---

Tartalom

Előszó
I. Szülei, első gyermekévei, elemi tanulása
II. A miskolczi és kézsmárki tanuló-évek
III. Országgyűlési "kis követ"; belügyminiszteri fogalmazó. Forradalmi költeményei
IV. A szabadságharcz után. A Pesti Napló ujdondásza. Emlékdalok
V. Egy kis visszapillantás és a Költemények fogadtatása 1852-ben
VI. Miskolczi tanársága I. - Aranynyal való barátsága. Az országos Kazinczy-ünnep
VII. Az Ujabb Költemények (1856.) és az akkori irodalmi viszonyok
VIII. Prózai dolgozatok. Egyévi aljegyzősége. Tompával való barátsága. Miskolczi tanársága II. Főjegyzővé lesz
IX. Az Összes Költemények (1-6.)
X. Hivataloskodásának vége
XI. Ujabb Költeményei és forditásai
XII. "Procul negotiis..."

---

Előszó

Lévay Józsefről semmiféle dolgozat sem jelent meg eddig önállóan, sőt a különféle gyüjteményes vállalatok közt is mindössze két helyen található értékes, felhasználható közlemény; az egyik a Négyesy László czikke a Pallas Lexikonban (XI. kötet), mely Lévay életkörülményeit adja elő meglehetős alapossággal, bár a tér kiszabott volta miatt részletekbe nem bocsátkozva; a másik czikk a Szinnyei-féle irói életrajz-gyüjtemény idevágó részlete, melynek életrajzi része még a Négyesy közleményénél is vázlatosabb, de könyvészeti része annál becsesebb. Ezek megemlitésével ugyszólván kimentettük mindazon forrást, melyek Lévayról - összefoglaló áttekintéssel - valami ujat mondanak. A tulajdonképeni források nem is ezek voltak, sőt első sorban nem is a fővárosi lapok, melyek a nyilvánosan keveset szereplő Lévay József életéhez nem sok felvilágositó adatot nyujtanak; hanem inkább a költő rokonainak, ismerőseinek, barátainak szives értesitései és a szükebb körü provincziális irodalom, megyei ujságok, a miskolczi gimnáziumról, Sajószentpéter községről stb. szóló monographiák, Arany János levelezése Lévayval, Tompával és másokkal. Maga Lévay is lekötelező szivességgel felelt néhány hozzá intézett olyan kérdésemre, melyekre egyedül ő maga adhatott felvilágositást. A költőn kivül köszönettel tartozom a szives felvilágositásokért: a költő testvérének, özv. Vadászy Györgyné szül. Lévay Borbála urnőnek és leányának özv. Szüts Béláné szül. Vadászy Mariska urhölgynek, kinek szivessége tette lehetővé, hogy Lévay gyermekkori ismeretlen verses levelét lemásolhattam s felhasználhattam, valamint hogy a Borsodmegyében létezett és létező hirlapok egyes olyan számait is elolvashattam (pl. a Borsod-Miskolczi Közlöny-nek azt az aranyfestékkel nyomott egyetlen példányát, melyet Lévay öreg szülei kaptak 1890 okt. 9-én fiuk főjegyzőségének huszonötödik évfordulója alkalmával), mely számok ma már talán a szerkesztőségekben sem kaphatók; továbbá Vadászy Pál ev. ref. esperes urnak, ki a sajószentpéteri ev. ref. egyház anyakönyvét volt szives rendelkezésemre bocsátani. A rokonokon kivül a költő barátai és ismerősei közül levélbeli szives válaszszal kötelezték hálára e sorok iróját: Horváth Lajos főrendiházi tag ur, Lévaynak maig egyik legbizalmasabb barátja, azután id. Orczy Gyula ur, ki az utolsó pozsonyi országgyülésen Lévayval együtt gyakornokoskodott Szemere Bertalan mellett. Mint Lévay földije s egy ideig tanulótársa: Török János ur, sajószentpéteri lakos, szintén érdekes visszaemlékezéseket közölt velem Lévayról.

Lévay első verses könyve (Költemények) 1852-ben, a második (Ujabb Költemények) 1856-ban jelent meg. E két legrégibb verses kötetnek inkább csak megjelenése körülményeit és fogadtatását - történeti világitásban - ismertetem, eszthetikai szempontból nem vizsgálom, mert hiszen ezen két gyüjtemény darabjai, megválogatva, az Összes Költemények-ben találhatók s a Lévay változtatásait tiszteletben tartva, a kiselejtezett versek fogyatkozásain lovagolni nem akarunk, a többiről pedig az Összes Költemények fejtegetésénél bőven lesz szó.

A forrásműveket és egyéb adatokat a maguk helyén megjelölöm, azért külön repertoriumot nem is állitottam össze.

Kunhegyes, 1905 október hava
Zs. F.

---