Tartalom

Bevezetés

A plakátok három csoportra oszlanak;

1. A szedett betüs plakát, a szövegplakát.

2. A rajzolt betüplakát.

3. A képábrázolásu, több szinnyomásu plakát.

A mai értelemben vett müvészi plakát a mult század hetvenes éveiben született meg. Kialakulása a 80-as évek elejére tehető. Megteremtője Jules Chéret, aki Toulouse-Lautrec-el egyidőben Párizsban vetette meg a müvészi modern plakát alapját. Plakátjai a párizsi müvészbálok, majd mulatók részére készültek. Toulouse-Lautrec plakátjait sajátkezüleg litografálta és eddig nem remélt irányt adott a plakátmüvészetnek. Plakátjai mesteri, példamutató alkotások, melyek Európa plakátmüvészetére, annak kialakulására döntő befolyással voltak. A plakátalkotás müvészetén mindaz a müvészi törekvés fellelhető, mely a mult század hetvenes éveitől végigvonult Európa müvészi életében.

Igazi kifejlődése tehát a 20-ik században következik be, amikor a kereskedelmi plakát mellett uj célok szolgálatában jelenik meg, mint a társadalmi és politikai propaganda eszköze. A modern plakát rendesen többszinü és litografálással, ritkábban klisével, fa-, vagy linoleummetszettel van sokszorositva.

Az 1910-től 1914-ig terjedő időszak Magyarországon a polgári demokratikus forradalom érlelődésének ideje volt. A századforduló idején Magyarország az imperializmus korszakába lép. A magyar finánctőkére jellemző a banktőkének az ipari tőkéhez képest nagy szerepe, a bank- és az ipari tőke szoros kapcsolata a nagybirtokkal, alárendelt szerepe az osztrák és a német finánctőkével szemben. Az ipari fejlődés ebben a korszakban meggyorsul, a magyar ipar egyre koncentráltabb lesz. Hazánkban az osztrák-magyar vámunió következtében az Ausztriából idejutó árukkal együtt jönnek az osztrák nyomdákban készült plakátok is, ezek németnyelvüek voltak, - bár hazánknak akkor már jelentős és tevékeny nyomdaipara volt. Magyarországon mindenekelőtt élelmiszerplakátokkal találkozunk; sör, likőr, csokoládé, ásványvizek, majdnem teljesen hiányzik a dohánymonopolium miatt a cigaretta és szivar plakát, a cigarettapapirgyárak ellenben erős reklámtevékenységgel hangsulyozzák fontosságukat. Mind nagyobb tért foglaltak el a kémiai, kozmetikai ipar plakátjai, a szappanok, cipőpaszták, mosószerek, szépitőszerek plakátjai. Az első világháborut megelőző években megjelentek az akkori egyetlen magyarországi munkáspárt, a szociáldemokrata párt öles hirdetményei, melyek az általános, titkos és egyenlő választójogért való küzdelemre hivták fel a dolgozókat. Ezeknek a plakátoknak alkotója Biró Mihály volt. Munkássága során mindvégig szivesen alkalmazta a munkásosztályt kifejező hatalmas alakokat, a hatalmas termetü, izmos munkást, a vörös öklöt.

Hazánkban az első plakátok alkotói elsősorban festők voltak, Benczur Gyula, Iványi Grünwald Béla, Rippl Rónai József, Vaszary János, Fényes Adolf... A 19. század második felében a festészeti stilus szempontjából jelentős az a körülmény, hogy ezentúl nem Bécs és Róma, hanem München és Párizs az a forrás, amelyből a müvészifjuság tanulságait meriti. A 19. század második felében szélesebb körben érvényesül nálunk a müncheni Pilotynak hatása, akinek tárgyias valóságfestését leghivebben Benczur, Liezen-Mayer és Wagner Sándor képviselte. Pilotynak két másik magyar tanitványa Székely Bertalan és Szinnyei Merse Pál viszont gyorsan függetlenitette magát mesterétől, az utóbbi pedig első képviselője, uttörője lett a modern képirásnak. Ez azonban megértés hiján akkor elszigetelt maradt. A nagybányai müvészcsoport fellépése révén akkor jutott szóhoz az a festői törekvés, amely különböző nevek alatt /plein-air, naturalizmus, impresszionizmus/, eszközül hangsulyozottan a szint választotta. A nagyobbára impresszionista festőket szecesszionista festőknek nevezték, akik a konzervativ festőkkel vették fel a harcot. A szecesszió nálunk is a modern müvészeti irányokat, csakhamar azonban azok tulzásait jelentette, miért is maguk a festők is lemondtak erről az elnevezésről. A plein-air festésnek főképviselője a nagybányai müvésztelep mesterein kivül Fényes Adolf. Ennek az áramlatnak egyes mesterei idővel lassu egyszerüsitéssel egy kötöttebb stilus felé indultak, amely leginkább Rippl-Rónai, Vaszary, Fényes, Iványi Grünwald kései munkáin jelentékenyen eltávolodott eredeti naturalista tanulmányaiktól, mig végre a 20. század elején sokak kezén hol az expresszionizmusba, hol absztrakt formaadás révén posztimpresszionista kisérletekbe ágazott szét. Közben a nagybányai mintára több helyen szerveztek a festők müvésztelepeket. Jelentékenyen elősegitette müvészetünk e sokrétü gazdagodását a kiállitási intézmények megszaporodott sora, a müvészeti irodalom gyors fellendülése és a modern alapokon átszervezett Szépmüvészeti Muzeum.

Hazánkban a modern müvészi plakát érdekében ugyszólván csak a 19. század legutolsó éveiben történtek kisérletek. Az egykoru müvészettörténeti irók megállapitása szerint azonban ezek balul ütöttek ki. Mert például Benczur Gyulának az 1885. évi kiállitásra vonatkozó plakátja nagy müvészettel van megrajzolva ugyan, de a modern falragaszok közé mégsem sorolható. Bizonyos fokig kivételt képez Vaszary Jánosnak a Bem-Petőfi körképhez rajzolt plakátja, amely leginkább felelt meg a modern plakát követelményeinek, ámde halvány szineivel nem volt alkalmas arra, hogy nagyobb távolságból feltünjék, s igy reklám céljaira kifogástalan eszközül szolgáljon. A jó plakát kellékei, a széles foltok, a leegyszerüsitett éles szinkontrasztok, akkor még nem érvényesültek eléggé. A 20. század első éveiben azonban a plakátmüvészet örvendetes virágzásnak indult. Kétségtelen hatást gyakorolt a müvészekre az Iparmüvészeti Muzeum plakátkiállitása, az Iparmüvészeti Társulat plakátpályázatai és az Iparmüvészeti Muzeum és Iskola könyvtárának gazdag plakátgyüjteménye.

Az Országos Széchényi Könyvtár grafikai plakátgyüjteménye bár teljesnek sajnos egyáltalán nem mondható, országos viszonylatban mégis az egyetlen legnagyobb gyüjtemény.

Jelentékeny budapesti vonatkozású grafikai plakátgyüjteménye van a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak, Budapest Gyüjteményében. Ujabbkori grafikai plakátgyüjteménnyel rendelkezik az Állami Hirdető Vállalat. Legujabbkori grafikai plakátok találhatók a Legujabbkori Történeti Muzeumban, és a Magyar Nemzeti Galériában. Ezenkivül találhatók grafikai plakátok a legtöbb budapesti és vidéki könyvtárban és muzeumban. Történeti vonatkozásu, szöveges plakátok találhatók a Levéltárakban is.

Leiró katalógusunk cimleirásait a grafikusok nevének betürendjébe, a grafikusok nevének feltüntetése nélkül közrebocsátott plakátokat a plakátcimek betürendjébe soroltuk. A grafikus nevét kiemelve, külön sorban közöljük. Ezt követi a plakát részletes cime és az impresszum. Ezután következik a plakát szineiről és a képről szóló rövid ismertető. Az anyag áttekintését kétfajta mutató szolgálja, egy névmutató és egy témakörök szerinti áttekintés, ehhez betürendes mutatót is csatoltunk a tájékozódás megkönnyitése céljából. Ezután közöljük a müvészek életrajzi adatait és a jegyzeteket.

Az Országos Széchenyi Könyvtár legrégibb grafikai plakátjai a Plakát és Aprónyomtatványtárban a katalógus tételeinek számsorrendjeben vannak elhelyezve.