Összehasonlító tanulmány a világ ásványi nyersanyagainak mennyiségéről, termeléséről, ár- és értékrendjeinek alakulásáról
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Bevezetés
2. A világ ásványi nyersanyagvagyona és termelése
3. Árak és ártrendek
4. Összefoglalás, konklúziók, javaslatok
5. Felhasznált irodalom
6. Mellékletek
A tanulmányban közölt táblázatok:
1. sz. A világ ásványi nyersanyagvagyona és termelése
2. sz. Árak, ártrendek
3. sz. Az ásványi nyersanyagok rangsora a világon évente termelt összmennyiségük értéke szerint
4. sz. Termelési adatok
5. sz. Nyersanyag adatok
Bevezetés
Az ország külkereskedelmi "nyitottságából" adódó nemzetközi kereskedelmi konzekvenciák hatását kívánjuk prognosztizálni az itt bemutatásra kerülő tanulmány szekvenciális adathalmazai alapján. Hazai ásványkincseink értékelésében ma már egyértelmű létjogosultságot nyert a világgazdasági komparatív értékelés. Az ilymódon kialakítandó egyetemes mércével való széleskörű és közvetlen találkozás "élményét" - még ha az nem is minden esetben kellemes - akarva-akaratlanul magunkon érezzük. A ma már dogmatikusnak tűnő gazdasági izoláció várát - ásványi nyersanyagkincsünk vonatkozásában is - egyre kevesebben őrzik.
Az autarchiára való törekvés egyik legfontosabb "támasza" a sokat hangoztatott árbizonytalanságokban, váratlan árrobbanásokban rejlik; következésképpen jelen vizsgálódásunk alapcélja is ilyen irányban kíván súlyozni. Tehetjük ezt már csak azért is, mert most már bizonyíthatóan "túl vagyunk" az 1978-81 évek közötti válóban tekintélyes ármaximumok csúcsán. /Ezzel persze nem akarjuk azt bizonygatni, hogy ezen tanulmány kiadása pillanatában nem lehetünk tanúi egy újabb - esetleg a korábbinál is tekintélyesebb - explóziónak./
A meglepetésekben nem szűkölködő 78-81 közötti időszak ellenére egyértelműen kialakítható ártrendekről beszélhetünk. Ez nem azt jelenti, hogy valamely év várható árát számszerűsített módon helyesen prognosztizálhatjuk, de azt mindenféleképpen feltételezhetjük, hogy egy korábbi hosszabb időszak trend jellegű változásai korlátozott mértékben extrapolálhatók.
A 2. sz. táblázat végén közölt ártrend becslés matematikai trendanalízis alapján készült az alábbi feltételek figyelembevételével:
1. Az 1990-re prognosztizált ár /az ipari gyémánt regresszív jellegének kivételével/ magasabb, vagy azonos kell, hogy legyen mint az eddigi bármikori maximum.
2. A görbék extrapolált szakasza, tehát az 1983-1990-es adatok /illetve néhány esetben az 1982. év is/, lineáris megközelítésű, függetlenül attól, hogy a korábbi években fellelhető volt-e, vagy nem, valamilyen exponenciális, hiperbolikus időkapcsolat.
3. Az adatok nominális értékekre vonatkoznak, tehát a várható inflációs ráta becslésétől eltekintettünk. Összehasonlító jellegű tanulmányról lévén szó éltünk azzal a feltételezéssel, hogy országunkon belüli inflálódás nem lesz magasabb /de alacsonyabb sem/, mint amit az ásványi nyersanyagok termelésében determináns országokban várhatunk.
Szerény lehetőségeink és szerény tárgyi felkészültségünk tudatában biztosak vagyunk abban, hogy nem helyettesíthetjük valamiféle Római Klub futurizmusból élő prognózisait, de a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a "jóslatok" valódi értékét a szofisztikus és szakszerűnek tűnő számítások különösebben nem befolyásolják.