---

Tartalom

Bevezetés

SZAKCÍMJEGYZÉK - CATALOGOS ARTE CONCLUSUS
Periodica:
  Europa
    Austria
    Belgium
    Britannia
    Dania
    Gallia
    Germania
    Helvetia
    Hollandia
    Hungaria
    Italia
    Norvegia
    Portugallia
    Russia
    Serbia
    Svecia
  Asia
  Africa
  America
  Australia
Geologica:
  Geologia universalis
  Terrae interiora & motus
  Aqua & aer
    Balneologia
  Mineralogia & petrographia
    Meteorites
  Agrogeologia & pedologia
Palaeontologica:
  Palaentologia universalis
  Palaeontologia specialis:
    Phytopalaeontologia
    Zoopalaeontologia:
      Avertebrata
      Vertebrata
Stratigraphica:
  Stratigraphia universalis
  Stratigraphia specialis:
    Palaeobioticum
    Mesobioticum
    Cainobioticum:
      Tertiär
      Quartär
      Homo
Geologia applicata
Geologica regionalia:
  Europa
    Hungaria
      Budapest
      Hungaria occidentalis
      Hungaria septentrionalis & meridionalis
      Hungaria orientalis
    Austria
    Peninsula balcanica (Bosnia, Hercegovina, Dalmatia, Serbia, Montenegro, Romania, Bulgaria, Graecia & Torcia europ.)
    Peninsula apenninica (Incl. Sardinia, Sicilia & Malta)
    Peninsula iberica
    Gallia (Incl. Corsica)
    Helvetia
      Alpes
    Belgium & Luxemburg
    Britannia
    Hollandia
    Dania
    Germania
    Peninsula scandinavica
    Russia
  Asia
  Africa
  America
  Australia & Oceania
  Regiones arcticae
Disciplinae auxiliariae:
  Chemia, physica & mathematica
  Climatologia, meteorologia, geomagnetismus & astronomia
  Geographia, cartographia, orometria, geodesia, topographia & monographiae regionales
  Botanica
  Zoologia
  Agricultura, industria & statistica
  Historia & philosophia naturalis
  Scientiae & societatum historiae. Biographiae & necrologi
  Musea, instituta, congressus & expositiones
  Literatura, bibliographia & philologia scientifica
  Varia

---

Bevezetés

Amikor a magy. kir. Földtani Intézet könyvtárának ezen új szakcsoportok szerinti címjegyzéke készült, olyan irányító elveket követett a szerkesztő, amelyekkel a jegyzék forgatóját megismertetni lesz feladata az alábbi soroknak.

Egy a tudomány összes ismeretköreit felölelő könyvtár szakcsoportok szerint rendezett címjegyzéke a geologiai irodalmat csak egyetlen csoportban összefoglalva tartalmazhatja, a legjobb esetben csak még az ásványtant választva külön, mint amely tudománykör módszerei más elméleti tudománykörökéivel igen közel határosak. Egy szoros értelemben vett szakkönyvtár azonban, mint amilyen a magy. kir. Földtani Intézeté, természetszerűleg csak a geologiai szaktárgyakat érdeklő irodalom összegyűjtésére hivatott, minélfogva anyaga egyöntetűbb s egyúttal kimerítőbb lehet. De egy pillantás jelen címjegyzékünk csoportjaira meghazutolni látszik a mondottakat, mert a szépirodalmat kivéve alig van ismeretkör, amelynek szellemi termékei ne szerepelnének könyvtárunkban. Nem fogunk ezen csodálkozni, ha meggondoljuk, miszerint a geologia - azaz földtan - azon tudomány, amely a Föld egész tömegének anyagát és ennek minden külső és belső változását kutatja. Ilyen változást szenvedhet a Föld anyaga bármely természeti erőnyilvánulásra, de változást szenvedhet az embernek önkényes közreműködése folytán is, amiből az következik, hogy a geologiai tudomány éppen olyan joggal foglalkozik a földrengések vagy a meteorkövek vizsgálatával, mint akár a szélfútta éleskavicsokkal, akár a kőkorszakbeli ember durva kőszerszámaival, amelyektől azután a melosi Aphroditet csak egy lépés választja el.

Ezeket mérlegelve egyszerre elenyészik a fönnebbiekben használt "ismeretkör" fogalmának határa s a geologiai tudományt inkább egy folyammal hasonlíthatjuk össze, amely a legtávolabbi tudományágaknak, mint csermelyeknek, patakoknak és folyóknak összegezéséből növekszik nagygyá és hatalmassá.

Címjegyzékünk csoportjait azonban mégsem szerkeszthettem ilyen természetes sorrend szerint, mert ez csak a használhatóság rovására történhetett volna.

Amíg könyvtárunk kisebb terjedelmű volt, elegendőnek látszott kevés szakcsoportot felállítani; így az 1875-ben megjelent előzetes, valamint az 1884-, 1886- és 1889-ben megjelent címjegyzékekben, ill. I. & II-ik pótcímjegyzékekben csak öt szakcsoport van, a "Földtan", "Őslénytan", "Ásvány-kőzettan", "Vegyesek" és "Folyóiratok" címei alatt. Az 1892-iki III. pótcímjegyzékben az "Ásvány-kőzettan" után egy új "Chemia és balneológia" című szakcsoport következett, végül az 1897-iki IV. pótcímjegyzékben az idézett két szakcsoport közé a "Talajismeret" csoportja került. Jelenlegi könyvtári állományunk jóval több szakcsoportnak felállítását kívánta meg, amelyeknek megválogatásánál legajánlatosabbnak látszott a geologiai búvárlat módszerét fogadni el sorrend gyanánt, tehát nagyjában az oktatás és tanulás fokozatait követve, az általánosabbak után a részletesebbekre áttérni.

E helyen tartom helyénvalónak megemlíteni, hogy a csoportnevekben azért használtam a latin nyelvet, hogy azokat minden nemzet megérthesse - lévén ez a legállandóbb tudományos nyelv - s így könyvtárunk tartalma hazánk határain túl is ismeretessé lehessen.

...

Teljes tudatában annak, hogy minél részletezőbben készül egy szakok szerint rendezett címjegyzék, annál inkább távolodik a teljességtől, mégis vigasztalást találok egy jeles könyvbúvár szavaiban, aki egész életének fáradságos munkája után arra a meggyőződésre jutott, hogy "alius alio plus invenire potest." Ezen igazságot a címjegyzék forgatóinak is megszívlelésre ajánlom.

Budapesten, 1911. évi április havában.

László Gábor
dr. magy. kir. geologus.

---