhető, ezért a II. Rákóczi Ferenc személyéhez, az általa vezetett szabadságharchoz, illetve a mostani évfordulóhoz kapcsolódó kiadvány egyik alapvető feladata, hogy megismertesse a fiatal nemzedékkel őseik hagyatékát, hiszen aki nem ismeri a múltját, nincs jövője sem.

"Csodavilágba téved, aki Kárpátalját járja. A Kárpátok bérceinek friss fuvallata, a kristálytiszta vizű, rohanó patakok csobogása nem csak a honfoglalás emlékét őrzi. A törökvilág által szétszakított ország egyesítésére tett törekvések legdicsőségesebbikének volt tanúja itt minden fa és bokor, hegy és szikla, csermely és folyó. A megszámlálhatatlan pusztítástól agyongyötört, s egykorvolt szépségüket már csak részleteikben sejtető várak, kastélyok, templomok a kuruc kor dicsőségét hirdetik még ma is. De nemcsak a munkácsi, az ungvári, a huszti vár volt szabadságharc bázisa, hanem az itt élő nép, a beregi- ugocsai parasztok és a fejedelem "gens fidelissimá"-ja (a leghűségesebb nemzete) - a ruszinok talán még a váraknál is erősebb támaszai voltak Rákóczinak. E a táj minden zeg-zuga Rákóczi talpasainak szellemét, kitartását, a mindent túlélni képes szívósságát, a haza és az ősök emlékéhez fűződő hűségét hirdeti még ma is…" - írja Kovács Sándor közíró a Kárpátalja - a kuruc szabadságharc bölcsője című tanulmányában. S nem véletlenül, hiszen a Rákóczi-szabadságharc szellemisége ma is ott él az emberek mindennapjaiban, gyakorlatilag minden Tisza-Borzsa-parti magyar községnek megvan a maga kuruc kori legendája, mondája, a tiszaújlaki-tiszabökényi folyóparton ma is mutogatják azokat a nyárfákat, amelyek elődei az egykori Pálfüzesben a kurucok által leszúrt szalonnasütő nyársakból sarjadtak.

Amikor az elmúlt években a Magyar Értéktárba összegyűjtésre kerültek a Kárpátaljára jellemző magyar értékek, a legnagyobb egyetértés a Rákóczi-kultusznak ebbe a kategóriába való felvételét övezte. Ezzel kapcsolatban dr. Csatáry György történész így fogalmaz: "A kérdést alapvetően két szempontból közelíthetjük meg. Először is a Rákóczi korabeli események alapján, amelyek egyértelmű jellegzetességeket mutatnak a más vidékekhez képest. A másik szempont pedig természetesen a nép emlékezete, amely évszázadokon keresztül megőrizte, és manapság is őrzi-gyakorolja a Rákóczi-hagyományokat.

A történelmi múltra vonatkozó és a vidékünkkel kapcsolatos események a forrásokból, szakirodalomból jól ismertek. Ebből kifolyólag csupán a legjellegzetesebb történéseket eleveníteném fel, amelyek egyértelműen a helyhez, a történelmi környezethez kapcsolódnak. Alapos fejtegetésekre, magyarázatokra egy ilyen írás keretein belül nincs terünk, de az elsődleges szempontokat az alábbiakban számba vesszük:

1. II. Rákóczi Ferencnek a történelmi Bereg megye területén helyezkedett el a legnagyobb és a legjelentősebb birtokteste, az ún. munkács-szentmiklósi uradalom, amely családi örökségként szállt rá. Ennél fogva Rákóczi a beregiek támogatásával kezdhetett fegyveres vállalkozásba.

2. Bereg megye területén, Tarpán, Váriban és Beregszászban bontották ki először a fejedelem által készíttetett "Cum Deo pro Patria et Libertate" feliratú zászlókat. A munkácsi vár továbbá a munkácsi Rákóczi-kastély a Rákóczi-család életében nem csak a szabadságharc idején töltött be fontos szerepet.

3. Ehhez a vidékhez kapcsolódik a szabadságharc első vesztes (Dolha, 1703. június 7.) és az első győztes (Tiszabecs-Tiszaújlak, 1703. július 14-16.) csatája, amely országos jellegűvé tette a magyar függetlenség ügyét.

4. Ung megye főispánja, Bercsényi Miklós nagy hatással volt a fejedelemre a szabadságharc kezdetén, ő volt Rákóczi seregének fővezére, a szabadságharc második embere. Az orosz cár követét fogadta Ungvár várában. Személyének kultusza ma is él vidékünkön.

5. Ugocsa megye kiállását a szabadságeszmék mellett már a XVII. század végi hajdúszabadságért folytatott harcoktól számíthatjuk. Jellemző a történész Esze Tamásnak a megállapítása: "Ugocsa kezdettől fogva kuruc vármegye, a legkurucabb valamennyi között…"

6. Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben a legtovább működött Rákóczi állama. Vidékünk a zászlóbontástól a fegyverletételig - Magyarország és Erdély határának közelében - a szabadságharc gazdasági bázisa, a hadsereg és a közeli várak hadellátója. Ezekben a megyékben kezdődött el Rákóczi államának kiépítése, intézményrendszerének létrehozása, anyagi-személyi bázisának kialakítása.

7. Vidékünkön a szabadságharc idején két országgyűlés (Huszt, 1706 és Salánk, 1711) zajlott le, amelyek hatással voltak mind az erdélyi, mind a magyarországi eseményekre.

8. Máramarosra vonatkozóan a huszti vár szerepe példaértékű, mivel ez volt az első jelentős vár, amelyik Rákóczi szolgálatába állt. A máramarosi sóbányák jelentős bevételt biztosítottak Rákóczi hadseregének.

9. Ezen a vidéken kezdődött a zászlóbontásokkal (1703. május 21-22.) és a munkácsi vár kapitulálásával (1711. június 22.) itt ért véget a magyar történelem leghosszabb szabadságharca.

10. Ezen a vidéken élnek a ruszinok, Rákóczi leghűségesebb népe ("Gens fidelissima"), akiknek hűsége és ragaszkodása a fejedelemhez - más szomszédos nemzetekkel ellentétben - példaértékű volt. Ezt mutatta ki források segítségével Hodinka Antal jeles történészünk is."

A XVII. Magyar Állandó Értekezlet 2018 novemberi ülésén a magyar kormány az idei esztendőt Rákóczi-emlékévnek nyilvánította annak tiszteletére, hogy II. Rákóczi Ferencet 315. esztendeje választották erdélyi fejedelemmé.

Az emlékév kapcsán mindenképpen érdemes felidézni azokat a történelmi mondákat, legendákat, amelyek Kárpátalja településeihez kapcsolódnak. A jelen gyűjtemény ebben a múltidézésben kíván segítséget nyújtani. Fogadják olyan szeretettel, ahogy mi összeállítottuk!

Beregszász, 2019. március 17.

dr. Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke

---