---

Tartalom

Barczi Attila, Harrach Tamás, Nagy Valéria: A minimális talajbolygatás jótékony hatása a talajszerkezetre - egy németországi tanulmányút tapasztalatai
Benke Szabolcs, Madarász Balázs, Bádonyi Krisztina, Kertész Ádám: A környezetkímélő talajművelés hatása a madárfaunára
Birkás Márta, Kende Zoltán, Pósa Barnabás: A környezetkímélő talajművelés szerepe a klímakár-enyhítésben
Biró Borbála, Hegedűs Antal: Pseudomonas biotrágya környezetkímélő alkalmazási lehetőségeinek tanulmányozása árpa tesztnövénnyel
Csorba Szilveszter, Berényi Üveges Judit, Farkas Csilla, Birkás Márta: Talajfizikai indikátorok a talajművelés-hatás kimutatásában
Domonkos Mónika, Horváth Zoltán, Madarász Balázs, Biró Borbála: Művelési módok összehasonlító értékelése mikrobiológiai és mikromorfológiai vizsgálatokkal
Madarász Balázs, Csepinszky Béla, Benke Szabolcs, Juhos Katalin, Bádonyi Krisztina, Kertész Ádám: Gyepes sávok szerepe a talajerózió elleni védekezésben
Rádics János Péter, Jóri J. István, Fenyvesi László: A talajművelés hatása a talaj CO₂ kibocsátására
Szabó István, Balázsy Sándor, Végső Zsanett, Jens Michels, Vajda Péter: A forgatás nélküli mulcsos talajművelés mint a tarlómaradványok mikrobiális lebontásának leghatékonyabb technológiája
Szűcs Lilla, Tuba Géza, Czimbalmos Róbert, Zsembeli József: A PRP-SOL talajkondicionáló szer hatása a talaj hidraulikus tulajdonságaira hagyományos és redukált talajművelési rendszerekben
Zsembeli József, Szűcs Lilla, Tuba Géza, Czimbalmos Róbert: Nedvességtakarékos talajművelési rendszer fejlesztése Karcagon

---

Bevezetés

Magyarországon a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény értelmében a mezőgazdasági célú földterületek termőképességének fenntartása közös feladatunk, amelynek érdekében a földhasználónak a talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszüntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását. A talaj feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mezőgazdasági termelés és erdőgazdálkodás alapvető termelőeszköze. Ilyen módon a talajvédelem elsősorban minőségi védelmet jelent: a minőség megóvása, javítása, de mindenekelőtt a fizikai, kémiai és biológiai romlás megelőzése. Mindez megfeleltethető az Európai Talajvédelmi Keretirányelvnek is.

---