Czébely Lajos
Jelek egy félszigetről
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
SORSUNKHOZ SZEGEZVE
Sorsunkhoz szegezve
"... A hűségre gondol egy kárpátaljai"
Aggódás és bizakodás
Emlékezés Géressy László viski református lelkészre
A Viski magyar iskola fennállásának 450. évfordulóján
Töprengéseim ezerkilencszázötvenhatról
Véletlen találkozás
Emlékbeszéd Fodó Sándor sírkövének felavatásán
Kovács Vilmos másik útja
Vágyak eltörlése
Levél S. Benedek Andrásné Rozsnyai Líviának
Emléke a kertnek
Barangolás a viski református temetőben
Adalékok a Viski Református Egyház 16-17. századi történetéhez
A Viski Református Egyházi Énekkar története (1891-1944)
A NÉPRAJZ VONZÁSÁBAN
Gáti gyermekmondókák és játékdalok 1975-1985
Locsolóversek Gátról
Szóbeli rejtvények Gáton
Valóság és csoda (Gáti mondák nyomában)
Madarak voltunk, földre szálltunk (Gyermekkorom költészetéről)
Elmennék én tihozzátok (Ismerkedési, udvarlási és párválasztási szokások Visken az 1930-as években)
Halottas szokások és hiedelmek Visken
Visk népi építészete
Előszó
Újabb kézirattal jelentkezett az Intermix Kiadónál Czébely Lajos, aki korábban gazdagította már egy művével a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatot.
A Jelek egy félszigetről című, gondosan összeállított és megszerkesztett kézirattal két fejezetben, két témakörbe rendezve szeretnénk könyvalakban eddig meg nem jelent, válogatott írásait az olvasók asztalára tenni.
A kézirat első részében a kárpátaljai magyar irodalmi élet jeles képviselőinek, pályatársainak a helyi kiadóknál megjelent műveiről fejti ki véleményét. Így Balla D. Károly Sorsunkhoz szegezve, Vári Fábián László Széphistóriák, Dupka György-Horváth Sándor-Móricz Kálmán Sorsközösség című művét olvasva veti papírra gondolatait, közösségünk iránti aggódással és bizakodással elemzi a szerzők munkáit.
Egy másik értekezésében a "szláv tenger" hullámaival dacoló Viski magyar iskola fennállásának 450. évfordulóját méltatja, bölcs meglátásaival érinti a múltat, a jelent, és bizakodva tekint jövő felé, hogy az intézmény még számos éven át a nyelvsziget szellemi bölcsője legyen.
A közösségbe ágyazottan fejti ki személyes töprengéseit ezerkilencszázötvenhatról. Feleleveníti Fodó Sándor sírkövének felavatásán elhangzott emlékbeszédét. Felvázolja "Kovács Vilmos másik útját", és azt, hogy a szovjethatalom miként indított akciót a polgárjogokért kiálló kortársai ellen, aminek végeredménye a "vágyak eltörlése" - könyörtelen eszközökkel.
A megbízható küzdőtársra emlékezve közli S. Benedek Andrásné Rozsnyai Líviához írt nyílt levelét. Az első rész záró dolgozata: Adalékok a Viski Református Egyház 16-17. századi történetéhez (A reformáció 500. évfordulójára).
A kézirat második részében a "néprajz vonzásában" született írásait adja közre. Feldolgozza és megidézi a Gáton gyűjtött gyermekmondókákat és játékdalokat, locsolóverseket, szóbeli rejtvényeket, a faluban feljegyzett mondákat. Egy másik gyűjtemény szülőfalujához, Viskhez kötődik. Megszólaltatja gyermekkorától emlékeiben élő és később lejegyzett népköltészetet. Bemutatja az ismerkedési, udvarlási és párválasztási szokásokat, valamint a helyi temetőben barangolva a halottas szokásokat és hiedelmeket.
Megírta a Viski Református Egyházi Énekkar történetét, valamint a viski nép építésztről is értekezik.
A 220 oldalnyi kéziratot korabeli fotókkal, dokumentumokkal gazdagította. (D.Gy.)