---

Tartalom

Bevezető gondolatok
A rontások, rontáselhárító praktikák és a jóslások története a magyar hiedelemvilágban
A rontások és rontás-elhárítási praktikák eredete és kapcsolata a racionális tudományokkal
Interjú egy beregszászi javasasszonnyal
Beszélgetés egy olyan emberrel, aki állítása szerint több esetben tapasztalta saját bőrén a rontásokat
Látogatás a benei Mónus Lászlónál, vidékünk legelismertebb dróttekerőjénél és természetgyógyászánál
Kérdőív a rontás és rontás-elhárító praktikák beregvidéki szájhagyományának kutatásához
A kérdőívek értékelése, összefoglalása
Táblázatok jegyzéke
A felhasznált irodalom jegyzéke

---

Bevezető

A gonosz, ártó lényekben való hit egyidős az emberiséggel. A Kárpát-medencében is már a pogányság fénykora óta számos hiedelem fűződött a rontásokhoz és ezek elhárításához, illetve levételéhez.

A Beregvidéken a hitre, a misztikus elképzelésekre alapozott gyógyítás napjainkban reneszánszát éli, mivel Kárpátalján, s az egész országban alacsony az emberek életszínvonala, az egészségügy pedig katasztrofális helyzetben van. Ehhez párosul a több évszázados röghöz kötöttség, a provinciális helyzet és a nagyarányú munkanélküliség. Valószínűleg ezek az okok segítik elő a népi gyógymódok irracionális formáinak újjászületését a vidéken. Napjaink javasasszonyai az évszázados örökségként átvett ismeretekkel, archaikus elemekben gazdag módszerekkel próbálnak segíteni a kiábrándult helyiek testi-lelki bajain. A beregvidéki lakosság nagy része jelenleg is ismeri és gyakorolja a népi hiedelemvilág rontással és rontáselhárítással kapcsolatos praktikáit. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a kárpátaljai magyarság hiedelemvilágának kutatása máig nagyon sok feltárnivalót tartogat. Ezért döntöttem úgy, hogy a beregvidéki szájhagyományban élő rontási és rontáselhárítási praktikákkal fogok részletesebben foglalkozni.

Kutatásom során öt beregvidéki település (Beregszász, Badaló, Csoma, Macsola, Gecse) rontással és rontáselhárítással kapcsolatos hiedelmeit vizsgáltam.

---