---

Tartalom

Előszó
Általános elvek és definíciók
Litosztratigráfiai egységek (lithostratigraphic units)
Biosztratigráfiai egységek (biostratigraphic units)
Kronosztratigráfiai egységek (chronostratigraphic units)
Általános javaslatok a sztratigráfiai tevékenységhez
A fontosabb fogalmak jegyzéke

---

Előszó

A rétegtan tudományának művelői, az úttörők alapvető munkássága óta kitartóan törekednek arra, hogy kutatási eredményeiket nemzetközileg egységes rendszerré fejlesszék és a legfontosabb fogalmak egyértelmű használatát kialakítsák. A rétegtan születése óta eltelt két évszázad alatt tudománytörténeti korszakok követték egymást a rétegtani osztályozás alapvető nézőpontjainak megváltozása szerint.

A XVIII. sz. végén Werner Gottlob Ábrahám elsőként foglalta rendszerbe a bányászati gyakorlat évszázados litosztratigráfiai tapasztalatait. Néhány évtizeddel később William Smith a biosztratigráfia fejlődésének vetette meg az alapjait. A földtani térképezés gyors elterjedése serkentőleg hatott a rétegtani osztályozás és nevezéktan fejlődésére; a széles körű egységesítés legfontosabb fórumai pedig a nemzetközi geológiai kongresszusok lettek. Már az 1878. évi párizsi I. Nemzetközi Geológiai Kongresszus programjába vette a rétegtani osztályozás és nevezéktan egységesítését és ezen a téren az 1881. évi bolognai II. Nemzetközi Geológiai Kongresszus (a magyar geológusok aktív részvételével) már jelentős eredményeket ért el. A litosztratigráfiai, majd az életfejlődési alapon kidolgozott kronosztratigráfiai és végül a kettős rétegtani nevezéktan korszakos egymásra-következése hazai földtani térképeink jelkulcsaiban is nyomon követhető.

A rétegtan nemzetközileg sok tekintetben eltérő fejlődése, ill. a rétegtani osztályozás és nevezéktan divergáló gyakorlati alkalmazása az egységesítési törekvések újabb és újabb hullámait váltotta ki. Legutóbb a második világháború fizikai és szellemi romhalmazaiból újjáéledő tudományos élet talaján sarjadt ki egy nagyszabású összehangoló tevékenység. Az 1952. évi algíri XVIII. Nemzetközi Geológiai Kongresszuson, a Nemzetközi Rétegtani Bizottság Rétegtani Terminológiai Albizottságának létrehozásával kezdődött el ez a folyamat. A Terminológiai Albizottság 1954-ben egy általános felhívást tett közzé közreműködők megnyerése érdekében. Az első lépés arra irányult, hogy felkutassák a világszerte alkalmazott általános rétegtani elveket és definíciókat annak érdekében, hogy megállapíthassák, milyen mértékig érhető el ennek alapján általános megegyezés. Kérdőívek szétküldése és a kapott válaszok feldolgozása, ill. megvitatása (Mexikó 1956, Koppenhága 1960) alkották a munka gerincét. A munka első szakasza a tapasztalatok és következtetések első publikálásával zárult (XXI. Nemzetközi Geológiai Kongresszus Koppenhága 1960, publikáció 1961). A jelentés cime: "A rétegtani rendszerezés és terminológia alapelvei". Az 1960-1969 közötti időszakban számos kiegészítő nemzeti és regionális rétegtani "Codex" jelent meg és a Rétegtani Osztályozás nevet felvett bizottság ebben az időszakban 20 köriratot bocsátott ki, majd 1964-ben egy újabb összefoglalást publikált: "Földtani rendszerek meghatározása" címen. Végül a XXIV. Nemzetközi Geológiai Kongresszus (Montreal 1970) alkalmával közreadták a nemzetközi útmutató első fejezetét: "Előzetes jelentés a litosztratigráfiai egységekről". Ezt követték 1970-71-ben a sztratotípusokkal, a biosztratigráfiai egységekkel és a kronosztratigráfiai egységekkel foglalkozó fejezetek, végül a "bevezetés és összegezés" c. fejezet előpublikációja. Jelenleg csak a "magyarázó szótár", valamint a "bibliográfia és index" c. fejezetek publikálása van hátra. E hatalmas arányú munkát Hollis D. Hedberg, a Princeton-i egyetem professzora, a Nemzetközi Rétegtani Osztályozási Albizottság elnöke irányította.

Az elmúlt néhány évtizedben a magyarországi rétegtan fejlődésére elsősorban Vadász Elemér professzor munkássága nyomta rá a bélyegét. Biosztratigráfiai vizsgálatokon nevelkedett, és összefoglaló nagy munkáiban, valamint az egyetemi oktatásban alapvetően kronosztratigráfiai törekvéseket valósított meg. Ebben a szellemben készült Magyarország Földtana (1953-1960) és a Rétegtani Lexikon magyarországi kötetének első kiadása (1956).

A Földtani Intézet 1959. és 1969. évi nemzetközi rétegtani rendezvényei, valamint a külföldi nemzetközi rétegtani rendezvényeken való részvételünk hozott közel bennünket a rétegtan modern képviselőihez. Az 1959. évi Budapesti Nemzetközi Mezozóos Konferencia sikere biztosította például két kongresszusi cikluson keresztül számunkra a Mediterrán Mezozóos Bizottság elnöki tisztségét 1960-tól 1968-ig (Koppenhága 1960, New Delhi 1964, Prága 1968).

A Magyarhoni Földtani Társulat Őslénytani Rétegtani Szakosztálya 1971. április 22-23-án "A rétegtani korreláció és osztályozás módszerei" címen szervezett nagy érdeklődéssel kísért vitaülést. 1972-73-ban elkészült a "Lexique Stratigrafique. Hongrie" II. kiadása. 1973. február 15-én megalakult a Magyar Rétegtani Bizottság, amely bejelentette közreműködését a Nemzetközi Rétegtani Bizottságban.

...

A Bizottság szeretné elérni, hogy szervezeti és személyi adottságai ne váljanak terméketlen keretekké, hanem a felelős aktivitásnak teret biztosító, a modern rétegtani osztályozásért és nevezéktanért, rétegtani egységeink korszerű definiálásáért tenni és egyetérteni akarók fóruma maradjon. A Bizottság aktivistáinak alapvető kötelessége, hogy az ülésekre meghívják az adott tárgykörben dolgozó elvi és gyakorlati munkát végző szakemberek teljes körét.

A Magyar Rétegtani Bizottság időszerű feladatai:

1. Rétegtani egységeink korszerű vizsgálatának elősegítése, hazai és nemzetközi egyeztetése.

2. Magyar nyelvű, hazai rétegtani lexikon szerkesztése és közreadása.

3. Konzultációk és állásfoglalások időszerű elméleti és gyakorlati rétegtani kérdésekben.

Budapest, 1975. január 10.
Dr. Fülöp József

---