---

Tartalom

Előszó

Ausztroalpi nagyszerkezeti egységek
Fertőmenti nagyszerkezeti egység
  Soproni Kristályospala összlet
    Soproni Csillámpala formáció
    Soproni Gneisz formáció
  Fertőrákosi Metamorfit összlet
    Fertőrákosi Amfibolitpala formáció
    Fertőrákosi Csillámpala formáció
  Kisalföldi mezometamorf képződmények
    Csillámpala
    Gneisz
Rábamenti nagyszerkezeti egység
  Rábamenti Metamorfit összlet
    Szentgotthárdi Fillit formáció
    Nemeskoltai Homokkőpala formáció
    Sótonyi Metavulkanit formáció
    Mihályi Fillit formáció
    Büki Dolomit formáció
Középhegységi nagyszerkezeti egység
Dunántúli-középhegység
  Balatoni Fillit formációcsoport
    Balatonfőkajári Kvarcfillit formáció
    Szárhegyi acritarchás aleurolitpala
    Lovasi Aleurolitpala formáció
    Alsóőrsi Metariolit
    Litéri Metabazalt
    Révfülöpi Aleurolitpala formáció
    Révfülöpi Metaandezit
    Téti Aleurolitpala formáció
  Devon mészkő formációcsoport
    Kékkúti Mészkő formáció
    Úrhidai Mészkő formáció
    Székesfehérvári felsődevon
    Polgárdi Mészkő formáció
  Karbon formációk
    Szabadbattyáni Agyagpala formáció
    Fülei Konglomerátum formáció
  A Balaton-vonal menti granitoid intrúziók
    Velencei Gránit
    Dinnyési Granodiorit
    Gelsei Kvarcdiorit (tonalit)
  Alsóperm szubszekvens vulkánit
    Kékkúti Dácit
  Felsőperm formációk
    Balatonfelvidéki Vöröshomokkő formáció
    Tabajdi Evaporit formáció
    Dinnyési Dolomit formáció
  Igali szerkezeti öv
    Bizonytalanul paleozoikumba sorolt képződmények
  Közép-magyarországi alsó- és középsőperm
    Alsóperm Košna formáció
    Középsőperm dolomit
    Alsóperm a Karád Kar-1 és Kar-2 jelű fúrásban
  Közép-magyarországi felsőperm
    Felsőperm dolomit a Tab-1 jelű fúrásban
    Felsőperm medencealjzat Sári és Bugyi környékén
Kárpáti (Vepor) szerkezeti egység
  Ipolymenti Kristályospala összlet

Mutatók
  Ábrajegyzék
  Fotótáblák
  Színes mellékletek
  Táblázatok
  Folyóiratok címének rövidítése

---

Előszó

Hosszú előkészítés, anyaggyűjtés és feldolgozás, valamint néhány előzetesen megválaszolni kívánt kérdés feldolgozása után végre sor kerülhet Magyarország geológiája "Paleozoikum I", majd ezt követően a "Paleozoikum II - prekambrium?" kötet közreadására. Sok fehér foltot tartalmazó, nehezen kezelhető témaköre ez a hazai regionális földtannak. Számos kérdést kellett munkatársak bevonásával menet közben megoldani. Ezeknek a munkáknak a túlnyomó része az elmúlt években publikálásra is került. Nélkülük nem lehetett volna korszerű képet alkotni ezekről a többnyire rosszul feltárt és nagyrészt csak speciális módszerekkel tanulmányozható képződményekről. Néhány összlet, ill. formáció ugyanakkor, mint a Soproni Kristályospala összlet, a Velencei Gránit, a Balatonfelvidéki Vöröshomokkő, a déldunántúli perm, valamint a Bükk hegységi karbon és perm időszaki képződmények hosszabb idő óta beható vizsgálatok tárgyát képezték és megismerésük jelentősen előrehaladt.

A paleozóos képződmények tárgyalása megismerésük történetének áttekintésével kezdődik. Ezután a rétegtani egységek elterjedésének, településének és tagolásának ismertetésére kerül sor. Alapvető fejezet a litosztratigráfiai egységek ásvány-kőzettani, geokémiai, őslénytani és szerkezetföldtani kifejlődésnek jellemzése. Ezt követi a bio- és kronosztratigráfiai értékelés. Mindezek együttesen alapozzák meg a keletkezési és a fejlődéstörténeti viszonyokról kifejtett állásfoglalást.

Kiemelkedő fontosságú szempontként kezeltem a földtani tények pontos számbavételét, közülük típusok kiválasztását és ezek megfelelő arányú együttes szerepeltetését a belőlük levont következtetésekkel, földtani magyarázatokkal. Mindenekelőtt a jól feltárt és korszerűen megvizsgált, hivatkozási alapként, sztratotípusként felhasználható felszíni feltárások bemutatására törekedtem, amelyekhez mindenki könnyen hozzáférhet; ellenőrizheti a közölteket és újabb vizsgálatokat végezhet. De hasonló célt szolgálnak a folyamatos magfúrással mélyített és megőrzött mintaanyaggal is rendelkező földtani alapfúrások szelvényei, illetve vizsgálati adataik diagramjai. A földtanban csak ezek segítségével lehetséges megbízható viszonyítás, ezekkel és ezeken mérhető le pontosan a földtani ismeretek fejlődése, ezekre alapozhatok megnyugtatóan a földtani elméletek, illetve magyarázatok.

Szeretem a rajzi ábrázolást (a térkép-, a metszet-, a szelvény- és a diagramszerkesztést) és a jó fényképeket. Sokkal pontosabb és tömörebb, több élményt nyújtó információközlést tesznek lehetővé mint a leírás.

A "Magyarország geológiája" szintézis elkészítésének indítékait és a szerkesztés irányelveit a "Bevezetés Magyarország geológiájába" c. könyv tartalmazza nagyobb részletességgel. Jelen munka az "Ásványi nyersanyagok története. Magyarországon" és a "Bevezetés Magyarország geológiájába" című könyvek szerves folytatása.

Budapest, 1989. december 31.
Fülöp József

---