Bárdossy György
A magyar bauxit geokémiai vizsgálata
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. A bauxit fő elemeinek mennyisége
1. Általános adatok
2. A bauxit alumíniumtartalma
3. A bauxit kovasavtartalma
4. A bauxit vastartalma
5. A bauxit kötöttvíz- (kristályvíz-) tartalma
6. A bauxit titántartalma
7. A fő elemek mennyiségének összehasonlítása
II. A bauxit fő elemeinek mennyiségi változásai
1. A fő elemek egymástól való függése
a) Az Al2O3- és SiO2-tartalom egymáshoz való viszonya
b) Az Al2O3- és Fe2O3-tartalom egymáshoz való viszonya
c) Az Al2O3- és kötöttvíz-tartalom egymáshoz való viszonya
d) Az Al2O3- és TiO2-tartalom egymáshoz való viszonya
e) Az egymástól függő változások áttekintése
2. A fő elemek függőleges irányú változásai
a) Az Al2O3-tartalom változása
b) A SiO2-tartalom változása
c) A vastartalom változása
d) A kötöttvíz-tartalom változása
e) A titántartalom változása
f) A függőleges irányú változások áttekintése
3. A bauxitvastagság és a vegyi összetétel összefüggése
4. A változások összefoglaló kiértékelése
III. A fő elemek ásványainak vizsgálata
1. Vizsgálati módszerek
2. A kiértékelés módja
3. A bauxit szemnagysága
4. A bauxit alumínium ásványai
5. A bauxit vasásványai
6. A bauxit szilíciumásványai
7. A bauxit titánásványai
IV. Ásványgenetikai és geokémiai következtetések
1. A kiindulási anyag leülepedése
2. Bauxitosodási szakasz
3. Lepusztulási és áthalmozási szakasz
4. Piritesedési szakasz
5. Piritbomlási szakasz
6. További utólagos átalakulások
Zárszó
Irodalom
Examen géochimique des bauxites hongroises
Геохимическое исследование венгерского боксита
Függelék
1) Röntgen-felvételek adatai és kiértékelésük
2) DTA-felvételek mintáinak leírása
Előszó
Ez a tanulmány a bauxitkutatásban eltöltött több éves gyakorlati munkám tapasztalatait és adatait foglalja össze. A fúrásoknál és a bányákban gyűjtött mintaanyagon az utóbbi két évben a M. Áll. Földtani Intézetben részletes ásványtani vizsgálatokat végeztem, melyek szervesen kiegészítik a terepmegfigyeléseket.
A tanulmány csak a bauxit fő elemeinek, az alumíniumnak, vasnak, szilíciumnak és titánnak geokémiájára szorítkozik, a hozzájuk csatlakozó kémiailag kötött vízzel együtt. Az elkövetkező években a munka folytatásaként a magyar bauxit járulékos- és nyomelemeinek geokémiai értékelését tervezem elvégezni. Ezt követné a bauxit szöveti és szerkezeti felépítésének részletes vizsgálata - többek között a pizolitoké és az oolitoké is. Külön tanulmányban szeretnék foglalkozni a bauxit oxidációs fokának (redoxpotenciál) méréses vizsgálatával. Ezzel párhuzamosan haladna az egyes bauxittelepek részletes földtan-geokémiai feldolgozása. Mindezeknek a munkáknak összesítése után a magyar bauxit keletkezésének földtörténeti-ősföldrajzi szempontok figyelembevételével történő újraértékelése jelentené a munka befejezését. A jelen tanulmány tehát csak első lépés e tervezett úton.
Hálás köszönettel tartozom a Bauxitkutató Vállalatnak, hogy az összegyűjtött vizsgálati adatok közzétételét lehetővé tette. Ugyancsak köszönettel tartozom a Fémipari Kutató Intézetnek "bauxitkataszterük" adatainak rendelkezésre bocsátásáért.
Külön köszönet illeti Vadász Elemér és Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikusokat, akik munkám létrejöttét tanácsaikkal, a hibákat feltáró bíráló megjegyzéseikkel nagyban elősegítették.
Az I. és II. rész statisztikus számításaiban Nyíri Géza és Erdősi László segítettek. Önzetlen segítségükért fogadják köszönetemet.