Hantken Miksa
A magyar korona országainak széntelepei és szénbányászata
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
A magyarországi szénbányászat fejlődésének története
A magyarországi széntelepek földrajzi fekvése és széntermelése
A magyarországi széntelepek földtani kora
A magyarországi széntelepek részletes leirása
I. A termő-kőszén képződményü telepek
1. Az eibenthal-újbányai kőszénképződmény
2. A lupak-klokodicsi kőszénképződmény
3. A zagrádiai termő-kőszénképződmény
4. A szekuli termő-kőszénképződmény és szénbányászat
II. Liaszképződményü széntelepek
5. A resicza dománi liászkorú széntelepek és a szénbányászat
6. A stájerlak-aninai kőszénképződmény és szénbányászat
7. A pécsi hegység területének szénképződményei és szénbányászata
3. A berszászkai szénterület és szénbányászat
9. Az újvár-törzsvári szénképződmény
III. Krétakori széntelepek
10. Az ajkai széntelepek és szénbányászat
11. A báródi szénképződmény és szénbányászat
IV. Harmadkori széntelepek
α) Eocén szénképződmények
12. Az esztergomi terület széntelepei és szénbányászata
13. A sz.-iváni szénképződmény
14. A nagy-kovácsi szénképződmény
β) Oligocénkori szénképződmények
15. A zsemlyei szénképződmény és szénbányászat
16. A szápári széntelepek és szénbányászat
17. A handlovai szénképződmény és szénbányászat
18. A zsilvölgyi szénképződmény és szénbányászat
19. A szlavón-horvátországi oligocén széntelepek
γ) Neogén szénképződmények
20. A salgó-tarjáni szénterület és szénbányászat
21. A brennbergi szénképződmény és szénbányászat
22 A sajómelléki széntelepek
23. A handlovai, kosztolányi és palota-kürtösi szénképződmény és szénbányászat
24. A bakfalvi lignittelepek
25. A hidasi lignittelepek
26. A latorfalvi, máriafalvi és schreibersdorfi szénbányák
27. A kutyevo-gradistyei széntelepek
28. A temesvölgyi széntelepek
29. Az almásvölgyi szénképződmény
30. A büdöskut-újfalvi lignittelepek és szénbányászat
31. A barothi lignitképződmény és szénbányászat
32. A horvát-szlavonországi lignittelepek és szénbányászat
Előszó
Ezen munkában igyekeztem a magyar korona országaiban előfordúló szénképződmények földtani viszonyait és a jelenlegi szénbányászatot lehetőleg részletesen megismertetni.
A munka 4 szakaszra oszlik.
Az 1-ső szakaszban az országos szénbányászat fejlődésének történelme általános vonásokban adatik elő.
A 2-ik szakaszban a szénterületek földirati eloszlása és azoknak 1874., 1875. és 1876-ik évi széntermelése, valamint az 1876-ik év végén a területen fennállott adományozott vájnamértékek ismertetnek meg, miből a különböző vidékeknek az összes széntermelésben való jelenlegi részvétele kitünik. A statisztikai adatok a magy. kir. bányakapitányságok által a nm. földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. minisztériumhoz benyújtott évi jelentésekből vannak véve.
A 3-ik szakaszban a magyarországi szénképződmények földtani koruk szerint soroltatnak fel.
A 4-ik szakaszban részletesen tárgyaltatnak a fontosabb szénképződmények földtani koruk szerinti sorban, a legrégibb képződménytől kezdve a legfiatalabbig, és az illető vidékeken létező szénbányászat. Előadatnak az egyes vidékek szénbányászatának fejlődésére vonatkozó történeti adatok, a földtani viszonyok, a bányamivelés, a szénelemzéseknek, a vasútaknál tett próbameneteknek, - a hol az megtörtént - valamint a Kennedy-féle vizmérővel tett szénvizsgálatok eredményei stb.
A szöveghez csatolt ábrák vagy eredetiek, vagy pedig másolatok.
A resicza-szekuli, a stájerlak-aninai- és a pécsi szénterületek földtani térképek kisebbitett mértékű másolatai azon térképeknek, melyeket az illető társulatok a bécsi 1873-ik évi köztárlat alkalmával a magyarországi állomány-szén együttes kiállitásában állitottak ki és melyeket a nevezett társulatok a kiállitás befejezte után a m. kir. földtani intézetnek ajándékozni sziveskedtek. A munkához csatolt térképek nyomtatása még 1874-ben történvén, a pécsi térképen az 1874-ben létezett birtokviszonyok és a stájerlak-aninai térképen az aknáknak ugyanazon évi mélységei vannak kitűntetve. A birtokviszonyoknak a pécsi területen azóta beállott változások a szövegben és a térképhez csatolt melléklapon a stájerlak-aninai aknák mélységei az 1877-ik év végén pedig a szövegben vannak előadva.
...