---

Tartalom

Bevezető

TÖRTÉNELEM
Bara Tünde: Nagydobrony rövid története és demográfiai mutatói
Becske Pál Zsolt: Kulturális, egyházi és társadalmi célú szervezetek a máramarosi Visken a "megkésett reformkor" időszakában (1840-1925)
Bimba Brigitta: Bereg vármegye politikai arculata a Hunyadiak korától 1648-ig
Csengeri Szilárd: Római limes a Kárpát-medencében
Gál Marianna: Adalékok Kisdobrony történelméhez
Homoki mátyás: A honvéd haderő és -parancsnokság Ung vármegyében 1848 tavaszán
Kopasz Gyula: A Szernye-mocsár menti települések nemzetiségi összetétele 1880 és 1910 között
Mihók Richárd: Egy elfeledett erődítmény - a beregszentmiklósi várkastély
Pataki István: A Verbőci Református Egyházközség története 1833-1867 között az egyházi jegyzőkönyvek alapján
Simon Rita: A Perényi család Ugocsa vármegyében II. Ulászló uralkodása idején
Kovács Eleonóra: Az egyén és a múlt kapcsolata. Gondolatok A mi háborúnk értelmezési lehetőségeit illetően

NÉPRAJZ
Ádám Dóra: A modernizáció hatása a lakodalmi szokásokra
Ernyesné Tompa Zita: Aratási szokások és hagyományok Badalóban
Gulyás Márk: Párválasztási és lakodalmi szokások az ungvári járási Tégláson
Novikova Beatrix: Kovács Vilmos irodalmi névadása a Holnap is élünk című regényben

POLITIKA
Bihari Csaba: A moszkvai puccs egy diplomata visszaemlékezésében
Belikánics László: Választásföldrajzi tendenciák Ukrajnában 1994-2014 között a parlamenti választások tükrében
Dolinai Zsuzsanna: A magyar nemzetpolitika megvalósítása Kárpátalján az ukrán jogrendszer tükrében
Kiss Éva: Kárpátok Eurorégió és a határon átnyúló együttműködés rendszere
Szemjon Melinda: Közép-Európa régi és új meghatározásai

---

Bevezető

2015. november 25-én került sor az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karán az I. Lehoczky Tivadar Helytörténeti és Néprajztudományi Konferenciára, amellyel a szervezők - a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány - Lehoczky Tivadar (1830-1915), vidékünk neves helytörténésze, néprajzkutatója születése 185., illetve halála 100. évfordulója előtt kívántak tisztelegni.

A konferencián ukrajnai és külföldi egyetemek és főiskolák BA, BSc, MA, MSc, SSc, PhD képzésében részt vevő magyar diákjai vehettek részt. A szervezők kiemelt célja a kárpátaljai magyar tudományos élet színvonalának emelése, a helytörténeti, néprajztudományi kutatások bemutatása, publikációs lehetőségek biztosítása a diákok számára, a témával foglalkozó diákok és szakemberek találkozási lehetőségének a megteremtése volt. A konferenciára csak eredeti, addig még nem publikált, s máshol elő nem adott, a helytörténet, a régészet, a néprajztudomány és a nyelvtudomány kérdéseivel foglalkozó munkával lehetett jelentkezni. A szervezők döntése értelmében jelen kötetben a konferencián elhangzott előadások írott, szerkesztett anyaga kapott helyet, kiegészítve néhány más, Kárpátaljával foglalkozó tanulmánnyal.

Lehoczky Tivadar történelemtudománnyal foglalkozó munkássága csak mozaikjaiban hozzáférhető a fiatal kutatók számára, akik inspirálása céljából fontos lenne a megjelent könyvek, cikkek digitális változatainak hozzáférhetővé tétele. Sajnos a két nagy világégés számos olyan levéltári gyűjteményt pusztított el, amelyekre Lehoczky, mint még meglévőkre hivatkozik. Sajátos forrásidézési stílusa ellenére az egyes okmányok valós tartalmával kapcsolatosan megállapításait kénytelenek vagyunk tényként elfogadni.

Saját helytörténeti kutatásaim szempontjából is meghatározó volt Lehoczky munkájával találkozni. 1945 után valószínűleg ezt a munkát is "utolérte" a szovjet hivatalos propagandagépezet, amely a szocializmus építésével szembehelyezkedő, burzsoá elhajlásnak tekintett minden korábbi magyar kiadványt, amely múltunkkal foglalkozik. Ezeket a könyveket kiselejtezték a könyvtárakból, csupán egy-egy magángyűjteményben maradt belőlük. 1991-ben az akkori Ungvári Állami Egyetem idegen nyelvű könyvtári részlegének magyar katalógusában lettem figyelmes egy cédulára, amely Lehoczky Tivadar Beregvármegye monographiája című munkájának harmadik kötetét jelezte. Mint megtudtam, a könyv a lembergi egyetemről került ide, de hiányzik az első két kötet. Az egykori görög katolikus püspöki palota saroktornyában kialakított olvasóteremben érdeklődve lapozgattam, s nagyokat álmélkodtam, hogy milyen jeles történelmi múlttal rendelkezik régiónk. Megtaláltam szülőfalumat is, annak történetét azonnal át is másoltam egy vastag kockás füzetbe, amelybe később minden más helytörténeti érdekességet feljegyeztem.

De lássuk is, milyen adatokat találhat az a kutató, aki a nagy polihisztor életrajzát kívánja megismerni.

Lehoczky Tivadar 1830. október 5-én a Fiume (ma Rieka) közelében fekvő Fuzsinéban született erdész családjában. Iskoláit Rózsahegyen, Rozsnyón és Kassán végezte. Már diákéveiben nagy érdeklődést tanúsított a történelem és a néprajz iránt. 1848-ban önként jelentkezett a haza szabadságáért harcoló honvédség soraiba, tüzérhadnagyként több ütközetben vett részt. A kassai jogi akadémia elvégzése után 1855-ben Munkácson telepedett le, élete végéig ott dolgozott. A Schönborn-uradalom főügyésze volt.

1850-től kezdte rendszeresen publikálni történelmi tárgyú cikkeit. Kezdetben különösen a régészet érdekelte. 1863-ban jelent meg első tanulmánya a Királyháza közelében lévő Nyalábvár területén végzett ásatásairól.

Sokat foglalkozott a ruszinok néprajzával, hatalmas gyűjtőmunkát végzett, amelynek eredményeit az 1864-ben megjelent Magyar-orosz népdalok című kötetben adta közre. Kiváló nyelvtudása lehetővé tette, hogy behatóan tanulmányozza a középkori írásos forrásokat a Bereg megyei levéltárban. A magyar, a ruszin és a szlovák nyelven kívül jól beszélte a németet, a latint és a görögöt.

Legnagyobb és legismertebb műve Bereg vármegye monográfiája, amely 1881-1882-ben Ungváron jelent meg Pollacsek Miksa könyvnyomdájában. A mű három vaskos kötetből (négy könyvből) áll. Az első kötet ismerteti Bereg vármegye földrajzát, történetét az őskortól 1880-ig, helyhatósági életét. A második kötet egyházi ügyekkel foglalkozik, ismerteti a közoktatás és a kultúra történetét, részletesen szól a megyéből származott írók, művészek életéről, az ünnepi szokásokról, a gazdaságról, iparról, kereskedelemről, majd a megye növény- és állatvilágát ismerteti. A harmadik kötet a megye településeinek történetét taglalja.

Bereg vármegye monográfiája c. művében óriási adatbázist halmozott fel. Azóta sem készült hasonló mű Bereg vármegye történetéről. Kevésbé ismertek más monográfiái, többek között a következők: Bereg megye és a Munkácsi vár 1848-1849-ben, A Bereg megyei görög szertartású katolikus lelkészség története a XIX. század végéig, Munkács város új monográfiája és mások.

Kimagasló eredményeket hoztak régészeti kutatásai. Ő tárta fel 1870-ben a Szolyva környéki honfoglaláskori magyar harcos sírját, amelynek leletei a Magyar Nemzeti Múzeumban vannak, de nevéhez fűződik a beregszászi süvegcsúcs megtalálása is.

Európai hírű régészeti gyűjteménye nagyon népszerű volt. 1907-ben megalapította a Lehoczky-Múzeum Egyesületet, gyűjteményéből Munkácson múzeumot akart nyitni. 1915-ben, Munácson érte a halál, hamvai a Szent Márton székesegyház kriptájában nyugszanak. Emlékét számos emléktábla őrzi - munkácsi lakóháza homlokzatán, illetve a beregszászi egykori vármegyeházán. A közelmúltban a Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum hivatalosan is felvette Lehoczky Tivadar nevét.

Gut, 2017. január 30.
dr. Zubánics László történész,
a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány elnöke

---