Konczek József
Damó
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
MÁJUS
Dalolt a pacsirta - melyből megtudjuk, hogy kár a vitéznek gőgösködnie, amikor nem tudna elrejtőzni az ártatlan és igaz békés élet mögé. Kiért vagyon, merthát különben minek is vóna
Holdudvar - melyből azt tudjuk, miként nehéz harcossá lennie a gyerekembernek, kivált, ha mézen-tejen nevelődött vala
A vallatás - a pásztorok, bizony, hogy nem engedik a fiatal pásztort őföléjük nőni fontosságban. Meg önérzetben, mint ahogy az máskor is lenni szok
"Küldj utána..." - melyből látjuk, hogy a közös érdek helyett önmaga körébe visszautasított Damó, ha végvári vitéz is, miként gondolja keseredetten csináni következőköt a valóságban. S hogyan, hogy így sem lehetne igaza
A kútnál - bizony, hogy késő mán azon gondolkodnia a Damónak, ami úgy nem lehet
A Púpos madarakot rajzol - de ám azért üdőbe tellik, amíg Damóbul kifáj a bánat
A padlás - melyben igazán a Damó bánatának gyógyítására egy udvari leány - kit Idusnak gyanéthatunk - van jó gyakorlatokval
Epe - ez Pál nagyságos úr valamely odalági asszonrokona gyónása az utálatokrul, melyek eltőttik lelkit a férfi nélkül való asszonoknak. Mán meg azt is hiszi őrűtt asszon, hogy Pál úr a férje
A csíny - ez Damónak bizonyos tette, melyről sajátlag magyarázattal is majd későbben szolgálunk
JÚNIUS
Isten reggele - amely bémutatja, hogyan patvarkodnak egymással a pásztorok, hogy megcsúfojja a nagyobb a kisebbet
A nevekrül - melyben Damó arról elmélkedik, hogy a dolgok neve és a dolgok maguk nem mindig egyeznek egymással. S ebből aztán sok más is következik
Az érzékenségrül - mely mutatja, hogy Damó hiszi, mintha a dolgok rendjét csupán valamely szóbeli megmondás irányítaná el erre vagy arra. Holott pedig nem éppen
A nádas - ebben Damót látjuk amikor gyermeke anyját, az örmény lányt elcserélik a Pál úrral. Hogy török lánynak tudják őtet a népek, ez má jellemző órájuk. Osztan a Damó örül is a naccságos visszatértének meg nem is, mert hát a kedvesit meg elveszik tőle
A' pletykárul - ez arrul szól, hogy Damó kiigazítja aztat, amit udvarbéli népek mesédnek, mert a dogok nem úgy vannak ám, amiként azok látszónak
A vég - amikor végre Pál úr kiszabadulván török fogságbul nehéz szívvel látja, mivé lett az ország
Púposnak asszonya mongya - Idus megvilágítja, hogy szerelemnek vannak furcsa esetei
Damó gyűlölködik - ez láttatja, hogy harcba' jó nehéz vüselletű ember. De ám aztat szenvedni igen keserves a sajátjának
Mohácson által - mivelhogy Damó ügyekezik Sárvárba, honnan az új Bibliját elhozni küldetése van Pál úr által
Allahnak vitéze - ki Damóbul iszonyatos dogokat vált ki, látván annak tökéletes képességit
A Testamentom táblájának való lapos fadarabrul - amely írás mutatja, hogy Damó a kést jobb szeretné fafaragásra használni, mintsem ölésnek eszközéül
Pál úr levele
A fehér arcus - melyből látszik, hogy Damó, a nagy kópé éppen azt a levelet tartotta meg, amit nem köllött volna. Nála van az üres, abba meg miket nem képzell?
JÚLIUS
Kesergő legények - ugyancsak elmondja ezen rész, miként hogy nagyon fontos a férfiembernek, ha még katona is, valaki nő vagy asszony erős szeretete. Mert anélkül mit is ér lenni ebbe' a világba'
Vallomás - miként meséli vitézbül lett testvér, azaz nehéz dolog, hogy adjon igazságot néki, aki maga is bűnös
A szégyen - kiben kitudódik, hogy Damó mán Sopronig ellovaglott, pedig erre bízása egyáltalán nem volt, s hogy ottan meg egy gyerekkori leánycimborája adódik néki a szemébe
A föld - kiben Damó elmeséli az ő kalandozását
Idus haragszik - mely részben Damó tudhatja, hogy Idus mekkora egy igazi vitéz
Az írásnak lénegirül - má megint vagyon egy észlelet, hogy az ostoba Damó bizon hogy elhagyta a Bibliját, s Idus meg kileste, miként jutott el mégis a naccságoshoz, s benne még egy titkos levél is, mert ha Idus nem tudta vóna, akkor Damó se tudná, meg mink se
Damó felakasztja magát - má meg azt gondojja a Damó, hogy jobb is volna nékie nem élnie, ha illen egy ostoba vót a Biblia elhozása ügyében, mint azt az Idus elmonta néki
A disznóhajsza - osztán folytatja a történetet, hogy a büszke leánt hogyan hogy értelmezi a Damó. Avvagy a büszke leán esetleg hogyan hogy tréfálva jáccik Damóval, s még hiteti is el különféle dógokkal
Idus összefoglalja - melyben van írva rejtélyes vüsellet
AUGUSZTUS
Kálmosvirág - mutatja a dolgoknak a kifejletjit
A varázsolás - amelyik mán elmélyíti az előbbieket
A varázsolás (2.) - ki még csak jobban magyarázza
Jelei a tavaszodásnak - ugyanis Damó az udvaron ülve azon studérozik, hogy szép-szép az érett nyár, de hajh, még szebb a kora tavasz
Má' nyílik a tavasz - amikor télleg eljött a tavasz, s másodcor szerelmes a Damó, és megláthatjuk, hogy milyen nagyon
Az oltári szentségről - aki titkos helyen rejtőzik
Kálmoska boldog verse - akin érezni lehet, hogy mely nagyon. S eztet az Idus elolvasta
Damó szerelmes éneke - mely a Kálmoska boldog versének a szinte mása
Riadalom - ez csak Damónak egy álmodása, amelyik az álmodáshoz hasonlóan folytatódik a valóságban is
Földistenapánk
SZEPTEMBER
A kardnak természete - amelyből megtudhatjátok, hogy a kard nem pontosan vérnek ontására való
Két vitéz beszélget - amely rész mutatja a végváriaknak saját gondolkodását, amikor őköt nagy általánosságban bécsapják valahol, s emiatt aztán a legínek elvadulnak, s miként vala a küldött embernek a leölése, kirül már hallottunk
Damó meséli a hadnagyot - aki mégsem tud békéllni ővele
Halának változása - melyben Damó bizonyítja, mi a becsület, s bizon a hadnagy végre valódi titkokat vall be Damónak
A csönd - amely csöndben vágynak néma sikoltozások és fölhorgadott sok kérdések is
Damó hümmögése - melyben kibontakozik, hogy miféle ok miatt vagynak öszvékeverve az írásnak módjai
OKTÓBER
Beszélgetés az időkrül Pál úrral - mely mutatja, hogy a jó történet éltet mindeneket, s nincsen időhöz kötve
A veszprémi vásár látogatásakor - melyből tudjuk, hogy a hadnagy milyen cselt vetett Damónak
A vásárban - ahogyan ezeket a történeteket még jácca a folyton változó idő
Egy átírt oldal Damó könyvéből - melynek végezetével imáját mondja
Hazafelé - mely mutatja, hogy kis várban hogyan tartja magát, s kücsün lányukat miként nevelik
Önmagát kutatta - melyben Damó embereknek a megmentésén fáradozik
Az év - melyben egy öregember vízért indult a réti édes forráshoz
(Gyászpatak)
Fülszöveg
Konczek József Magyarnándorban született 1942. február 14-én. Középiskolai tanár, újságíró. 1962 óta az Új Írás, a Napjaink, az Alföld, a Palócföld, a Polisz, a Céh, az Új Horizont, a Napút és az ungvári Netpánsíp közölte írásait. Verseskötetei: Galambok, galambok a történelemben (1984), Egy szó (1987). Szerepel az Elérhetetlen föld három antológiájában. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki 1994-ben.
* * *
A hadnagy állítja, hogy Damót ő találta ki, s ő írta meg történetét. Jóval később Damó szemére hányja a hadnagynak, hogy nemcsak olvassa az ő történeteit, de belé is ír, át is írja egy részüket. Végül a hadnagy drámaíró, rendező és színész is a veszprémi vásári közönség előtt. Sőt mindezt ő maga beszéli el, a játék pedig - többféle változatban - Damóról is szól meg a hadnagyról is. Ezek után talán már magától értetődőnek láthatjuk, bizonytalan egyes szereplők eredete is.
Vasy Géza
* * *
Aztán a virágzás-meglepetés! Lázasan, energikusan elkezdte írni mítosz-prózáját, mese-prózáját: a Damó-történeteket! Ezekben a történetekben a lírai én középkori alakká varázsolódva él, szeret, játszik, bukdácsol, táltos-szemekkel nézve az időt a török hódoltság magyarországi korában. Történeteiben irónia, humor, vadméz, vadvirág, vér, harc, szenvedély, naturális izgalom örvénylik, halhatatlanul a maga módján.
Budapest, 1990. március 26.
Juhász Ferenc