---

Tartalom

I. A térkép és kútkataszter felvétele
II. A talajvízszín ingadozása
III. A talajvíztérkép szerkesztési módja
IV. A talajvíz-viszonyok részletes táji leírása
1. A Duna-Tisza köze
2. Az északi hegyperem és annak előtere
3. A Tiszántúl északi része
4. A Tiszántúl közepe
5. A Tiszántúl déli része
V. Áttekintés a felszínalatti vizekről
Irodalom

---

Előszó

Az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság nagymértékben megnövekedett vízigényeinek kielégítése az utóbbi évtizedben a vízgazdálkodásra hazánkban, de világviszonylatban is egyre nagyobb feladatot ró. Fokozza a nehézséget a felszíni vizek mind nagyobb mértékű elszennyeződése is. A feltárt felszínalatti és felszíni vizek sok helyen már nem elégítik ki a vízigényeket. Vízimérnökök, hidrológusok és geológusok a tudomány és a gyakorlat fegyvereivel folytatják a harcot korunk példátlan ütemű gazdasági fejlődéséhez szükséges víz biztosításáért.

Felszíni vízkészleteink - azok összességét tekintve - a távlati vízigényeket is bőségesen fedeznék, kedvezőtlen területi és időbeli eloszlásuk azonban határt szab felhasználásuk lehetőségének. Ezért kerül mindinkább a tervszerű, átfogó vízgazdálkodás előterébe a víztározás, ami csökkenti a természetes vízhozamok ingadozását és elősegíti összehangolásukat a vízigényekkel. Emellett minden más vízforrást, így a felszínalatti vízkészleteket is, mind nagyobb mértékben kell felhasználni a növekvő vízigények kielégítésére. Ezért nagyjelentőségű nemcsak a vízföldtani kutatás, hanem a gyakorlati vízgazdálkodás szempontjából is a felszínalatti vizek részletesebb megismerése. E kutatások nyomán a felszínalatti víztartók eddig kevéssé ismert világa bontakozik ki előttünk, újabb lehetőségeket teremtve az ipar, a mezőgazdaság és a lakótelepek vízellátása számára. A felszínalatti vizek közül a talajvizek elhelyezkedésének, mennyiségi és minőségi viszonyainak, mozgástörvényszerűségeinek megismerése különös jelentőségű, elsősorban a mezőgazdaság szempontjából, főképpen az alföldi területeken.

"Az Alföld talajvíztérképe", a közel 800.000 talajvízkút feldolgozásával készült összeállítás, a víztartók földtani jellemzése mellett a talajvíznek a felszíntől számított mélységére, minőségére, a vízszintingadozásokra és a talajvízszint abszolút helyzetére ad tájékoztatást. A térkép és az adatok nemcsak a földtani és hidrogeológiai tudományos megismerést szolgálják, hanem egyben a Nagy-Alföld talajvíz viszonyainak részletes gyakorlati tájleírásával és elemzésével a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének, a vízrendezésnek, a vízhasznosításnak és az általános területrendezésnek, de konkrét építési feladatok megoldásának is fontos alapdokumentumai.

További kutatásnak kell választ adnia azokra a mennyiségi összefüggésekre, melyek egyfelől a talajvízszint ingadozásai, másfelől a helyi csapadék- és hőmérsékleti viszonyok, a rétegvizek, a felszíni vizek, illetőleg a talajvízáramlás között fennállanak. Főként a vízgazdálkodási kutatás feladata a dinamikus vízháztartási viszonyok, továbbá gazdasági és műszaki mérlegelések alapján a hasznosítható talajvízkészlet megállapítása.

A munka időszerűségét és sokoldalú hasznosítási lehetőségeit mutatja az aktív támogatás az Országos Földtani Főigazgatóság, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Építési Minisztérium részéről, amely a M. Áll. Földtani Intézet jelen kiadványának kidolgozása és kiadásának előkészítése során megnyilvánul.

Budapest, 1961. december hó.

Dégen Imre

az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője

---