A magyarországi kőszén együttes kiállítása a bécsi 1873. évi köztárlaton
BEVEZETÉS
A bécsi világkiállitási bizottmány ipari osztálya kebeléből kiküldött bánya- és kohászati albizottság többek között országszerte valamennyi kőszénbányabirtokoshoz felhivást intézett, melyben együttes kőszénkiállitásban való részvételre felszóllíttatnak, s melyben egyszersmind az alapelvek is közöltettek, melyek e kiállitás foganatositásánál követendők volnának, hogy ez által Magyarország kőszéntelepeiről és a kőszénbányászat jelenlegi állásáról minél hűbb képe nyujtassék az ez iránt érdeklődő közönségnek. Az e kiállításban az ország legnevezetesebb bányavállalatai készséges résztvételének köszönhető, hogy a kitüzött czél kielégítő módon éretett el.
A kőszénkiállitás rendezése és felállitása körüli munkálatokat a magy. kir. földtani intézet igazgatósága magára vállalta.
Ezen kiállitás egy rendszeresen összeállitott egészet képez, melyben Magyarország kőszene földtani kora szerint van rendezve. Kezdődik az ország legrégibb, a produktiv kőszén képződményhez tartozó, Reschitza vidékén Krassómegyében előforduló szekuli kőszénnel. Ehhez csatlakozik a szintén krassómegyei Domán és Staierlak-Anina, a volt szerbbánsági határőrvidéki Brzaska, valamint a baranyamegyei Pécs vidékén és a Neustadt környékén Erdélyben előforduló liaszképződményü kőszén. Azután sorban következnek a biharmegyei Nagy-Baróth vidékén előforduló krétaszén, az esztergomi vidék doroghi, tokodi, sárisáp-csolnoki, mogyorósi és szarkási bányáiból való eocen és oligocen, az erdélyi zsilvölgyi oligocen, a sopronmegyei brennbergi és a nógrádmegyei salgótarjáni alsó-neogen barnaszén és végre a borsodmegyei diósgyőri közép-neogen lignitszén.
Ezen kőszénfajokon kivül, melyek a földtani térképekkel és átmetszettekkel, valamint kőzet és őslénytani gyüjteményekkel illustrált rendszeres kőszénkiállitást képezik, még különböző vidékekről való kőszénpéldányok vannak kiállítva.
A földtani térképek és átmetszetek, valamint egyéb bányászati rajzok az üveges szekrényekkel ellátott asztalok hátulsó oldalán levő fafalakon helyezvék el. Az üveges szekrényekben vannak a kőzet és őslénytani gyüjtemények. A kőzetgyüjtemény úgy van rendezve, hogy a földtani átmetszeteken látható rétegsorozat legalsóbb rétegeinek kőzetével kezdődik - s azután a kőzetpéldányok a rétegek sorában egymásután következnek.
A koczka alakú szénpéldányok, valamint a kőszén és a bitumentartalmú kőzetekből előállított termények a szekrények hátulsó oldalán vannak felállítva.
A koczkaalakú szénpéldányok többi része, valamint más nagyobb és kisebb széndarabok az üveges szekrények alatt levő osztályokban helyezvék el.