---

Tartalom

Az önmagát meghaladó ember - (Török Endre: Lev Tolsztoj: Világtudat és regényforma, Vigília, 1979/11)
A szellemi jelenlét fokozatai - (Borsos Miklós: A toronyból, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1980)
Protohomo - Weöres Sándor költészetéről
Az élő Csontváry - Gondolatok a budapesti kiállítás kapcsán, (Magyar Nemzeti Galéria, 1994)
Godot megjött? - (Az irónia meghaladása Jókai Anna: Godot megjött című könyvében)
A boldogság színképei, szakadt színfalak között - (Kőrösi Zoltán: A hűséges férfi, Kalligram, Pozsony, 2011.)
A megelégelt földi pokol - (Szabó Tibor Benjámin: 47 (Démonok ideje), Noran, 2009)
A valóság nyelvi inkarnációja - (Papp Sándor Zsigmond: Semmi kis életek, Magvető, 2011)
Az élőhalott világ - (Darvasi László: Vándorló sírok, Magvető, Budapest, 2012)
A megbocsátás gesztusa - (Balla D. Károly: Tejmozi, Magvető, 2011)
Inkognitóban a föld alá - (Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol, Magvető, 2012)
Az életes irodalom - (Térey János: Teremtés vagy sem, Libri, Bp., 2012)
Felülemelkedni a T-boyon - (Spiró György: Magtár, Magvető Kiadó, 2012)
A dalokban modellált halál - (Tőzsér Árpád: Fél nóta, Kalligram, Pozsony, 2012)
Abszurdisztánul a szerelemről - (Grendel Lajos: Távol a szerelem, Kalligram, 2012)
Külső út - belső utazás - (Hász Róbert: A Vénusz vonulása, Kortárs Kiadó, 2013)
Az Isten és az apa közti különbség - (Szabó Tibor Benjámin: Kamufelhő, Scolar, 2012)
Rémtörténet erkölcsi tanulsággal - (Rubin Szilárd: Aprószentek, Magvető, 2012.)
Az összhangzat szabálytalanságai (Jókai Anna: Az együttlét, Széphalom Könyvműhely, Bp., 2013)
Pörögnek a motollák - (Balázs Imre József: Blanka birodalma, Koinónia, Kolozsvár, 2012)
A profanitás és a szakralitás Bohumil Hrabal költői prózájában - (A száz éve, 1914. március 28-án született cseh íróra, Bohumil Hrabalra emlékezünk.)
A reakció majdnem géniusza - (A modernitás remetéje - Nicolás Gómez Dávila: Széljegyzetek a töredékek katedrálisához Fordította és kommentálta: Hudy Árpád. Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2013.)
A textuson átütő írói szándék - (Babiczky Tibor: Magas tenger, Magvető, 2014)
Zenéből épített város - (Láng Zsolt: Szerelemváros és más történetek, Kalligram, 2013)
Pokolra csavart pupilla, hetvenkilenc üres bekezdés - (Krasznahorkai László: Megy a világ, Magvető, 2013.)
A "szabómagdaság" tanulságai - (Lovas Ildikó: Cenzúra alatti, Kalligram, 2014)
A tükröztetett történelem - (Rakovszky Zsuzsa: Szilánkok, Magvető, 2014)
Majorana a kritika tenyerén - (Böszörményi Zoltán, Majorana a tér tenyerén, 2014)
Karakterrajz korunk állapotáról - (Hudy Árpád: Hidegebb napok, Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2014)
Az ember vaksága - (Papp Sándor Zsigmond: A Jóisten megvakul, Libri, 2014)
A szabadság apológiája - (Dragomán György: Máglya, Magvető, 2014)
Ez nem a pokol, ez egészen emberi - (Szvoren Edina: A világ legjobb hóhéra, Magvető, 2015)
Majorana álarc nélkül - (Böszörményi Zoltán: Az irgalom ellipszise, Kalligram-IJK, 2016)
Egy metafora hatósugara - (Tóth Krisztina, Világadapter, Magvető, 2016)
Mindennapi abszurditásaink - (Tóth Krisztina: Párducpompa, Magvető, 2017)
Az irodalom (látszat)valósága - (Rakovszky Zsuzsa: Célia, Magvető, 2017)
Szív Ernő feltámadása - (Szív Ernő: Az irodalom ellenségei, Magvető, Budapest, 2017)
Istenkísértés és olvasói kihívás - (Szvoren Edina: Verseim, Magvető, 2018)
A Sátántangótól Homéroszig - (Krasznahorkai László: Mindig Homérosznak, Magvető, 2019)
Hazaérkezésem

---

Fülszöveg

Mosonyi Kata (eredeti nevén Balázs Katalin Judit) 1949-ben született Mosonmagyaróváron.

Szülővárosa Kossuth Lajos Gimnáziumának orosz-francia nyelvi tagozatán érettségizett, majd a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán (egy évet Leningrádban) tanult, és 1971-ben magyar-orosz szakos tanárként diplomázott. Néhány évig Rajkán és szülővárosában tanított.

Az ELTE Bölcsészkarának magyar kiegészítő szakán 1977-ben középiskolai tanári diplomát szerzett. Ezután különböző iskolatípusokban volt tanár, Budapestre költözve mintegy tíz éven át külföldről jött főiskolai hallgatókat tanított magyarra. Egy szerkesztői tanfolyam elvégzése után két évig dolgozott az egykori Tankönyvkiadóban is segédszerkesztőként és korrektorként.

Török Endre professzor megbízásából válogatást végzett L. Tolsztoj Naplóinak magyarra még le nem fordított részleteiből, ennek nyomán jelent meg (nevének említése nélkül) 1996-ban az újabb Napló-kötet az Osiris Kiadónál. Közben alkalma nyílt egy sorozat belga gyermekkönyv franciából magyarra fordítására is.

Versei 1970-től jelentek meg (Magyar Ifjúság, Egyetemi lapok, Dolgozók lapja, Új Forrás); majd 1980-tól az Új Írásban, a Diakóniában és a Vigíliában recenziókat, kritikákat publikált.

2008-tól írásai rendszeresen jelennek meg a Veszprém megyei Vár Ucca Műhelyben, Mosonyi Kata néven. Több éven át az Irodalmi Jelenbe is írt.

Fő érdeklődési területe a kortárs magyar irodalom.

Első házasságából (Reisinger Jánostól) három gyermeke született, öt unokájuk van. Negyven évig Budapesten, illetve a főváros körzetében élt, majd egy évig Veszprémben. Második férje (Brassai Zoltán) halála után Pécsre költözött. Irodalomszeretete és munkakedve töretlen.

Sok évtizedes alkotói munkájának eredményét most teszi közzé két kötetben, a MEK-en. Versek, recenziók, kritikák és egyéb írások 1970-től 2019-ig.

Az élet egyik nagy csodájának tartja azt, ahogy a lelki-szellemi tevékenység során a gondolat és az érzés formára talál.

---