Okirattár Strassburg Pál 1631-1633-iki követsége és I. Rákóczy György első diplomácziai összeköttetései történetéhez
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Történeti bevezetés
OKIRATOK
I. Fogaras. 1630. nov. 28. Brandenburgi Katalin levele a brandenburgi választóhoz. Tudósítja az erdélyi mozgalmakról
II. Konstantinápoly, 1631 eleje. A kajmakám Rákóczy Györgynek; ajánlja, hogy Brandenburgi Katalin jogait védelmezze
III. Konstantinápoly, 1631 eleje. A kajmakám Brandenburgi Katalinnak. Biztosítja a szultán s az ő pártfogásáról
IV. Frankfurt, 1631. ápr. 29. Gusztáv Adolf utasítása Strassburg Pál Erdélybe küldött követe számára
V. Frankfurt, 1631. ápr. 29. Gusztáv Adolf megbízó levele Strassburg Pál követe számára a szultánhoz
VI. Frankfurt, 1631. ápr. 29. Gusztáv Adolf levele Bethlen Istvánhoz, melyben követét Strassburg Pált ajánlja
VII. Frankfurt, 1631. ápr. 29. Gusztáv Adolf utasítása Strassburg Pál követe számára a konstantinápolyi útra
VIII. Frankfurt, 1631. ápr. 29. Gusztáv Adolf megbízó levele Katalinhoz küldött követe számára
IX. Köln, 1631. máj. 29. A brandenburgi választó Strassburg Pálnak. Felhívja, hogy Brandenburgi Katalin ügyeiről értesítse
X. Fejérvár, 1631. jún. 24. Brandenburgi Katalin reversalisa Munkács vára ügyében
XI. Meissen-Lemberg, 1631. sept. 3. Gusztáv Adolf levele Strassburg Pálhoz, melyben Brandenburgi Katalin ügyét ismételve ajánlja
XII. Varsó, 1631. decz. 5. Zadzik Jakab kulmi püspök levele Strassburg Pálhoz Erdélybe szabadon mehetése ügyében
XIII. Tokaj, 1632. eleje. Brandenburgi Katalin Strassburg Pálnak. Örűl, hogy mint követ Erdélybe jön
XIV. Gyula-Fehérvár, 1632. január 5. Rákóczy György levele egy lengyel főúrhoz, melyben tudatja, hogy megérkezését óhajtva várja
XV. Brassó, 1632. jan. 22. Rákóczy György levele Strassburg Pálnak. Az elfogadására tett intézkedésekről tudósítja s írja, hogy febr. 10-én Fehérvártt fog lenni
XVI. Fejérvár, 1632. febr. 22. Strassburg levele Gusztáv Adolfnak, melyben a Rákóczival folytatott alkudozások eredményéről tesz jelentést
XVII. Fehérvár, 1632. febr. 24. Rákóczy György Gusztáv Adolfnak. Tudatja, hogy a Strassburg által megindított alkudozásokban végső elhatározását ennek Konstantinápolyból haza érkezése után fogja vele tudatni
XVIII. Tokaj, 1632. márcz. 28. Brandenburgi Katalin sérelmeit s óhajtásait sorolja fel
XIX. Tokaj, 1632. márcz. 29. Brandenburgi Katalin utasítása Strassburg Pál számára, midőn ez a portára ment
XX. H. n. 1632. márcz. után. Strassburg Pál jelentése Brandenburgi Katalin ügyeiről
XXI. Fejérvár. 1632. ápr. 7. Rákóczy György Strassburg Pálnak. Kéri, hogy ügyeit a portán a külföldi követeknél mozdítsa elő
XXII. Augsburg, 1632. május 28. Gusztáv Adolf Rákóczy Györgynek. Felhívja, hogy csatlakozzék hozzá
XXIII. Konstantinápoly, 1632. jun. 6. Hágai Kornél levele Oxenstiernához. Válaszol a Strassburg Pál által átadott levélre s Katalin ügyeiről tudósítja
XXIV. Herspruck, 1632. jún. 21. Gusztáv Adolf Strassburg Pálnak. Tudatja, hogy a Rákóczy által ajánlott szövetség ügyében gondolatait titkos jegyekkel tudatja vele
XXV. Herspruck, 1632. jun. 21. Észrevételek a Rákóczy által ajánlott egyezkedési pontokra
XXVI. Herspruck 1632. jun. 25. Gusztáv Adolf válasza Rákóczynak a vele kötendő szövetség ügyében
XXVII. Konstantinápoly, 1632. jul. 6. Hágai Kornél (?) levele Brandenburgi Katalinhoz. Az ügyében folytatott alkudozásokról tudósítja
XXVIII. Kassa, 1632. sept. 16. Brandenburgi Katalin Strassburg Pálnak a neki adott teljhatalom ügyében
XXIX. Kassa, 1632. sept. 16. Brandenburgi Katalin Strassburg Pálnak. A neki adott teljhatalom ügyében. Valószinüleg a titkos levél
XXX. Szamosujvár, 1632. sept. 6. Rákóczy György Strassburg Pálnak. Tudatja, hogy Brandenburgi Katalin Tokajból Kassára utazik
XXXI. Turan, 1632. sept. 13. Brandenburgi Katalin Strassburg Pálnak. A Munkács felett folytatott alkudozások ügyében
XXXII. Szent-Jób, 1632. okt. 16. Bethlen István Strassburg Pálnak. Meghívja, hogy visszatérő útjában látogassa meg
XXXIII; Konstantinápoly, 1632. k. n. Hágai Kornél hollandi követ levele Oxenstiernához a portai ügyekről
XXXIV. Heilbronn, 1633. apr. 14. Oxenstierna Axel Strassburgnak. A Rákóczyval folytatott alkudozások ügyében. Titkos jegyekkel írva
A titkos jegyek abcje
XXXV. Frankfurt, 1634. aug. 26. Strassburg Pál bemutatja a királynénak jelentését
XXXVI. Frankfurt, 1634. aug. 26. Ad sacram regiam majestatem Sveciae Succincta relatio de Byzantino itinere ac negotiis in Ottomanica aula per artis nec non praesenti facie et statu orientalis imperii etc. humilime exhibita ab ejusdem ... legato Paulo Strassburgk
XXXVII. H. és K. n. (1635) Strassburg Pál Oxenstiernának; követelései kielégítését kéri
XXXVIII. Haga, 1638. jun. 9. Károly Lajos választó fejedelem Rákóczy Györgynek. Biztatja, hogy a megkezdett ügyben tartson ki
XXXIX. Hamburg, 1638. oct. 11. Roo Tamás angol követ Rákóczy Györgynek. Sürgeti, hogy a szövetségesekkel lépjen frigyre
XL. Stockholm, 1638; dec. 1. A svéd államtanács felhatalmazza Salvius Jánost, hogy Rákóczyval frigyet köthessen
XLI. H. és é. n. (1638) Hoffmann János erdélyi követ Oxenstiernától hazabocsátását sürgeti
XLII. H. és é. n. (1638-9) Hoffman János erdélyi követ elutazhatására Oxenstiernától 300 tallért kér
XLIII. Hamburg, 1639. febr. 14. Rudolf Joakim Rákóczy Györgynek. Tudósítja, hogy Bisterfeld követségében teljes sikerrel járt el
XLIV. Haga, 1639. ápr. 12. Károly Lajos választó fejedelem tudósítja Rákóczyt, hogy Bisterfeld követségében teljes sikerrel járt el
XLV. Hamburg, 1639. nov. 14. Salvius János svéd követ Rákóczy Györgyhöz a vele kezdett alkudozások ügyében
XLVI. K. és h. n. (1639) A Rákóczyval kötendő szövetség tervezete
XLVII. Gyula-Fehérvár, 1644. nov. 7. Bisterfeld levele Bebenstockhoz a svédekkel kötendő szövetség ügyében
Előszó
A Történelmi Bizottság épen tiz év előtt, 1873-ban adta ki "Okmánytár I. Rákóczy György svéd és franczia szövetkezéseinek történetéhez" czímű művét, mely 1632-ben kezdődik ugyan, de az első decenniumra nézve nagyon hézagos. Igaz, hogy magából 1632-ből öt s 1633-ból egy okirat van közölve - de ettől kezdve 1638-ig egy sincs. Rákóczynak 1638-39-iki alkudozásaira, Bisterfeld párisi követségeire vonatkozólag már hét okiratot találunk.
Ezen kivűl Ötvös Ágoston "Rejtelmes levelek I. Rákóczy György korából. Kolozsvártt. 1848" czímű művében találunk még egy pár levelet e korszakra vonatkozólag:
1. Bálintffi Balásnak Bród 1637, apr. 18-án kelt jelentését,
2. Egy lengyel főúrnak kelet és helynélkűli levelét,
3. D'Avaugournak 1639. jun. 26, jun. 28, Varsó 1840. jun. 7-én kelt leveleit.
A Török-magyarkori Államokmánytár II-ik kötetében a renegát Gondolkodó Mihály vallomása 1632. sept., Rákóczinak Hágai Kornélhoz 1635. jun. 10., Cesy 1639. aug. 21-én kelt két levele, De la Haye-nak (Hágai Kornéltól) jan. és febr.-ból kelt három levele vannak közölve.
Tömegesebben Marczali Regestáiban találunk e korra vonatkozólag igen becses adatokat; hanem ezek is inkább csak útmutatóul szolgálnak: mert ha mint regesták jól is vannak készűlve, de nem pótolják az eredeti szöveget.
Mindez okiratokból az akkori alkudozások történeteiről - meg ha Kemény Jánosnak kivonatos, rövid s különösen a chronologiára vonatkozólag megbízhatatlan adatait hozzájok is veszszük - csak hézagos képet alkothatunk magunknak; látjuk, hogy készűlt valami, de hogy mi: azt csak töredékesen tudjuk meg.
Dr. Károlyi Árpád úr szives közvetitése következtében báró Taube úr a svédországi stokholmi állami levéltárból és az upsalai egyetemi könyvtárból megküldötte a magyarországi viszonyokra vonatkozó okiratok másolatait. Ezek közűl Strassburg Pál 1628-9-iki követségére vonatkozó okiratokat múlt évben "Bethlen Gábor és a svéd diplomaczia" czimű munkában közzétettem.
Azok azonban, melyek Strassburg Pál 1631-3-iki követségére vonatkoznak, részint tárgyuknál fogva, részint mert nagyobb számmal vannak, nem voltak e gyűjteménybe beilleszthetők. Ezek I. Rákóczy György 1644-iki alkudozásainak mintegy bevezetését képezik. Ehez járultak az 1638-iki alkudozásokra vonatkozók - úgy, hogy a gyűjtemény magában is, de kiegészitve egy pár, a Nemzeti Múzeumban található okirattal, csatlakozik a fennirt "Okmánytár"-hoz, sőt sok tekintetben kiegészíti azt.
Az első alkudozások tárgya nemcsak szövetkezési tervezet volt Gusztáv Adolffal, hanem a szerencsétlen Brandenburgi Katalin igényeinek kielégitése is szóban forgott. Annyival érdekesebbek, mennél homályosabban ismerjük bukásának s Rákóczyval való viszonyainak körülményeit.
Mindez: de legfőként az a körűlmény, hogy az "Okmánytár" pótoltassék, arra birta a Történelmi Bizottságot, hogy alulirottat ez okiratok kiadásával megbizza. S én e megbizást annyival készségesebben teljesitettem, mert látom, hogy forrásaink épen a külfölddel folytatott alkudozásokra vonatkozólag leghiányosabbak. Tudom, hogy Rákóczy alkudozásainak történetét, mind azokkal együtt, melyekről már fennebb szóltam, még e gyűjtemény sem teszi teljessé, de még is jelentékeny adalékkal járúl hozzá, - s épen ez az, mivel az "Okmánytár"-nak hiányait pótolja.
De van még egy másik szempont is, mely e gyűjtemény kiadását igazolja. Németországon újabb időben a harmincz éves háború történetének felderitésére rendkívül sok történik - még pedig, az egy Gindely munkája kivételével, a mi összeköttetéseinknek vagy mellőzésével vagy elferditett előadásával. A helyesebb felfogáshoz e gyűjtemény is szolgáltat adatokat.
S épen azért hiszem, hogy a Történelmi Bizottság annak kiadásával nem tett haszontalan munkát.
Végül még egy pár szót.
Azon okiratok közt, melyeket b. Taube úr szívességéből nyert a bizottság, egy: Strassburg jelentése, a "Monumenta Pietatis et Literaria" Frankfurt 1701 s ennek 1725-iki czimlap kiadásában, a "Historiae Ecclesiasticae Politicae et Literariae XVI. et XVII. Saeculi Monumenta Selectiora et Rariora"-ban már világot látott (s ezt kivonatosan a Győri Történelmi és Régészeti füzetekben Ötvös ismertette is) de, részint mert e munka kaphatatlan, továbbá mert ez két egykorú hiteles példányból van összeállitva, teljesebb és több varianst foglal magában, leginkább pedig, mert szorosan az oklevelekhez tartozik; ezt sem találtam mellőzendőnek. A többi 45 kiadatlan, s mind olyan, melyekre egynek kivételével, Marczali Regestáiban hivatkozás sincs.
Budapest, 1882. decz. 24.
Szilágyi Sándor