---

Tartalom

BEVEZETÉS

I. A HADSEREG ÉLETÉT BEFOLYÁSOLÓ FONTOSABB POLITIKAI TÉNYEZŐK A 80-AS ÉVEK ELEJÉTŐL 1992-IG
II. A MAGYAR HADERŐ RÖVID TÖRTÉNETE 1945-1992
III. A HADERŐRE VONATKOZÓ FONTOSABB TÖRVÉNYEK A NEMZETI KEREKASZTAL- (NKA) TÁRGYALÁSOKIG

IV. A PÁRTOK HADERŐVEL KAPCSOLATOS PROGRAMJAI
A Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) programja
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) programja
A Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) programja
A Magyar Demokrata Fórum (MDF) programja
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) választási programja
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) programja
Más pártok

V. AZ ELLENZÉK ÉS A HATALOM TÁRGYALÁSAI A HADERŐVEL ÉS A VONATKOZÓ KÉRDÉSEKKEL KAPCSOLATBAN
Ellenzéki Kerekasztal (EKA) - Nemzeti Kerekasztal (NKA)
A szeptember 18-a utáni tárgyalások

VI. TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK AZ NKA-TÁRGYALÁSOK UTÁN
A honvédelmi jogszabályok változása az Antall-kormány megalakulásáig
Az Alkotmány módosítása 1992-ig
A Honvédelmi törvény módosítása az Alkotmány átírását követően

VII. Védelmi koncepció - Honvédelmi alapelvek
Szovjet vágyálmok
Az önálló védelmi doktrína kidolgozása

VIII. AZ MN ÉS AZ MH HELYE AZ ÚJ ÁLLAMI STRUKTÚRÁBAN
Köztársasági Elnök, Katonai Iroda
Törvényhozás - Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága
A bíráskodás
A végrehajtó hatalom - a Honvédelmi Bizottság és az MT Védelmi Iroda
A végrehajtó hatalom - a HM szervezete
Az átalakítás kezdete
Átalakítás Für Lajos minisztersége idején
Végrehajtó hatalom - a HM és más minisztériumok

IX. AZ MH KÖZPONTI SZERVEI
A Magyar Néphadsereg Parancsnoksága - Magyar Honvédség Parancsnoksága struktúrája
Katonai Tanács
MH Vezetői Tanács
Az MH Tudományos Tanácsa
Az MHP szervezete 1991-ig
Az MHP szervezeti átalakítása 1991/1992 fordulóján
Az MHP gazdálkodása
A katonai elhárítás és hírszerzés
Katonai Biztonsági Hivatal
Katonai Felderítő Hivatal

X. A MAGYAR HONVÉDSÉG SZERVEZETE ÉS DISZLOKÁCIÓJA
RUBIN
BAKONY-II
A BAKONY-II folytatása
GERECSE-I
GERECSE-II
GERECSE-III
Koncepciók a GERECSE-III után
GAMM A-I
GAMM A-II/1.
GAMM A-II/2.

ÖSSZEGZÉS

MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet: HM-MN struktúrája, 1987
2. sz. melléklet: RUBIN-hadrend
3. sz. melléklet: BAKONY-II-hadrend
4. sz. melléklet: Bakony-II. módosítások 1988. június 1. - augusztus 31.
5. sz. melléklet: GERECSE -I. 1990. január 10.
6. sz. melléklet: MNP részletes szervezete, 1990 eleje
7. sz. melléklet: A Katonai Felderítő Hivatal (KFH) szervezete a Gerecse II-vel összefüggésben. Béke-Mozgósítási, 1990. július 20.
8. sz. melléklet: Lényegesebb parancsnokságok stb. szervezetei a Gerecse II-vel összefüggésben
9. sz. melléklet: Gerecse-II. 1990. szeptember 10.
10. sz. melléklet: A Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) béke és M szervezete 1990 végén és 1991 elején
11. sz. melléklet: Egyes magasabbegységek szervezete 1991. február 5. és július 25.
12. sz. melléklet: Az MHP szervezete 1991. december 11.
13. sz. melléklet: Gamma-I. 1991. december 9-től.
14. sz. melléklet A KBH szervezete, 1992. január 13.
15. sz. melléklet: Egyes magasabbegységek szervezete 1992 elején
16. sz. melléklet: Gamma II/1., 1992. február 1. - július 31.
17. sz. melléklet: Gamma II/2., 1992. szeptember 1. - 1993. január 31.
18. sz. melléklet MHP béke és mozgósítási (B-M) szervezete 1992. október 6.

BIBLIOGRÁFIA
RÖVIDÍTÉSEK ÉS MOZAIKSZÓK JEGYZÉKE
NÉVMUTATÓ
HELYMUTATÓ

---

Fülszöveg

A magyar történelem egyik legeseménydúsabb időszaka volt az 1987 és 1992 közötti korszak. Mindez a magyar haderőnél is erőteljesen érződött. Az ország '70-es években kezdődő eladósodása a következő évtizedben éreztette igazán a hatását, amikor a felvett és eltékozolt hitelek törlesztése egyre nagyobb terhet rótt egy egyre rosszabbul működő gazdaságra. Az enyhülő politikai légkörben kézenfekvő volt, hogy a hadseregben jelentős megszorításokat hajtsanak végre. A '80-as évtized végére azonban a környező országokban zajló nemzetiségi, társadalmi és gazdasági feszültségek nem tették lehetővé a haderő nagyobb mértékű leépítését, hiszen ezek az államok a magyarénál jelentősebb hadsereggel rendelkeztek. A legstabilabbnak számító Ausztria volt az egyedüli, ahol a katonaság létszáma és fegyverzetének ereje alacsonyabb, illetve gyengébb volt a hazánkénál. Ugyanakkor a legproblémásabbnak számító Szovjetunió és Jugoszlávia erőfölénye nyomasztó volt. A gazdasági helyzetből és a szomszédos államok fenyegetettségérzéséből adódóan felfegyverkezésre gondolni sem lehetett, így a diplomáciai kapcsolatok erősítése, ezzel összhangban új és önálló nemzeti biztonságpolitika kidolgozása vált szükségessé. A Varsói Szerződés kezdeti átalakulása miatt ugyanakkor fennállt annak a veszélye, hogy Magyarország "légüres térben" találja magát. Így a korábban gyűlölt szervezetből történő kilépés kezdetben sokakban ambivalens érzéseket ébresztett.

---