Dolgozatomban a "hatás" szó a szokottnál tágabb értelmű. Orosz íróknak, vagy irodalmi termékeknek "hatásáról" nemcsak olyan értelemben beszélek, hogy magyar írókat új, többé-kevésbbé eredeti művek alkotására ihletnek, hanem a "hatás" fogalmi körébe tartozónak veszek minden olyan tényt vagy esetet, mely azt bizonyítja, hogy valamelyik orosz író egyénisége, emberi vagy költői szerepe, főleg pedig ez vagy az a munkája nálunk sem maradt "hatástalan", munkáját nem hiába fordították le nyelvünkre, szűkebb vagy tágabb körben elérte célját, betöltötte hivatását. Az írói népszerűség sem egyéb, mint az olvasóközönségre tett hatás.

A hatásnak erre az utóbbi fajtájára vonatkozólag nem a közvetlen híradások, vagy éppen a könyvkelendőség statisztikai adatai a legérdekesebbek, hanem a más írók műveiben található nyilatkozatok, elejtett megjegyzések, szándékos vagy akaratlan vallomások. Akárhány olyan regény van, melyekben a szerzőnek egy zárójelbe tett mondata, vagy egy egészen mellékes regényalak szájába adott megjegyzése korrajzi vagy szellemtörténeti szempontból az egész munkának legérdekesebb, esetleg legfontosabb része.

Efféle apró "dokumentumok" is helyet kapnak dolgozatomban, ha általánosabb érvényű következtetést lehet belőlük vonni valamelyik orosz irodalmi termék vagy jelenség magyarországi szerepére, ismert voltára, hatására. A kritikusok eddigi megállapításait is figyelembe veszem, gyakran az apró könyvismertető cikkekből is idézek, nem azért, mintha azt hinném, hogy ezek mind egyenlő értékűek, hanem azért, mert bármelyik kritikai megjegyzés, a legapróbb is, ha egyszer nyomtatásban megjelent, akár helyes, akár helytelen mivoltánál fogva szerephez juthat az igazság további keresésében.

Az orosz irodalmi hatások kérdése nálunk még tisztázatlan. Egyelőre az anyaggyűjtés munkája volna sürgős. Dolgozatom is csupán az anyaggyűjtő munkának egy mozzanata. Ezért szerkezete és tárgyalásmódja elkerülhetetlenül mozaikszerű.