PLC programozási alapismeretek
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. BEVEZETÉS, ALAPFOGALMAK
1.1. A PLC-k felépítése
1.2. Bemeneti illesztő egység
1.2.1. Egyenáramú bemeneti csatornák
1.2.2. Váltakozó áramú bemeneti csatornák
1.3. Kimeneti illesztő egység
1.3.1. Relés kimenet
1.3.2. Egyenáramú tranzisztoros kimenet
1.3.3. Váltakozó áramú triakos kimenet
2. A PLC-K ALKALMAZÁSA
3. PROGRAMOZÁSI ALAPISMERETEK
3.1. Programozási eljárások
3.2. Létradiagramos programozás
3.3. Utasításlistás programozás
3.4. Az utasítások csoportosítása
3.4.1. Adatbetöltő utasítások (Load)
3.4.2. Műveletvégző utasítások
3.4.3. Tároló és adatmozgató utasítások
3.4.4. Értékadó és törlő utasítások
3.4.5. Veremkezelő utasítások
3.4.6. Ugró utasítások
3.4.7. Vezérlő utasítások
4. EGYSZERŰ VEZÉRLÉSEK PROGRAMOZÁSI MÓDSZEREI
4.1. Logikai kapcsolatok programozása
4.1.1. ÉS műveletek, AND, ANI utasítások
4.1.2 VAGY műveletek, OR, ORI utasítások
4.1.3. MERKER-ek és blokkutasítások használata, ANB és ORB utasítások
4.1.3. Keresztretesz kapcsolás programozása
4.1.4. A veremtár utasítások alkalmazása
4.1.5. Időzítők és számlálók
4.1.6. Bekapcsolási (meghúzási) késleltetés
4.1.6. Kikapcsolási (elengedési) késleltetés
4.1.7. Állapotmegőrző időzítők
4.1.8. Számlálók
4.1.9. Pergésmentesítés impulzusokkal (impulzusgenerálás)
4.1.10. A főszabályozó funkció (Master Control) használata
4.2. Alkalmazások
5. SORRENDI VEZÉRLÉSEK PROGRAMOZÁSA
5.1. Operátorok létre hozása, törlése
5.2. Az STL utasítás
5.2.1. Alkalmazási példák az STL utasításokhoz
5.2.2 A lépésvezérlés lefutási vázlata
5.2.3. A folyamatirányítás bemutatása egy folyamatábrán keresztül
5.3. A folyamatvezérlés programozása
5.3.1. Engedélyezett utasítások egy lépésstátuszon belül
5.3.2. Többszörösen lefedett kimenetek
5.3.3. A továbbkapcsolási feltétel visszavonási funkciója
5.3.4. Timer többszörös lefedése
5.3.5. Továbblépési feltétel impulzusjelre
5.4. Egyszerű sorrendi vezérlés programozása
5. 5. STL elágazások
5.5.1. Egyszerű folyamat
5.5.2. szelektív elágazás
5.5.3. párhuzamos elágazás
5.5.4. Szelektív és párhuzamos elágazások kombinációi
5.5.5. Üres státusz programozása
5.5.6. Ugró elágazások
5.6. Konkrét feladat sorrendi programozásra
6. GYAKORLÓ FELADATOK
Bevezetés
A PLC-k intelligens ipari vezérlő rendszerek, amelyek lehetővé teszik, hogy ugyanazon berendezés (hardver), a betöltött programnak megfelelően akár több vezérlési feladatot is megvalósíthasson. Ez igen fontos szempont, ha arra gondolunk, hogy a jelenlegi piaci igények megkövetelik, hogy egy termék, vagy egy terméket előállító technológia rugalmas legyen, a vevői igényeknek megfelelően. Vagyis ha egy termék előállítási technológiáján változtatni kell, ne kelljen feltétlenül új vezérlőt vásárolni, hanem elég csak a meglévő átprogramozása az új eljárásnak megfelelően. Ez az eljárás, a hagyományos huzalozott vezérlések esetén nem, vagy csak nagyon körülményesen oldható meg. Ezért a korszerű vezérlőrendszerek tervezői egyre inkább az egyre olcsóbbá váló PLC-ket alkalmazzák.
Elnevezésük az angolszász Programmable Logic Controller (Programozható Logikai Vezérlők) elnevezésből ered. Szokás még a német irodalom szerint SPS (Speicher-Programmierbar Steuerung), vagy PEAS (Programmierbar Eingang-Ausgang System)
Az első PLC-ket a hetvenes évek elején a Modicon cég fejlesztette ki az autóipar (General Motors) számára. Központi egységét huzalozott CPU alkotta, 1 kB memóriával, és 128 kimeneti/bemeneti csatornával rendelkezett. Az igazi fejlődés a mikroprocesszorok megjelenésével indult. Előbb a bitprocesszor, majd később a 8 illetve 16 bites processzorok alkották a központi egységet. Egyre több I/O csatornát tudtak kezelni, de növekedett a program-, illetve az operatív tár mérete is. A nyolcvanas évek közepétől megjelentek az olcsó, kompakt felépítésű un. "mini" PLC-k, elsősorban nem ipari vezérlőrendszerekben. A nyolcvanas évek végétől a nagy ipari gyártósorok PLC-it hálózatba kapcsolták, ezáltal lehetővé vált ezen PLC-k integrálása a számítógépes folyamatirányításba, megvalósult a távfelügyelet vagy akár a távoli (remote) programozási mód is.
Kivitelezésük szerint a PLC-ket két nagy csoportra oszthatjuk:
- kompakt felépítésű,
- moduláris szerkezetű.
A kompakt felépítésű PLC-ket elsősorban egyszerűbb vezérlési feladatok végzésére készítették. Előnyük a viszonylag kis méret, egyszerű programozás. Hátrányuk, hogy bemeneti/kimeneti csatornáik száma és tulajdonsága adott, nem módosítható.
A moduláris szerkezetű PLC-k funkcionális egységei önállóak, modulok formájában kapcsolhatók egymáshoz, így a célnak megfelelően bemeneti/kimeneti csatornáinak száma bármikor módosítható. Ipari gyártósorok, gyártócellák, ipari folyamatirányító rendszerek vezérlési feladataira fejlesztették ki.