A pszicho-thriller Kelet-Magyarországnak egy városában, napjainkban játszódik. Még a 2013. nyár eleji árvízről, a Duna veszélyes megáradásáról is olvashatunk, s a szereplőkkel Debrecen nevezetes helyeit is bejárhatjuk. A 2013-2014-es közéleti események is felvillannak a műben, viszont a legrészletesebben az 1950-es évekről, a magyar Gulágról értesülhetünk, arról a tizenkét hortobágyi kényszermunkatáborról, ahová tömegével és önkényesen, ítélet és minden indok nélkül, közigazgatási határozattal hurcolták el az áldozatokat. A csecsemőtől az aggastyánig. De beletekinthetünk a szovjet Gulág szörnyűségeibe is. Ezek a történelmi tények és emlékek a szereplőkön keresztül ma is elevenen ható eseménnyé válnak.

A regény történetét egyetlen mondatba így lehetne sűríteni: a hortobágyi kényszermunkatábort és a szovjet Gulágot megjárt Faragó János lelke kísért egy fiatal lányt, aki szörnyű megpróbáltatások, szenvedések árán végül megtudja, miért is zaklatja, bántja az itt ragadt lélek.

A regény műfaját a klasszikus mitikus műfajjal rokoníthatnánk, amely valós történelmi tényeket ötvöz fiktív, fantasy elemekkel. Ezzel a műfaji színességgel erősíti az írónő a valós történelmi háttér befogadását és megőrzését az utókor számára, valamint segíti a megélt történelmi traumák feldolgozását a jelenben. A mű emléket állít a hortobágyi kényszermunkatábor áldozatainak, s tisztelgés Szent II. János Pál pápa emlékének is.