Pálfy Móric
Magyarország arany-ezüst bányáinak geológiai viszonyai és termelési adatai
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
A) Fiatalabb aranyosezüst formáció
Magyarország harmadkori erupciós kőzetei
I. Az erdélyi Érchegység aranybányászata
a) Andezitekkel és dacitokkal kapcsolatos bányák
1. Rudai 12 Apostol bányatársulat bányái Brád környékén
2. Nagyági bánya
3. Felsőkajaneli bánya
4. Vulkoj-korábiai bányászat
5. Aráma-bánya
6. Felhagyott és kisebb bányák
b) Rioliterupciókkal kapcsolatos bányák
1. Verespataki bányászat
2. Boiczai bányászat
3. Bucsumi Konkordia-bánya
II. Nagybánya környékének aranybányászata
a) Andezitekkel kapcsolatos bányák
1. Nagybánya: Veresvízi bánya
2. Kapnikbányai bányászat
3. Erzsébetbányai (Oláhláposbányai) bányászat
4. Kisbányai bányászat
5. Láposbányai bányászat
6. Misztbányai bányászat
7. Ilobabányai bányászat
b) Riolitokkal kapcsolatos bányák
1. Felsőbányai bányászat
2. Nagybánya: Kereszthegyi bánya
3. Borpataki Lipót- és Miksabánya
4. Szent-Mihály-, Sárga- és Máriahilf-bányák
III. A Magyar Érchegység aranyosezüst bányászata
1. Selmeczbányai bányászat
2. Körmöczbányai bányászat
B) Idősebb aranyosezüst formáció
1. Magurkai antimonaranybánya
2. Aranyidai aranyosezüst bányászat
C) Csonka Magyarország aranyosezüst előfordulásai
1. Recski m. kir. Ércbánya
2. Telkibányai felhagyott bányák
D) Mosóarany-területek
1. Felső- (Oláh-) piáni aranymosó-terület
2. Dunántúli aranymosások
Összefoglalás
Magyarország arany- és ezüsttermelése 1867-től 1917-ig
Bevezetés
A magyarországi arany és aranyos ezüst előfordulások túlnyomó részben a harmadkori erupciós kőzetekhez vannak kötve, tehát az ú. n. fiatalabb arany-ezüst formációhoz tartoznak.
A régibb arany-ezüst érctelepekhez számítandó arany előfordulást szintén ismerünk az ország területén, azonban csakis Magurkán és Aranyidán a bányászat tárgya. Ilyen telepekből kell származtatni a kristályos palák hordalékában előforduló mosóaranyat is; ezeket a telepeket azonban az ország területén sehol sem ismerjük.