---

Tartalom

ELŐSZÓ.

BEVEZETÉS.
  I. Magyarország földtani viszonyainak vázlata.
  II. Magyarország bányászatának és vasiparának vázlatos ismertetése.

Tájékoztató.

KATALOGUS.

A VI. csoport kiállítóinak névjegyzéke.
Magyarország Bányaipari Statisztikája az 1864-1883-iki évekről.

---

Előszó

Az 1885. évi budapesti átalános kiállitás bányászati, kohászati és földtani országos szakbizottsága azonnal megalakulása után egy külön katalogusnak kiadatását szükségesnek találván, az országos központi bizottságnak ezen eszméhez való hozzájárulása után elhatározta, miszerint az ehez megkivántató adatok beszerzése czéljából a jelentkező kiállitókhoz kérdőpontok intéztessenek.

A Kerpely Antal, miniszteri tanácsos és Graenzenstein Béla főbányatanácsos urak által egybeállitott kérdőjegyzék a következőket foglalta magában:

1. Világosan megjelölendő a kiállitó neve, czége, czime, szék- és lakhelye.

2. Egyenként felsorolandó: hol és mily kőzetekben fekszenek és mily számban vannak a telepek.

Milyenek a művek, bányák, műhelyek és egyéb üzemi ágak, melyeket kiállitó birtokában tart és kihasznál?

Részletesen leirandó: mily berendezésű és mily terjedelmű minden egyes bányamű, telep és üzemi ág?

Mely időszakban keletkeztek, alapittattak és vétettek üzembe ezen művek és telepek?

Mikor vette kiállitó azokat birtokába?

Melyek azon üzemágak, melyeket újabban behozott és vannak-e olyanok melyek meghonositásával kiállitó az első volt?

3. Robbantó szerek egyes fajtái a bányászatnál, valamint ócska öntvények repesztésére mily eredménynyel alkalmaztattak?

4. Részletesen kimutatandók, hogy minők és mennyit tesznek ki azon nyersanyagok, melyeket évenkint feldolgoz és azon tüzelékek és más főbb anyagszerek, melyeket a bánya- és kohóműveknél és más üzemi ágaknál évenkint felhasznál?

Honnét veszi ezen anyagokat? mennyit a külföldről és mennyit a belföldről? Miféle anyagokat hozott újabban használatba és vannak-e olyanok, melyeket kiállitó mint első használt?

5. Minő és mennyi olvasztó, öntő, frisselő, kavaró, forrasztó, léghevitő, izzitó, pörkölő, száritó, égető és egyéb tüzek, pestek és kemenczék használtatnak a müveknél és üzemágaknál? Minő tökéletesbitések, újitások, átalakitások hozattak be azoknál?

6. Mily fajta és hány hajtóerőművet alkalmaz: milyen nagy egyenként ezen erőműveknek hajtó-képessége lóerőben kifejezve (1 lóerő = 75 kilogramm-méter)?

Mily fajta és hány munkagép, szerszámgép, hajtógép és egyéb gépszerkezet és készülék van használatban?

Részletesen előadandó, mily javitások és átalakitások tétettek ezen gépeken és szerkezeteken.

7. Minő és mily számú és terjedelmű közlekedő- és szállitó-eszközökkel és utakkal rendelkezik a kiállitó a művek és telepek belsejében és azokon kivül?

Melyek az újabban behozott tökéletesbitések a szállitás biztosabbá és jutányosabbá tételére?

8. Milyenek a művelési rendszerek, a műveleti eljárások és üzemi műfolyamatok, melyek a termelvények előállitása czéljából alkalmazásban vannak?

Minő javitásokat hozott be az üzemfolyamat menetében a munka tökéletesbitése czéljából?

Minő újabb berendezéseket és változásokat létesitett a végből, hogy az üzemi anyagokat és tüzelékeket megfelelőbben és előnyösebben kihasználhassa, hogy az apadékot, a hulladékot, a tüzelőfogyasztást és a többi műveleti eredményeket kedvezőbbekké tegye, szóval, hogy a termelvények minőségét javitsa és a mellett önköltségét alábbszállitsa?

9. Mit és mennyit termel évenként és ebből mennyit ád el a belföldön és mennyit a külföldön és hová?

Minő termelvények előállitását hozta be újabban és van-e olyan, melyet az országban mint első termelt?

Minő termelvényei számára szerzett külföldön eladási piaczot?

10. Hány munkást alkalmaz a telepek és művek belsejében? (férfit, nőt, gyermeket), és hányat alkalmaz a műveken kivül (férfit, nőt, gyermeket)?

Hány tisztet és altisztet alkalmaz?

Hány magán-szekérfuvarosnak ád munkát?

11. Milyen berendezések és intézkedések állanak fenn a közegészségnek és közbiztonságnak megóvása szempontjából a telepek és művek belsejében?

Minő óvrendszabályok vannak érvényben a szerencsétlenségek kikerülése czéljából a bányában és külön, a gépeknél, tüzeknél hajtószíjaknál, fogaskerekeknél, bányabejárásnál és egyéb üzemi munkáknál?

12. Minő intézkedések vannak életbeléptetve a munkásszemélyzet erkölcsi és anyagi helyzetének javitása czéljából?

Minő humanistikus intézetek, azaz: iskolák, gyarmatházak, önsegélyző, szövetkezetek, társpénztár (összege) stb. állanak fenn?

13. Minő kiállitásokon vett ekkoráig részt és miféle kitüntetésekben részesült előbbi kiállitásokon?

14. Mily külön tényekre, viszonyokra és eredményekre kivánja kiállitó a látogatók és birálók figyelmét irányozni?

Örömmel konstatáljuk, hogy a kiállitók legnagyobb része felhivásunknak engedvén, műveikről az óhajtott ismertető adatokat beszolgáltatták, minek folytán azon kellemes helyzetbe jutottunk, hogy katalogusunkban Magyarországnak mind magán-, mind kincstári bánya- és kohótelepeiről egyaránt fontos és részben terjedelmes adatokat szolgáltathatunk a közönség kezeibe.

Habár szükségesnek találtuk a kéziratok átvizsgálásánál és a szöveg végleges megállapitásánál a katalogus hitelességének megóvása tekintetéből mindazon passusokat törülni, melyek a reklámszerűség jellegével birni látszottak, mind a mellett lehetséges, hogy a beérkezett adatok lelkiismeretes mérlegelése daczára - egyes kisebb kiállitóknál - mégis becsúszhattak olyanok is, melyek az illető vállalatot talán a valónál kedvezőbb szinben tüntetik fel.

A hitelesség és teljesség nagyobb fokának elérése azonban az egész irodalmi anyagnak tüzetesebb tanulmányozását és részletes nyomozásokat tett volna szükségessé, a melyek megtételére azonban sem a megfelelő idő, sem egyéb eszközök felett nem rendelkeztünk.

Katalógusunk ezeknél fogva nem Magyarország bánya- és kohóműveinek tudományos monográfiáját, hanem csakis azoknak - tulajdonosaik önvallomásain alapuló - ismertetését kivánja adni.

A katalogus bevezetésében az ország geológiai és bányászati viszonyainak általános ismertetése foglaltatik, melynek alapjául a Keleti Károly miniszteri tanácsos úr részéről az 1873-iki bécsi általános kiállitás alkalmából szerkesztett katalogus erre vonatkozó s a földtani intézet akkori igazgatója, Hantken Miksa úr által összeállitott része szolgál.

Mind geologiai ismereteink tágasbulása, mind bányászati és kohászati berendezéseink tökélesbülése szükségessé tevék Hantken munkájának revidiálását, illetőleg kibővitését, minek eszközlésére a földtani intézet jelenlegi igazgatóján: Böckh János osztálytanácsos úron kivül, még ugyanezen intézet érdemdús tagjai, Dr. Hofmann Károly és Gezell Sándor főgeolog urak vállalkozni szivesek voltak. A tulajdonképi katalogus szerkesztése Farkass Róbert úrra, az országos földtani intézet tisztviselőjére bizatott, a ki különben is az összes kiállitási előmunkálatok elintézésében, mint a szakbizottság jegyzője, a legnagyobb elismerést kiérdemlő módon működött.

A katalogushoz csatolt 24 diagrammot, melyek Magyarország bányászati statisztikáját tüntetik fel 1858-tól 1883-ig, Bruimann Vilmos főbányatanácsos úr szivességének köszönhetjük, aki megengedé, hogy a kiállitásra készült statistikai müvéből ezen diagrammok felhasználtassanak.

A bányászati, kohászati és földtani országos, szakbizottság nevében:

Zsigmondy Vilmos,
a szakbizottság elnöke.

---