---

Tartalom

Előszó
A vizuális költészet műfaji tipológiája

I. Életmű-nyitány
  Papp Tibor első köteteiről

II. Művészi rokonság: egy költői családfa felrajzolása
  Jelképek, motívumok, archetípusok és vizuális elemek
  Jelképek és motívumok az élménytípusok rendszerében
  Anatómiai jegyek

III. Látható nyelv és szürrealizmus
  Papp Tibor Vendégszövegek 1 című kötete

IV. Új nyelv és magatartásforma
  Az avantgárd felé
  Az időhatárok feloldása
  
V. Műfajteremtés
  Egy új műfaj és előzményei
  Tér/vers/képek

VI. Küldeményművészet és művészbélyegek
  Új kommunikációs, művészi médium
  Magyar Marianne-sorozat

VII. A folyamatos változás képessége
  A Magyar Műhely borítólapjai

VIII. Kinyíló gyűrűk
  Az ikonologikus alakzat metamorfózisai

IX. Hínárzók és sorjázók
  A látható entitás szó-képbe testesülése

X. Villanás és Villanások
  A konceptuális művészet megjelenése Papp Tibor életművében

XI. Vizuális metaoratórium
  Pátkai, Pilinszky és a Pincér

XII. "Ördög vigye a problémáidat"
  Mágikus betűnégyzetek

XIII. Gondolati generálás - meditatív irodalmi műfajok
  Papp Tibor logo-mandalái

XIV. A számítógép és az irodalom
  Modellek versengése
  Digitális irodalom
  Számítógéppel generált versek
  Az első magyar automatikus versgenerátor
  Számítógéppel generált dinamikus kép-, szöveg- és hangversek

XV. A kor teremtményei/teremtői
  Interpretációs távlatok

Abstract

Függelék
  Papp Tibor pályafutásának vázlata
  Papp Tibor művei
  Papp Tibor műveinek kritikai visszhangja

A kötet illusztrációinak forrásai
Névmutató

---

Fülszöveg

A Papp Tibor vizuális költészetét tárgyaló kötetnek jelentékeny szakmai hozadéka van: Kelemen Erzsébet elemzései, az általa feltárt összefüggések perspektivikus potenciálja nagy jelentőséggel bírhatnak a korszak irodalmának mai és jövendő kritikai analízise szempontjából.

Egyfelől jól határolja le vizsgálatának tárgyát, amennyiben Papp műfajilag sokrétű irodalmi tevékenységéből a vizuális költészetre, még pontosabban a vizuális percepción alapuló költészeti formákra koncentrál (tehát nem veszélyezteti munkája koherenciáját az életmű akusztikus és akcionális szegmensének vizsgálatával), ugyanakkor azon belül a költői mű érésének, kibontakozásának és hatásmechanizmusainak, nyelvi, szerkezeti és formai relevanciájának, továbbá motivikus és tartalmi dimenziójának valamennyi lényeges tényezőjét értő gondossággal világítja meg és helyezi el a korszak magyar és egyetemes irodalmának koordinátái között.

Kelemen Erzsébet alapos, többdimenziós, egyszerre komplex és részletekbe menő vizsgálódása kimutatja az életmű heterogenitásának és egységének minőségazonosságát is, s briliáns komplex elemzésekkel és a gazdag összefüggésrendszerben való biztos tájékozódással tárja fel a Papp Tibor-i költészet korszakos nyelvi, formai és történeti jelentőségét.

Kiemelkedően figyelemreméltó az a rendkívüli gondolati fegyelem és szinte tévedhetetlen szerkezeti építkezés is, amely a vizsgált tárgyhoz, vagyis Papp Tibor in utero sokoldalú és sokrétű költészetének komplex elemzéséhez, illetve az e művelet elvégzéséhez szükséges műveltségnek, tájékozottságnak és elmélyedésnek az elemzői horizontra való bekapcsolásához nélkülözhetetlen. Az életmű minden egyes fázisa, fejezete, lényegi összetevője, vetülete alapos szakmai elemzés tárgya lesz, az elemzésekből kirajzolódó tárgykörök és minőségmozzanatok összefüggő rendszerbe épülnek, és feltárják annak gazdag és kreatív hatásmechanizmusait.

Ez a monográfia kiemelkedő szakmai teljesítmény, témáját és szemléletét tekintve is hiánypótló erejű munka.

(Szkárosi Endre opponensi véleményéből)

---