---

Tartalom

I. Bevezetés
II. Az atommagok jellemzői
  1. Az atommag szerkezete
  2. Rendszám és tömegszám
  3. Izotópok, izobárok, izotónok
  4. Stabilis és instabilis magok
  5. Radioaktív bomlás
  6. α-sugarak
  7. β-sugarak
  8. γ-sugarak
  9. A kozmikus sugárzás szerepe
  Függelék:
    1. Sugárzási és egyéb, a radiogeológiában használt mértékegységek
    2. Összehasonlító standardok
III. Radioaktív elemek minőségi és mennyiségi meghatározására szolgáló mérőeszközök és alkalmazásuk
  A) Fizikai módszerek és eszközök
  1. Az ionizáció mérésére szolgáló eszközök (Lauritsen elektroszkóp, ionizációs kamrák, emanométerek, elektrométerek, kristályszámláló, Geiger-Müller számlálócsövek és észlelőberendezések. Mérés és hibaszámítás
  Függelék:
    1. Szorzótábla 64-es és 32-es aláosztók számértékének leolvasásához
    2. Szcintilloszkóp, szcintillációs számláló
    3. Fluoreszcencia vizsgálat
    4. Wilson-kamra
    5. Röntgen diffrakciós eljárás
    6. Tömegabszorpciós mérések
    7. Radioaktív izotópok meghatározása tömegspektrográffal
    8. Ásványok és kőzetek aktiválható elemeinek meghatározása neutronforrás segítségével
    9. Kálium mennyiségi meghatározása. Kőzetrétegek jellemzése radioaktív sugárzásuk alapján
  B) Kémiai módszerek
    1. Urán polarografikus meghatározása
    2. Urán elválasztása tóriumtól aktivált cellulózéval töltött oszloppal
    3. Az urán meghatározása kolorimetrikusan
    4. Az urán mennyiségi meghatározása egyik bomlástermékéből
    5. Az izotóphigítás módszere
  C) Fotoemulziós módszer
  D) Botanikai módszer
IV. A tórium, az urán és a rádium geokémiája
V. Radioaktív ásványok
VI. Uránércek teleptana
  A) Elsődleges telepek
    1. Urántartalmú pegmatitok:
      a) gránitpegmatit uraninittel;
      b) urántartalmú nióbiumtantál-pegmatit
  2. Szurokércet tartalmazó hidrotermális érctelérek:
      a) szurokérctartalmú kobalt-nikkel-bizmut-ezüstérctelérek;
      b) szurokérctartalmú réztelérek;
      c) kvarcos-pirites szurokércerek;
      d) szurokérctartalmú hematiterek
  3. Uráncsillámtartalmú erek
  B) Másodlagos telepek
    1. Kontinentális fáciesű képződmények:
      a) karnotit-telepek;
      b) urán- és aranytartalmú konglomerátumok
    2. Tengeri fáciesű képződmények:
      a) urántartalmú foszforitok;
      b) bitumenes feketepalák és egyéb képződmények
  C) Oxidációs telepek
VII. Tóriumércek teleptana
  A) Elsődleges telepek
  B) Másodlagos torlattelepek
VIII. Kőolajtelepek radiokémiai jelenségeinek vizsgálata
IX. Radioaktív nyersanyagkutatás és észlelőberendezései a terepen
X. Radioaktív ércek kitermelése, osztályozása és előkészítése
XI. Abszolút földtani kormeghatározás
XII. Radioaktív földtani hőmérsékletmérés és a föld hőháztartásának kérdése
XIII. Szakirodalmi jegyzék
XIV. Név- és tárgymutató
XV. Zárszó

---

Fülszöveg

Napjainkban az atomenergia alapanyagának, mint a jövő energiaforrásának kutatása mindinkább előtérbe kerül.

Szerző korszerű munkája részletesen ismerteti a radioaktív nyersanyagkutatás elméleti és gyakorlati vonatkozásait, módszereit és eszközeit. A szorosan vett radioaktív nyersanyagkutatáson túlmenően munkája felöleli a radioaktív módszerek alkalmazását, a földtan egyéb munkaterületein is (szénhidrogénkutatás, földtani időszámítás stb.).

A magyar szakirodalomban a radioaktív nyersanyagkutatásról és a radioaktivitás földtani alkalmazásairól első ízben nyújt összefoglaló képet, amelyet a nem specialista műszaki szakközönség is hasznosíthat.

---