Diriczi Tibor
Trón és oltár
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
Babilon
A gyülekezet és a világ
Trón és oltár szövetsége
A katolicizmus
Az állam és az egyház viszonya a reformáció után
Egy gyülekezet történelme az állammal kapcsolatban
A "Szent Korona"
Az Új Egyházügyi Törvény
Új Világrend
Záró gondolatok
Bevezetés
A közelmúltban a magyar országgyűlés egy új alkotmányt (alaptörvényt) fogadott el, melynek része a Nemzeti Hitvallás. Ehhez a tényhez tartozik az, hogy az állam a korábban egyházként működő felekezetek közül kiválasztott tizennégyet, melyeknek minden kérvényezés nélkül megadta az egyházi státuszt is. A többi felekezetnek kérvényeznie kellett egy több ízben megváltozott törvény és törvényerejű rendelet feltételei szerint. Így a második körben újabb egyházakat fogadtak el.
Azzal kapcsolatban sok kérdés merült fel, hogy erre miért volt szükség, milyen előnyökkel vagy hátrányokkal jár, valójában mi van a háttérben, milyen következményei lesznek vagy lehetnek később.
Természetesen ebben a könyvben mindezekre a kérdésekre nem fogunk kimerítő választ adni. De egy elgondolkoztató kérdést mégis szeretnénk feltenni: Mi lehet az oka annak, hogy egy istentagadó, kommunista országban elismert felekezetként működő egyháznak egy immáron demokratikus keresztyén államban ismét kérvényeznie kellett egyházi státuszát? Valóban csak a bizniszegyházakat akarták kiszűrni, vagy más, sokkal mélyebb okai is vannak ennek?
Hogy ezt a kérdést egy kicsit jobban megérthessük, ismerni kell a bibliai és egyháztörténelmi hátteret.
Ez a könyv különböző oldalakról közelíti meg ezt a kérdést. Szó lesz benne a történelmen végigvonuló Babilon szellemiségéről, a gyülekezet és a világ egymáshoz való viszonyáról, az őskeresztyén gyülekezetben bekövetkezett óriási változásról, annak eredményéről, az egész történelemben és politikai életben nagy szerepet játszó Római Katolikus Egyházról. Olvashatunk benne a protestáns gyülekezeteknek az állammal való kapcsolatáról és annak következményeiről.
Ebből a szempontból vizsgálunk meg egy gyülekezetnek történetét (történelmét), hogy miként alakult az elmúlt közel kétszáz éven keresztül.
Majd rátérünk könyvünk megírásának céljára, tudniillik hogy mit takar az új vallásügyi törvény, milyen nyilatkozatot kellett aláírni ahhoz, hogy a gyülekezetek elismert egyházak legyenek, és hogy milyen kötelezettségvállalással jár ez együtt. Ehhez meg kell ismernünk, hogy milyen szellemiségre épül fel az új magyar alkotmány, mit takar a Szent Korona fogalma.
Végül, de nem utolsó sorban egy fejezetben foglalkozunk az Új Világrenddel, egy eljövendő, mindent ellenőrzése alá vonó világuralkodó birodalmával. Szemünk előtt kezd kibontakozni az, amit Dániel és János, a Jelenések írója látott egy rettenetes fenevad képében. Ami évtizedekkel korábban elképzelhetetlen volt, mára mindenki által megtapasztalható valósággá kezd válni: az élet minden területét behálózza, és ellenőrzése alá vonja az egész világot. Ebből nem maradhatnak ki az egyházak sem. Itt kapcsolódik össze az Új Világrend kérdése és könyvünk alapgondolata, az egyházak állami elismerése. Itt kezd körvonalazódni, hogy mi a célja a mostani folyamatoknak.
Ez a Bibliát olvasó ember számára nem meglepő, hanem sokkal inkább örömteli várakozással eltöltő jelenség, mely mutatja számára azt, hogy Jézus Krisztus visszajövetele közel van.
Mikor Ő a visszajöveteléről beszélt, akkor óvva intette az Övéit egy azt megelőző félrevezetéstől. Ez a félrevezetés a legmegbízhatóbbnak tűnő helyről kell, hogy jöjjön. Olyantól, aki a szoros utat hirdeti, aki a régi alapokon való megmaradásról beszél.
Mindegy, honnan jön, úgyis félrevezet minket - hacsak nem egyedül Jézus Krisztusra, az egyedüli igaz alapra építkezünk. Ő azt mondja, hogy ha látjuk ezeket a jeleket, akkor hagyjuk veszni földi értékeinket. Emlékezzetek meg Lót feleségéről!
Olvassuk el a könyvet, és az utolsó oldalakon térjünk vissza ehhez a gondolathoz.