---

Tartalom

I. A magyar liturgiatörténet körébe vágó bejegyzések
  1. A szentmisére vonatkozó bejegyzések
  2. Az egyházi évről szóló bejegyzések
  3. A szentségek és szentelmények liturgiájába tartozó bejegyzések
  4. Kézírásos propriumok
  5. Magán-imádságok
II. Az egyházzenére vonatkozó bejegyzések
  1. A kórus énekét irányító feljegyzések
  2. Liturgikus lectiók éneklési módja
  3. Antifónák, himnuszok
  4. Az intonálások hangjegyei
  5. Szóló-énekek bejegyzései
III. Nemzeti nyelvű bejegyzések
  1. Magyarnyelvű bejegyzések
  2. Idegen nyelvű bejegyzések
IV. Történeti följegyzések
V. Meteorológiai följegyzések
VI. A földolgozott liturgikus nyomtatványok jegyzéke és leírása
  1-117. szám. Missalék jegyzéke
  118-141. szám. Egyéb liturgikus nyomtatványok jegyzéke

---

Előszó

Régi könyvekben sokszor találhatók kézzel beírt jegyzetek; ezek rendszerint a tulajdonos ex-librisei, esetleg egy-két családi jellegű följegyzés. Meg esetleg a könyv szövegéhez írt glosszák; kevés kivétellel legtöbb esetben nem nagy jelentőségű dolgok. Másképen áll azonban a dolog nyomtatott régi liturgikus könyveinkkel, amelyek még a római liturgia behozatala előtt hazánkban használatosak voltak, tehát az 1630-iki Pázmány által összehívott nemzeti zsinat előtt. Ezek a nyomtatott könyvek nemcsak a tulajdonos pap, vagy egyház nevét örökítik meg igen sok esetben, hanem sok fontos más bejegyzést is tartalmaznak a XV-XVI. századból. Igazolják azt a tételt, amelyet nem hangoztathatunk eléggé: hogy a magyar liturgiatörténeti kutatás mennyire adósa a magyarságtudománynak, mennyi érdekes és fontos adattal világít rá magyar multunkra, melynek szerves része, és a magyar lelkületre, vallásos népéletre.

A mohácsi vész előtti magyarság magas európai kultúrájára éles fényt vet az a körülmény, hogy milyen tömegben jelentek meg liturgikus nyomtatványai. Bármely nemzet akármelyik egyházmegyéjének termelésével összehasonlítva, a legelső helyen állók közé jogunk tartozni. Harmincnégy év alatt, 1484-1518 között tizenkilenc kiadást ért meg az esztergomi főegyházmegye misekönyve: a Missale secundum chorum almae ecclesiae Strigoniensis; kiadásainak külső formája, fametszetei, nyomdászai a legkiválóbb külföldi mestereknél rendeltettek meg. Hetven év alatt a Breviarium Strigoniense (1480-1558) tizenhárom kiadást ért meg; az esztergomi agendák és ordinárius-könyvek pedig egy évszázad alatt tizenkettőt. (1496-1596.) Ha nem következik be a magyar középkori birodalom gyászos összeomlása Mohács után, ez a liturgikus könyvkultúra természetesen folytatódott volna. Misekönyvet az esztergomi mellett még a zágrábi s a pécsi egyházmegye adott ki; breviáriumot és ordináriust az egri. Hogy mekkora kultúrfokot jelent aránylag rövid idő alatt ennyi nyomtatott liturgikus könyv, mint amennyi nálunk megjelent, mutatja a XVI. század közepéről az augsburgi egyházmegye vikáriusának panasza: még 1556-ban is a papok és a hívek nehezen szereztek meg nyomtatott liturgikus könyveket, mert azt tartották, hogy a kézírásosak éppen olyan jók.

Sajnos, még ott nem tartunk, hogy a hatszáz esztendeig használt magyar-római liturgiát összefoglaló módon ismertethessük: ennek a kézírásos anyagnak és a nyomtatott könyveknek átkutatása után lesz majd csak helye. Jelen tanulmányom mindössze ennek a kutatási forrásanyagnak egy teljesen elhanyagolt területét tárja föl: a magyarok használatára nyomtatott liturgikus könyveknek kézírásos bejegyzéseit. Csonka hazánk területén minden föllelhető liturgikus könyvet, szám szerint 141 darabot tanulmányoztam. Néhány darab nem kerülhetett kezembe; bizonyára akárhány van, amelyről nem tudunk, hiszen magam is találtam nem egy eddig ismeretlen példányt. Mert ezt mindjárt jeleznem kell: itt nem kiadásokról van szó, hanem minden egyes példányról. Nem a nyomtatott könyvek szövege tanulmányunknak tárgya, hanem a kézírásos bejegyzések, Tanulmányomban minden bejegyzést közlök, legalább is tartalom szerint. Elsősorban természetesen legtöbb a liturgikus vonatkozású bejegyzés, meg az egyházi zenére vonatkozó (I. és II. rész); utána a nemzeti nyelvű följegyzések következnek (III. rész); majd a történeti és helytörténeti följegyzések, kronológiai egymásutánban (IV. rész); végül a meteorológiai följegyzések után (V. rész) a fölhasznált liturgikus nyomtatványok jegyzéke, bibliografiai leírásukkal, (VI. rész.) A liturgikus könyvet, mely a bejegyzést tartalmazza, a VI. rész jegyzékének sorszáma szerint idézem.

---