---

Tartalom

Bevezetés
Hajdúszoboszló-ebesi pikkely
  Ebes (Eb.) 1. sz. fúrás
  Hajdúszoboszló (Ha.) V. sz. fúrás
  Tektonika és kor
Sárándi pikkely
  Sáránd I. sz. fúrás
  Tektonika és kor
Békési pikkely
  Békés 2. sz. fúrás
  Tektonika és kor
Endród-füzesgyarmati pikkelyek
  Füzesgyarmat (Fü.) 9. sz fúrás
  Endrőd-É 6. sz. fúrás
  Endród (En.) 7. sz. fúrás
  Tektonika és kor
Öcsöd-bucsai pikkely
  Bucsa-Ny 1. sz. fúrás
  Mezőtúr (Mtúr) 3. sz. fúrás
  Öcsöd (Öcs.) 3. sz. fúrás
  Tektonika és kor
Szemelvényes irodalom

---

Bevezetés

Az alföldi szénhidrogén-kutatások során 1960-tól 1985-ig 10 fúrás tárt fel a Kőolajkutató Vállalat (KV) és a Kőolaj és Földgázbányászati Vállalat (KFV) szakemberei által a mecsek-középalföldi mezozóos öv tiszántúli- és a Villány-bihari öv Körösök vidéke egységének nevezett részein fiatalabb összletekre települő idősebb kőzeteket, rélegismétlődéseket. A fúrások a M. Áll. Földtani Intézet által 1987-ben a kainozoikum elhagyásával készített földtani térképen a tiszai egység középalföldi részére esnek. A térképen a fúrások mindegyike egy-egy, kisebb-nagyobb valószínűséggel meghatározott vagy kimutatott pikkelyhez, pikkelysorhoz, esetleg nagyobb feltolódáshoz kapcsolódik. A fúrások kőzeteinek vizsgáltsága igen eltérő, amit rétegsoruk leírása is tükröz. A fúrásokat pikkelyenként, keletről nyugat felé haladva ismertetem.

---