Bolondos játékot játszik velünk a világegyetem. Úgy tesz, mintha végtelen üresség venne körül bennünket.

A világűr!

Odakint már értelmét veszti a fent és a lent... a meddig és a mióta!? Csak lebegünk "valami" közepén. Akármerre tekintünk, a "mélybe", az atomoknál is kisebb kvantumok világába vagy a "magasba", a végtelen űrbe... ahol örökké forgó csillagködök építik fel a létezés színpadát. Üresség "fent", üresség "lent", mélyen, bennünk is, hiszen minket alkotó atomjaink térfogatának 99,99%-a "üres" tér!

Vagy mégsem "üres"?

Pedig nagyon is beszédes a pozíciónk! A parányok és a gigantikus távolságok között... középen! Rátekintésünk van mindkét "irányra"!

De miért?! Nem... nem a testünknek, hanem a tudatunknak! A tudatunk raktározza el mindkét irány objektumait...

Hogy miért teszi ezt a tudat?!

Talán ennek a könyvnek az elolvasását követően felsejlik majd egonkban valami olyasféle ismeret, amelyet nem spiritualitás, hanem a tudomány kódrendszerében olvasható realitás épít fel. Mégpedig végtelen pontossággal és tudatossággal. A könyv végig fenntart az olvasóban egy izgalmasan vibráló feszültséget. Közben napokat is eltöprenghetünk egy-egy bekezdésének tartalmán.

Egy bizonyos: Másképpen fogunk gondolkodni, mikor majd becsukjuk az utolsó lapot... Hogy miről?

Mindenről!