---

Tartalom

I. RÉSZ
VEZÉRLÉSTECHNIKA

1. BEVEZETÉS AZ IRÁNYÍTÁSTECHNIKÁBA
1.1. Történeti áttekintés
1.1.1. Szerszámok és gépek
1.1.2. A gőzgépek korszaka
1.1.3. A szerszámgépek és a villamosítás
1.2. Irányítástechnikai alapfogalmak, meghatározások
1.2.1. Az irányítás részműveletei
1.2.2. Az irányítás osztályozása
1.2.3. Analóg és digitális jelek
1.2.4. Mintavételezett jelek
1.2.5. Az analóg-digitális (AD) jelátalakítás elve
1.2.6. A digitális-analóg (DA) átalakítás elve

2. VEZÉRLÉSTECHNIKA
2.1. A vezérlés szervei, jelei és jellemzői
2.2. A vezérlések osztályozása [3]

3. BEAVATKOZÓ SZERVEK
3.1. Mágneskapcsolók
3.2. Relék
3.3. Hőrelék
3.4. Időrelék
3.5. Mágnesszelepek [3]
3.6. Motoros szelepek, tolózárak [3]
3.7. Villamos motorok
3.7.1. Háromfázisú aszinkronmotorok
3.7.2. Frekvenciaváltók
3.7.3. Egyenáramú motorok
3.8. Pneumatikus munkahengerek

4. ÉRZÉKELŐK ÉS ÁTALAKÍTÓK
4.1. Mechanikus érzékelők
4.2. Optikai érzékelők
4.2.1. Fotoellenállások
4.2.2. Fotodióda
4.2.3. Fototranzisztor
4.2.4. Optocsatolók [10]
4.2.5. Optikai kapuk (fotocellák)
4.2.6. Ellenállás-változáson alapuló érzékelők [4]
4.2.7. Induktív érzékelők [11]
4.2.8. Kapacitív érzékelők

5. VEZÉRLÉSTECHNIKAI ALAPKAPCSOLÁSOK
5.1. Huzalozott vezérlések
5.1.1. Érintkezős vezérlések áramútterve [3]
5.1.2. Példa áramúttervre [3]
5.1.3. Tervezési lépések
5.1.3. Alapkapcsolások
5.2. Elektronikus vezérlések
5.2.1. ÉS (AND) logikai fuggvény
5.2.2. VAGY (OR) logikai függvény
5.2.3. NEM (NOT) függvény
5.3. Vezérlési állapotegyenletek

6. PROGRAMOZOTT VEZÉRLÉSEK
6.1. Mikroprocesszorok
6.1.1. Utasításvégrehajtás
6.1.2. Megszakításkezelés
6.2. Mikrokontrollerek
6.2.1. INTEL 80C51 mikrikontroller
6.2.2. PIC mikrokontroller család
6.3. Programozható logikai vezérlők
6.3.1. A PLC-k felépítése és fontosabb egységei
6.3.2. Működési elv
6.3.3. A PLC-k fontosabb funkciói

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

II. RÉSZ
SZABÁLYOZÁSTECHNIKA ÉS SZÁMÍTÓGÉPES FOLYAMATIRÁNYÍTÁS

1. Bevezetés a szabályozástechnikába, alapfogalmak
1.1. A szabályozási kör részei
1.2. Új fogalmak ismertetése
1.3. Egy villamos motor fordulatszám szabályozása
1.4. A szabályozások osztályozása [1]
1.4.1. Kétállású hőmérsékletszabályozó működési elve
1.4.2. Egyhurkos és kaszkádszabályozás

2. A szabályozások vizsgálata
2.1. A szabályozási tag fogalma
2.1.1. Laplace transzformáció [2]
2.1.2. A tagok csoportosítása
2.2. Hatásvázlat, a tagok közötti kapcsolatok
2.2.1. Feladatok tagokkal
2.3. Vizsgálójelek
2.4. Arányos (proporcionális) tagok
2.4.1. Energiatároló nélküli arányos tag
2.4.2. Egytárolós tag
2.4.3. Kéttárolós tag
2.4.4. Lengő tag
2.4.5. Holtidős tag
2.5. Integráló tag
2.6. Differenciáló tag
2.7. Összetett szabályozók
2.7.1. PI szabályozó
2.7.2. A P tag kompenzálása [1]
2.7.3. PD szabályozó
2.7.4. PID szabályozó
2.7.5. A szabályozók hangolása [1]
2.7.6. Egy PID szabályozó gyakorlati megvalósítása

3. Számítógépes folyamatirányítás
3.1. Alapfogalmak
3.2. Valós idejű (Real-Time) rendszerek
3.3. Intelligens (smart) távadók
3.3.1. D-generációs távadók
3.3.2. Kommunikáció a távadóval. A HART protokoll működése [7]
3.3.3. E- és F-generációs távadók
3.4. Digitális PID szabályozók [8]
3.4. Mérésadatgyűjtő rendszerek
3.4.1. Korszerű mérésadatgyűjtő rendszerek. NI DAC rendszer
3.5. SCADA rendszerek
3.6. OPC szerver (Open Platform Communication) [22]
3.7. Osztott intelligenciájú (DCS) rendszerek

4. Valós idejű ipari Ethernet rendszerek
4.1. Az irodai Ethernet alapjai [11]
4.1.1. OSI és TCP/IP modellek
4.1.2. A CSMA/CD protokoll működése
4.1.3. Az IEEE 802.3 Ethernet keret felépítése
4.1.4. Követelmények egy ipari Ethernettel szemben
4.2. Fontosabb ipari Ethernet rendszerek [13]
4.2.1. Ethernet Powerlink
4.2.2. PROFINET
4.2.3. EtherCAT

5. Robottechnika és robotizáció
5.1. Ipari robotok
5.1.1. Az ipari robotok szerkezete [1]
5.1.2. A robotok hajtása [26]
5.1.3. A robotok irányítórendszere
5.1.4. A robotok programozása

6. IoT az iparban. Ipar 4.0
6.1. Az Ipar 4.0 fontosabb területei
6.2. Prediktív diagnosztika (adatközpontú karbantartás)

Felhasznált szakirodalom

---