---

Tartalom

Bevezetés
Az alginit fogalma
Az alginittelepek keletkezési körülményei
Hazai alginittelepek
  Pula
  Gérce
  Várkesző
  Egyházaskesző
További alginitkutatások (Prognózis)
Nemzetközi lehetőségek
Felhasználás
  Mezőgazdaság
    Talajjavítás
    Kerti föld (földkeverék)
    Starter
    Szuszpenziós permetezés
    Hígtrágya komposztálás
    Ammónia megkötés, szagtalanítás
  Környezetvédelem
  Ipar
    Energetika
      Palaolajkinyerés
      Elégetés
    Petrolkémia
    Szilikátipar
A Magyar Állami Földtani Intézet partnerkapcsolatai az alginitkutatásban
Alginit és bazaltbentonit szabadalmak
Irodalom

---

Bevezetés

A Magyar Állami Földtani Intézet geológusai 1973 novemberében fedezték fel az ország első alginittelepét. A hagyományosan olajpalának tekinthető képződmény a Központi Földtani Hivatal által finanszírozott és a Magyar Állami Földtani Intézet által koordinált, a mezőgazdasági és ipari kutatóhelyeken végzett interdiszciplináris kutatás eredményeképpen, komplex felhasználhatóságú ásványi nyersanyagvagyonként került az országos ásványvagyon mérlegbe. Az eddigi földtani, geofizikai és technológiai kutatások eredményeképpen hazánk négy, vulkáni kráterben elhelyezkedő alginitteleppel, 150 millió tonnányi - Magyarországon eddig ismeretlen - új talajjavító nyersanyaggal lett gazdagabb.

Az alginit felfedezése és hasznosítási lehetőségének feltárása bizonyítja, hogy hazánkban még számíthatunk nemcsak eddig ismert nyersanyagok, hanem ismeretlen, új nyersanyagok felfedezésére is. A kutatás hatékonyságát támasztja alá az a körülmény is, hogy a négy alginit telep és a többi olajpala indikáció kutatására 1986. végéig 45 millió Ft-ot fordított a Központi Földtani Hivatal. Egy tonna kitermelhető alginit vagyon felkutatása, technológiai vizsgálata 33 fillérbe került. A 150 millió tonnányi alginit ásványvagyon in situ népgazdasági értéke meghaladja a 15 milliárd Ft-ot.

Az alginit fokozottabb hasznosításához a földtani kutatások kedvező bányászati körülményeket és megfelelő mennyiségű megkutatott készletet hoztak létre. A további földtani feladat, hogy pontosítsuk a telepek térbeli helyzeteit, földtani, bányászati és hidrológiai viszonyait, valamint újabb telepeket tárjunk fel a perspektivikus területeken. A technológiai kutatások célja, hogy tovább szélesedjen az alginit felhasználási köre, további adatokat kapjunk a talajjavítás során a dózis és a tartamhatás mértékéről, a környezetre gyakorolt hatásáról.

A jövő feladata, hogy a mezőgazdasági és ipari vezetés közös állásfoglalással döntsön az alginit széles körű hasznosítási és felhasználási lehetőségéről, hogy értékéhez méltó szerepet vállalhasson a talaj javítására irányuló hosszútávú tervekben.

Az alginit a termőföld védelmében fontos elemmé válhat, betervezve és alkalmazva a meliorációs programokba, eredményesen segítheti annak védelmét, mezőgazdasági termelési céljaink elérését, a termelési biztonságot.

Budapest, 1987. február
Dr. Dank Viktor
elnök
Központi Földtani Hivatal

---